ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-08 / 27. szám

meg! Mert a mai pogány és sok hajótörésnek oka. A mai nevelés puhaság és léhaság. Vissza a lovagkorba, mely finom volt, erös és' jellemes. És hogy legyen szentesítése is e kötelességteknek, tudjátok meg, a hány rossz gyermeket neveltek, a hazának annyi pusztító vágást tesztek ezredéves falán; és ahány erös erkölcsű gyermekkel és leánynyal gazdagítjátok e hont, annyi követ raktok védfalába, hogy minden baj közt még soká fennálljon. M. J. A munka sírásói. Hogy a törvénytelen kormány által szétosztogatott pénzből még most is élősködő fővárosi újságoknak és a szocialista méregkeverőknek kedves minden zavar, ami a munkások és a birtokos gazdák között támad, értjük. A törvénytelen kormány sajtóirodájának hírhedt főnöke által alapított újság nyiltan kiírta, hogy ellensége minden magyar birtokosnak. Neki az kell, hogy minden magyar birtokos helyét ujabb birtokos foglalja el. A szocialista izgatók pedig már régen tudjuk, ellenségei mindennek, ami vagyont, jólétet, rendet, keresztényi erkölcsöt jelent. Az persze furcsán esik, hogy Magyarországon büntetlenül ugy neki lehet támadni a birtokosoknak. A bukott kalandorok arcátlan vakmerősége határtalan szokott lenni. Nem is lep meg bennünket, hogy az az ember, aki nem teheti ki a nevét a lapjára, mert a fővárosi ujságárusitók kimondták, hogy az ő nevével nem árusítanak újságot, vak gyűlölettel kiirtaná a magyar birtokosokat, és maga fajta embereket rakna a helyükbe. De azon csodálkozni fogunk, ha a magyar birtokosság nem áll össze, hogy az eféle beszédeket megtorolja. A szegény fővárosi rikkancsok önérzetesen meg tudták torolni annak az embernek a gonoszságát, aki megtiltotta a lapok utcai elárusitását és ezzel több ezer embernek elvette több hónapra a keresetét. A magyar birtokosoknak is módot kell találni arra, hogy befolyásukkal, állásfoglalásukkal összetörjék az efféle újságok befolyását a népre, ha gazdasági, ha ipari munkás, ha szocialista, ha nem szocialista. De az azután egészen érthetetlen, hogy a munkás nép azzal a jelszóval, hogy a sorsa javuHolnapután, ha rendbe jöhet addig a dolgaival' el is utazhatik. Falguiére nagyon boldog volt, hogy ilyen szerencsés ember s annak is örült, hogy egy időre Batáviába kerül. Öröme olyan nagy volt, h ogy egész éjszaka nem tudott aludni, másnap pedig ugy elnyomta az álom dél felé hivatalában, hogy amikor fölébredt, egynegyed kettő volt. Rémülten rohant szegény a kabinetirodába, de ott azt mondták neki, hogy a külügyminiszter nagyon haragudott, hogy nem jött el tizenkét órára és már kineveztetett mást. Még rémültebben futott most a megkésett ember a miniszterhez, de az be sem bocsátotta. Ettől fogva, bár miniszterek jöttek, miniszterek mentek, a rendetlen ember sorsa nem változott. Félre tolták és előléptetés dolgában halottnak tekintették mindaddig, mig nyugalomba nem vonult. A télen hatvanezer frankot örökölt Falguiére s ezzel a pénzzel Nizzába utazott. De itt is elkésett. Elkésett azzal, hogy olyankor örökölt, amikor keveset költhetett el belőle, meg azzal is, hogy olyankor utazott Nizzába, amikor már nagyon beteg volt. Meghalt és temetését március elsején, délután öt órára tűzték ki, mivel a vonat, amely holttestét Nizzából hazavitte, négy órakor érkezik meg. A gyászoló közönség négy órára megjelent a pályaudvaron. Várta a halottat. Négy óra, félőt, öt óra, de a vonat még mindig nem érkezett meg. Nyolvan perc késéssel végre megérkezett a vonat, lását akarja, habár szórványosan is, hallgat az izgatásokra és zavarog a munkaadók ellen. Mert ezzel nemcsak a közel jövőre rontja el a dolgát, de