ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-10-07 / 40. szám

XL évfolyam. Esztergom, 1906. október 7. 40. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Leszedtem . . . Leszedtem a nyárnak utolsó virágát A hervadó réten, S hazahoztam néked én legszebb virágom, Kicsi feleségem. Lásd, — hervad a nyárnak bűbájos pompája, Tekints körül bárhol . . . Sejtetted-e ezt a szomorú pusztulást Virágfakadáskor ? Együtt jártunk ott künn; virágot keresni Letértünk a rétre. Jutott ott eszedbe, hogy e virulásnak Hervadás a vége? Hull im a rőtt levél; üres már a fészek, Elárvult a parlag S fejünk fölött gyászos, fekete csapatban Szállanak a varjak. De nem mondom tovább . .. Bohó kis szivedet Már is, — látom, érzem, El-elszomoritja az én vigasztalan Halotti beszédem. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. De lásd, — bár az élet hajunk közé már is Ezüst szálat havaz, A mi sziveinkben örökös marad a Napsugaras tavasz . . . Szvoboda Román. Hazafias üdvözlettel. Ezt a kis cikket azoknak a jó embereknek kedvéért vagy okulására irom, kiknek hires jelszava : Ubi bene, ibi patria! Ahol jó, ott a haza! S a jámbor szociáldemokrata urak drága egyéni fölfogásától függ, hogy milyen fűszerszámhoz hasonlitsák szerény szavaimat: jóféle borshoz-e, vagy szelid — rózsapaprikához. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb szociáldemokrata urnák — legalább a vezetők között — kosorra van s csodálatos mégis, hogy a »Hazafias üdvözlettel!* frázis leginkább a kosorrok birtokosainak üzleti kiáltványaiban fordul elő. Szóval, az ellentétek találkoznak. Kosorrok hangoztatják a hazafiságot és kosorrok a legszélső szociáldemokraták is. Amaz igen szép volna, ha bizonyosan nem tudnánk, hogy az a bizonyos hazafias üdvözlettől hemzsegő Schwartz vagy Weisz nem ugyanezt hangoztatná holnap Csehországban, holnapután Belgiumban vagy Görögországban; emez pedig utálatos volna akkor is, ha nem egy kosorr, hanem a legszabályosabb görög orr viselőjétől származnék is. Szerkesztőség: Szentgyörgymez8 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könjvkereskedósében. a társadalom majdnem minden rétegében íizi vad féktelenségeit. Korlátot nem ismerő élvvágy tombol féktelenül a legtindoritóbb, legpikánsabb s a mellett csak koholt, tehát nem való históriák leírásában. Nem kell mesze mennünk, itt van »A Nap« nemrég megjelent trágár cikke az esztergomi zárda titkairól. A piszkos szenvedély tüze kihamvasztott az ilyen irók kebeléből már minden nemesebb, gyengédebb érzelmet; nem lehet tehát csodálni, ha ily undorító, a kath. egyházat s annak intézményeit, személyeit támadó sajtóorgánumok a leghajmeresztöbb botrányok koholására szövetkeztek; nem lehet csodálni, ha ezen orgánumok elállatiasodott emberei embertársaikban is csak állatokat látnak s velők vérszomjas fenevadakként bánnak. Életök hasonlít egy ronda folyamhoz, melyben a bir- s élvvágy mindennemű ocsmánysága hömpölyög. Tudatlanságukban, vak gyűlöletükben lealacsonyítanak, eltorzítanak mindent, még a legszentebbet is, ütik a vallást, gúny tárgyává teszik annak szertartásait, azonban az ö kasztjukhoz tartozó érdekkörök piszkairól nagy bölcsen hallgatnak. A »Szabad Szó,« »Nepszava,« »Friss Ujsag,« »Magyar Szó,« »Budapest! Napló,« »A Polgar« stb., de különösen a két első nem tesz egyebet, mint sorra rektifikálja hazugságait. Minden számában a nevezett két lapnak ott találjuk a Pázmány-egyesület védőirodájának a cáfolatát. S a szegény nép, a földhöz ragadt munkásnép, melyet ezek a földi paradicsomot hirdető, honmentö, meg Isten tudja, mi. mindent Ígérő vörösek féktelen izgatásaikkal, hamis elveikkel félrevezetnek, sokszor el is hiszi a sajtójukban közölt De maradjunk a jelszónál: »Hazafias üdvözlettel /« Alig van szebb dolog társadalmi világunkban éppen a hazafiságnál. Szép például bármely élethivatás lelkiismeretes betöltésének, vagy a családias együttérzésnek drága és szent