ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-08 / 27. szám

XI. évfolyam. Esztergom, 1906. július 8. 27. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Paraenesis az anyákhoz. Esztergom, július 7. Régen Atlasz tartotta vállain a klasszikus világot, ma az anyák kezében van némileg a világ sorsa. Atlasz a földgömböt tartotta, az anyák az emberiséget. Minden szem rájuk néz. A haza tőlük vár lelkes honfiakat, az egyház tőlük vár buzgó és lelkes katholikusokat. Anyákat kér az egyik, kikben magyar sziv dobog, magyar vér pezseg, anyákért imádkozik a másik, kikben tiszta keresztény lélek lakik. Értitek hazámnak asszonyai, mi vár rátok ? Hazánk nevében kiáltunk hozzátok, adjatok nekünk különb fiakat és erösebb lelkű leányokat. »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?« És vh*ág-e a magyar ifjúság? Virág, mert arca rózsás, de szirmain rút féregnek, a bűnnek, a léhaságnak férge rág. Nézzétek az utcákon azt a koraérett gyermeksereget, mely 16 éves korában már minden bált végigtáncolt, minden mulatságon szerepelt, melynek kezéből kiszárad, kiesik a liliom, mely, mikor kilép az élet komoly pályájára, már -kiélte magát. A közelmúlt megmutatta, milyen gyatra honfiakat neveltünk. Nem elég csak zászlóra esküdtetni a gyermekeket, ez szép és kedves dolog, de magában véve még csak külsőség. Tiszta szivet, erős lelket kell nevelni az ifjúságban, mert »Minden állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha megvesz, Róma ledül, rabigába görbed.« S ha egy erős ifjúság, nemes, nem léha fiatalság esküszik zászlóra, akkor ez az eskü biztositéka lesz egy szebb jövőnek, másként AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Tudományos tárca. Irta: Dr. Körösi László. I. Különös háziállatok. Háziállataink között van elég sok dédelgetett kutyánk, kényeztetett macskánk, diszes kalitkákban csicsergő madarunk. Vigyázzunk azonban arra, hogy gyermekeink játék közben esetleg ne csókolózzanak a nyájas kutyussal vagy a hamis cicával, mert a legkedvesebb háziállatok nyála gyakran veszedelmes fekélyeket támaszthat a gyerek belső szerveiben. Vannak azonban egyéb dédelgetett háziállatocskák is. A nyugalomba vonult francia császárné, a hófehér-haju Eugenia nagy feltűnést kelt utazásai közben, midőn egy kis kosárban gondosan 1 magával viszi selyem párnácskákon pihenő sündisznócskáját. A császárné annyira hozzászokott kedvelt háziállatjához, hogy még utazni sem képes nélküle. Sarah Benard hírneves párisi szinésznőnek volt egy kis viperája, mely bizonyos tragédiákban vele játszott a színpadon s megborzongatta a közönséget, midőn a mérges kigyó a művésznő nyakára és hajára csavarodott. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. csak elhangzó üres szó. Nézzétek, a vőlegény is hűséget esküszik az oltáron menyasszonyának. Jaj, de ha nincs benne erkölcsi érzék és Istenfélelem, talán nemsokára arája fején tövisre változik a menyasszonyi koszorú! S mit mondjak leányainkról? Emlitsem-e, hogy mikor a női erényekkel reméljük felújíthatni az elkorcsosult korszellemet, akkor ők elveszítik nőiességüket? Hogy mikor a tisztaság liliomaiként szeretnők őket tisztelni a fertőzött világban, addig hány és hány szomorú bukást mutat történetük? Hogy mig a kapkodó világban a szerénység és komolyság méltóságos mintaképeivé szeretnők őket tenni, ők tüntetnek szerénytelenségükkel és gyermekes meggondolatlanságukkal? Hogy mikor a szivükben égő, lelkükben élő szeretetnek nemes tüzével, családok melegítő napjává akarnók őket varázsolni, addig ők azt a nemes tüzet korán elpazarolják és a szenvedélyek salakjával eloltják? Ki segíthet e bajon? Ki más, ha nem ti, kik a világ sorsát intézhetnétek gondos neveléstekkel.