megakasztja azt a fejlődést is, amely a sorsa igazi javítására van hivatva. Kétségtelen, hogy mentől intenzivebbé fejlődik a mezei gazdálkodás, mentől több tiszta jövedelmet ad, mentől több marhát tartanak, mentől több takarmányt termelnek, mentől több kapás és több művelési munkával járó növényt termelnek a gazdák, annál több állandó munkásra van szükségük, annál jobban kereshetnek a munkások. De hát olyan körülmények között, amikor a legsürgősebb munkák idején minduntalan attól kell tartani, hogy a munkások félredobják a szerződést és megszakítják a munkát és nemcsak béremelést követelnek, de a birtokosnak és a hozzászitó alkalmazottnak még az életét is fenyegetik, ki lesz hajlandó intenzivebbé tenni a gazdálkodást? Ki vesz magára több gondot, mikor a mást sem birja ? Ki fogja megkockáztatni, hogy több munkásra legyen szüksége, mikor a mostani kisebb szükséglet is annyi bajt csinál? A munkás zavargások megfojtják a vállalkozási szellemet. És ennélfogva megakasztják gazdálkodásunk fejlődését, a nép jólétének gyarapodását. A zavargások szitói, a munkások sírásói. De sírásói a nemzet haladásának is. Hazánk sorsa jórészt a mezei gazdálkodás gyarapodásától függ. Ehhez pedig igen sok jó munkás kéz kell. A birtokosnak bízni kell abban, hogy marhái és termése nem mennek tönkre egy-egy szerződés törés, sztrájk, vagy túlságos béremelkedés miatt. Ha ez a bizalom nincs meg, haladásra nincs kilátás. Egyre jó a zavargás szitása. Hazánkban sok birtokos van, aki, ha nem tudja termését letakarítani, ha túlságos munkabért fizet, dobra kerül. Az árverésen azután megjelennek az idegen vásárlók, akiknek már eddig is túlságos sok birtok van a kezükön. Hogy ezektől mit várhatnak a munkások, már tudhatják. A legtöbb visszaélést, uzsoráskodást, bérröviditést a munkások rovására, amelyek ellen szigorú törvényt kellett hozni, a külföldi és olyan birtokosok követték el, akiknek a föld mivelése csak üzlet s nem is abból, de külföldi birtokaikból, vagy itteni másféle üzleteikből élnek főképen. Lehetnek gonosz emberek Magyarországon, akiknek _ érdeke, hogy mentől több hazai birtokos bizonyságául annak, hogy Falguiére következetes ember volt, mert még a temetésére is későn jött meg. III. Idegen szók a német hadiszótárban. A német vezényszó tekintélye történetéhez néhány tanulságos adatot sorolunk föl éppen most, mikor a magyar nemzeti vezényszó küzdelme még mindig napirenden marad. Az adatok jórészt a jelentőségesebb német katonai műszavakra vonatkoznak s azt bizonyítják, hogy a német hadiszótár nagyobbára idegen szóelemek halmaza. A büszke Armee szó valódi francia eredetét rendes értelme bizonyítja. Nem egyéb közönséges participiumnál és azt jelenti: fölfegyverzett. A német Armee majd valamennyi alkotórésze idegen betű: a corps, a division, a brigade (az olasz brigata: társaság), a regiment, a batallion, a compagnie, a svadron (négyszög), még mind a harmincéves háború hagyománya. Maga a Militär szó római származású. A miles alapjelentése még az ősi római: tribus, ezer hadkötelesére vonatkozik. A Soldat a zsold (soldo) fogalmát juttatja eszünkbe. A general és ageneralmarsall szintén a harmincéves háborúból honosodott meg a német katonai szótárban. Elvitázhatatlanul román eredetű a major, a kapitdn, az offizier, a letitnant, az adjutant, a kadet s a rekrut. A gendarm fegyveres embert | tönkrejusson és mentől több idegen kerüljön a helyükre. De a munkás népnek ez csakugyan nem lehet, érdeke. A birtokosok körében valósággal mesterségesen szítják a zavargások az aratógépek beszerzésére való hajlandóságot. Sok birtokos, akinek eddig eszeágában sem volt, aratógépeket szerez be. A