ösztöne, de ezeknél jóval szebb az az emberi érzés, mely a hazafiságban fejeződik ki. S különösen szép a hazafiság, ha — most alkalmas szóval szeretném magam kifejezni —• ha a hazafiság teljes. Hogy is mondja Börne? Nem tudom, ismerik-e a szociáldemokrata urak ?! Börne ezt irja: A hazafiságnak nincsenek fokozatai: aki nem tesz meg érte mindent, az semmit sem tett érte. Mert nem teljes a hazaszeretete, a hazaszeretet pedig csak akkor érdemli meg nevét, ha teljes. Nem tudom, ki mondta, de-okosan mondta, aki mondta: A tiszta honszerelemért nem jár diurnum. Más szóval: a hazaszeretetnek önzetlennek kell lenni. Pedig ha elolvasunk egy hazafias üdvözlettel végzett levelet, azonnal meggyőződünk, hogy kosorru embertársunk a zsebeinkre utazik, tehát a legkevésbbé sem önzetlen. A régi görögöknél és rómaiaknál, de saját elődeinknél is valamikor erény volt és nem jelszó a hazaszeretet. Amazok nem ismertek nagyobb büntetést a számkivetésnél, ezek a » gyászmagyar « elnevezésnél. Pedig ez az elnevezés nem jelentett A sajtótörvény reformját kérjük I Esztergom, október 6. (P) Polónyi Géza igazságügyminiszter szerdán délelőtt fogadta a lapok tudósítóit és nyilatkozott az igazságügyminiszterium munkatervéről, a készülőben levő s már elkészült törvényjavaslatokról, amelyek a legközelebbi jövőben a törvényhozást foglalkoztatni fogják. »Valóságos lázas munka folyik már valamennyi minisztériumban, — szólt Polónyi — az igazságügyi minisztérium is megteszi kötelességét. « Ismerjük Polónyit, kötelességtudó férfiút tisztelünk benne, hasznos s üdvös reformok alkotóját látjuk személyében. Módosítani akarja a Kúriának képviselöválasztási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslatot. Második programmszerü akciója a székelyföldi birtokrendezés s általában a telekkönyvek rendezésének kérdése. Továbbá a sommás eljárásról szóló törvényt Fiume területén is életbe akarja léptetni; felhatalmazást akar kérni a törvényhozástól a végrehajtási törvények, az örökösödési eljárásnak Fiume területén való életbeléptetésére is, hogy Fiúméban is teljesen rendezett jogi állapotok legyenek. Ezek után jön a végleges perrendtartás megalkotása, majd pedig a birói szervezetről szóló törvény és az anyagi kódex. A végleges perrendtartásba be fogja illeszteni a tőzsde-reformot és a kereskedelmi vétségekre vonatkozó eljárást. Mindenesetre szép, hasznos s üdvös reformok mind. A nyilatkozat is szépen hangzik, csak a sajtótörvény módosítására vonatkozó kijelentésével nem vagyunk "megelégedve, mert sehogyan sem nyugtat meg bennünket. Mit is mondott erre vonatkozólag Polónyi? Beismeri, hogy a legutóbbi időkben nagy mértékben fajult el a sajtó hangja, szemtelen támadások, gyanúsítások, rágalmazások s hazugságok özöne zúdult a társadalomra s annak egyes osztályaira, de — s most. jön a különös mentegetödzés — a jelen viszonyok s körülmények között nem tartja időszerűnek e rendetlenségek megszüntetését, mert ha most kerülne a dolog a törvényhozás elé, akkor »a törvényhozás az ö szándékain túlmenöleg lépne fei.« Nem értjük Polónyit, miért vár alkalmasabb időre, miért várja a nyugodtabb hangulatot, miért kívánja azt, hogy a hírlapírók egyesületei társadalmi uton vessenek véget e tűrhetetlen állapotoknak ? Nem, most van itt az ideje. Nemsokára összeül a parlament s amikor az igazságügyminiszteri tárcára kerül a sor, akkor lépjen elő Polónyi a sajtótörvény reformjával! vMert ha reformokra van szükségünk, ugy bizonyára a legsürgősebb s legfontosabb reform a sajtótörvény reformja. Azt az alattomosságot, nyilt támadást, eröszakot, hazugságot, rágalmat, ledérséget, gúnyt, szidalmazást és káromlást többé nem tűrhetjük. A könyvekből, hírlapokból, folyóiratokból, regényekből, röpiratokból, naptárakból, stb. ezt az aljas vonást ki kell küszöbölnünk. Az emberi természet eliszonyodik már csak hallatára is, nem csupán tehát olvasására e rémitő erkölcsi romlottságnak, mely