Édes anyánk! kié a gyermek ? Tiétek! Kitől vették szivüket, vérüket, lelküket? Tőletek ! Úgy nézzétek gyermekeiteket, leányaitokat, mint a nemzet, reményeit, mint Szűz Mária virágos kertjének virágait. A virágnak napsugár kell, az színezi szirmait. A napsugár legyen gondos anyai szivetek szeretete. De a mint a napsugár, ha túlságos, elhervasztja a virágot, vigyázzatok, hogy szivetek okos legyen, mikor szeret, mert bájos rózsa helyett száraz kóró lesz a müvetek. Az erkölcs útja nehéz, a léhaság egy ideig kedves és könnyű a gyermeknek. Ti azért édes anyák legyetek erősek és okosak! Nemde, miként dobog a boldogságtól A híres angol színművész, Irving, egy ízben Ausztráliából egy barátjától egy kis kengurut kapott ajándékba. Az ifju kenguru naponkint hét mértföldnyire terjedő ugrándozásokat szokott végezni s minthogy az angol művész termeiben szörnyű pusztításokat okozott s napró-napra szenvedélyesebben ugrott, kénytelen volt a gazda a ritka ajándékot rövidesen a londoni állatkertben elszállásolni, a hol nagyobb a tér és a szabadság. Cleveland, az egykori amerikai elnök valahányszor késő este Íróasztalához ült, a dolgozószoba egyik sötét zugából egy bagoly röpült a vállára s mint a virrasztó tudomány mythologiai madara, mindaddig ihlette gazdáját, mig munkáját be nem végezte. Vannak tehát nemcsak csodabogarak, hanem csoda-háziállatok is a hires emberek világában. II. A későnjáró ember. Párisi újságok irják: Érdekes embert temettek nemrég a Boulevard Hausmann egyik házából, olyan embert, akinek egész életében az volt a szerencsétlensége, hogy mindig későn ment oda, ahol dolga volt. A nevezetes embert Falguiére Maximnak hivták és tanácsos volt a külügyminisztériumban. Hatvanhat esztendős volt, amikor nyugalomba Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek ^Buzárovits Gusztáv könjvkereskedésében. egy anyának szive, mikor gyermekleánya a bálterem kedves vendége, talán a gyermekek királynéja? Oh esztelen, önző szeretet! Nem s-zeretet, — tigris kegyetlenség! Hozd ki öt onnét, mert sirni fogsz miatta! Hogy örül az édes anya, ha leánykáját felcicomázva, mások felett ragyogni látja!? Kérlek vedd le róla fényes öltönyét, mert a bukott angyalok büszke lelkét neveled benne! Mily büszke az édes anya, hogy leánykája talán már 10—12 éves korában, vagy később, a színpadok megtapsolt játékosa, pedig a taps összezúzza szive jóságát, egyszerűségét, finomságát. Határtalan meggondolatlanság, tudatára ébreszteni egy gyermekleánykát annak, hogy ö szép, ö ügyes, öt bámulják ! Hogy örül az édes anya, hogy az ö fia, ki még iskolába jár, majális és bálrendezö, már pedig ha tudná szegény, hogy az erkölcstelenség . csirái lepik el fia szivét a bálteremben, ha hallaná beszédjét utána, ha bepillantana ábrándozástól gyöngülő szivébe, talán mégsem örülne annyira. De rossz nevelök vagytok anyák! Azt hiszitek, minél korábban nyilik a rózsa, annál tovább fog virítani, és nem tudjátok, hogy a korai virág hamar elhervad. Örülni akartok gyermekeiteknek? Mély lelkű és erkölcsű gyermekeket neveljetek szigorú szeretettel és komoly példával. Ne adjatok a hazának puha flcsúrokat, szibarita vázakat. Adjatok finom, mély kedélyű, komoly leányokat, ne korán hervadó liliomokat. Neveljetek leányokat, kikből lesz Grachusok, Machabeusok anyja, vagy az Ágostonok nevelője: Monika. Jaj, de akkor meg kell változtatni az egész nevelési rendszert! Igen is vonult s a tanácsosi cimet csak ekkor kapta meg. Hosszú hivatali pályáján tehát idáig sem vitte föl, pedig negyven esztendős korában előkelő állást kaphatott volna a diplomáciában. Falguiéret végzetszerűen üldözte a sajátsága, hogy nem tudott pontos lenni. Az iskolába mindig későn járt, az egyetemen megvárakoztatta a szigorlatozó professzorokat, sőt doktorrá való fölavatása is csaknem elmaradt, mert későn jött. Mikor hivatalba akart lépni és pályázott a hirdetett állásokra, rendesen olyankor küldte el kérvényét, mikor a benyújtás határideje már lejárt. Végre mégis bejutott a külügyminisztériumba, befolyásos rokonai támogatásával. Rendesen későn járt be a hivatalba, ami miatt sok kellemetlenséget^ kellett elszenvednie. Ha az osztályvezető vagy az államtitkár referálni hivatta, mindig későn ment. Emiatt is sok baja volt. Egyszer megtörtént vagy huszonöt esztendővel ezelőtt, hogy Franciaország batáviai konzulja nagybeteg lett. Mivel ez az állás igen fontos és a lehető legnagyobb gyorsasággal kellett betölteni, a miniszter Falguiéret akarta előterjeszteni, mert ő ismerte az ázsiai hollandus gyarmatokat és tudott több ázsiai nyelvet is. —r Holnap délben tizenkét órakor várjon rám az elnök ur kabinetirodájában, majd bevezetem és mindjárt aláíratom a kinevezését is, — mondta a miniszter Falguiérenek. — Remélem, tisztában van föladata komolyságával és azzal is, hogy nagy előléptetést jelent ez a kinevezés.