különben is várható lassúbb természetes átmenet erőszakosan meggyorsul. A magyar munkások nagy része ezzel szintén munkát vészit és pedig a kellő átmenet, más foglalkozásokra való előkészülés nélkül. A zavargások szitói tehát ezzel is a munkás sorsa javulásának állják útját. Ám ezt gondolják meg a munkások, mielőtt a nemzetközi szocialisták és bukott politikus szövetségeseik izgató szavaira hallgatnának. Tüzoltó-gyülés. Esztergom város önkéntes tűzoltó-egylete, mint legutóbb megírtuk, vasárnap közgyűlést tartott. A közgyűlés határozott kérésére Osváth Andor titkár visszavonta lemondását s tovább is megmarad az egyesület tisztikarában. A közgyűlés elhatározta, hogy Dóczy Ferenc 2 5 éves főparancsnoki jubileumát az idén az egyesület megüli. Ezután a mult évi számadás került tárgyalásra. A pénztárnok jelentése szerint a mult évi bevétel 8149 K 22 fillér, a kiadás pedig 7881 K 97 fill. Pénztári maradvány 267 K 25 fill. Érték maradvány 3769 K 54 fillér. A jövő évi költségelőirányzatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Osváth Andor titkár a következő figyelemreméltó jelentést tette a közgyűlésnek: Tekintetes Közgyűlés! Valamint eddig minden évben, az idén is el kell térnem a titkári jelentések ismeretes sablonjától, mert mindaz, ami jelentésemben foglaltatni fog, mig egyrészről vissza fogja vezetni a T. Közgyűlést a múltba, másrészről meg fogja ismertetni egy ujabb évtizednek történetével és vázolni fogja a jelent. Emlékezetbe kell hoznom, hogy egyesületünk 1893-ban ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát s hogy az akkor ünnepelt idő történetéről részletes jelentés fekszik egyesületünk őrizetében. Ettől fogva a közgyűléseken szerepelt ugyan a további évek történetét ismertető titkári jelentés, de sajna, az 1904—6-ik évekről ugyan kevés feljegyezni való akadt. Ezen éveket bátran lehet egyesületünk haldoklási éveinek elnevezni, mert mig a felebaráti készség nem hiányzott, lassankint fogyott egyesületünk anyagi ereje és fogytak cselekvéseinek eszközei is. — Az Esztergomi Ipar- és Kereskedelmi Banktól bérelt őrhelyiségünk és szerraktárunk bérlete felmondatván, szereink és eszközeink, melyek — jelent a franciában, a kamerád pedig a spanyol camarada (szobabeli társaság) szóból sarjadzott. I A kürasszirok ismét francia elnevezésüek, az uhlanusok lengyel dsidások, a dragonosok a sárkányjelvényről kapták nevöket, a huszár pedig a német hadseregben is a vitézkedő magyar könnyű lovasság utánzásában tartotta meg eredeti nevét. Az Infanterie a spanyol infans, a királyi herceg gárdáját jelentette kezdetben. Amilyen idegen az artillerie szó eredete, éppen olyan nem német a canon, mely az olasz canna (cső) változata. A bataillon külföldi sarjadéka a batterie (battre), sőt még a puskapor, a pulver, ez a német találmány is francia nevü. A bomba a harmincéves háború emléke, a shrapptiell (Shrapnell 1842.) angol tábornok találmánya, a pistole az olaszországi Pistoja város elsőszülöttje, a revolver épp oly idegen eredetű, mint a délfranciaországi Bayonne városból származott bajonett. A pionier, a garde tiszta francia, az uniform latin, a dolman török, a tambur perzsa, a torniszter szláv s a csákó magyar kölcsönszó. Maga a Kaserne szó is (casa d'arme) idegen éppen ugy, mint a kantin, az arzenál, a magazin, a munition, a kazamata, a citadella, a bastei (bastille), az exzercirozás, a marsirozás, a parádé és a manőver. Alig van sokkal több tősgyökeres német szó a német hadiszótárban, mint a Feldzeugmeister, az Oberst, a Rittmeister, a Hauptmann, a Wachtmeister, a Feldwebel s a Gefreite. A többi jórészt idegen és főkép francia eredetű kölcsönszó.