ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-10 / 50. szám

ESZTERGOM 1905, december 10. nak szükségleteivel, óhajaival, törekvéseivel ismertették meg az ország népét, hanem — ami a fö — megmutatták nekünk mind­nyájunknak a tulajdonképeni szervezkedés módját is. Ezek a szervező értekezletek, me­lyeken összejöttek a keresztény-szocializmus lelkes férfiai, kézzelfoghatóan bizonyították, hogy a közvetlen érintkezés a néppel, az ö bajainak gondos meghallgatása s a minden­kiben felebarátot látó igazi szeretet adott kedvet, bátorságot s kitartást az akció meg­indítására. Ez a szeretet és nyájas bánásmód eloszlatta lassankint az aggodalmakat is, utat mutatott az akadályok leküzdésére, meg­jelölte a célra vezető eszközöket, amit Írás­ban akár az irott, akár a nyomtatott betű segélyével bizony nagyon, de nagyon nehéz lett volna eligazítani. Ez a tapasztalás: a személyes, a köz­vetlen érintkezés, a munkásnép életének s helyzetének alapos megfigyelése legyen ki­induló pontja a mi szervezkedésünknek is. Egy kis jóakarattal, igazságossággal sok mindenféle bajnak elejét lehet venni. A Keresz­tény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége Budapestről szívesen bocsátaná rendelkezé­sünkre valamely kiküldöttjét, ellátná népünket a szükséges útmutatásokkal, szervezne egy népgyűlést s megadná módját a dolog gyakor­lati kivitelének is. Ily módon fogva hozzá a szervezkedés­hez, egy-két év leforgása alatt, sőt talán hamarább is, Esztergom városa is szervezett munkásnéppel dicsekedhetnék. Egyesületet ala­kitana, mint a pécsi vagy székesfehérvári derék munkásnép, csakhamar keresztény kőműves, ács, kovács stb. munkások szakegyletei is megalakulnának kebelében, ugy hogy az ösz­szes munkálatokat keresztény kezek vezetnék és végeznék s ami a fö, munkás- nem csat­lakoznék . a szociáldemokraták istentelen tá­borához, mert ö csak tisztességes megélhe­tésért harcol és hálás lesz az iránt, aki ebben a törekvésében támogatja. Erről a szervezkedésről gondoskodjunk most egy kissé. Több szem többet lát, aki­nek van valami jó megjegyzése a mozgalomra vonatkozólag, azt egye meg. Ha egyesült erővel megyünk neki a munkának, akkor az eszme talán hamarább fog majd testet ölteni. Mereur. több szénsavat lehelünk ki, tehát más szóval sokkal több élenyt (oxigén) emésztünk fel, mint amennyit ugyanazon idő alatt belélegzünk. Tudjuk mindnyájan, hogy a levegő éleny és légeny keverékéből áll. Tudjuk azt is, hogy mikor légző szervünk révén levegőt vezetünk be a szervezetbe, a beszívott levegő élenye szerve­zetünk anyagcseréjében nagy szerepet játszik. Szénsavat termelünk, mely később éltető eleme lesz egy más természerü életgépezetnek. Tudni kell tehát, hogy ezen életműködés észrevétlenül nemzi az életerőket. Az éleny tehát éltető elemünk. Ezt ébren­létkor könnyelműen elpazarolni nem szabad, mert a könnyelműség a testszervezetben pótolhatatlan deficitet idézhet elő. Köztudomású dolog, hogy az a család, mely szertelenül költekezik anélkül, hogy ezzel szem­ben keresetét egyenlő arányban biztosítaná, még akkor is tönkre megy, ha őseitől tekintélyes vagyont örökölt. A szertelen költekezés, az esz­telen fényűzés, a biztosíték nélkül való urhat­námság mindig keserűen megboszulja magát. Igy van ez a közéleti tevékenység terén; igy van ez a testszervezet háztartásában is. Ha ébrenlétkor több oxigént fogyasztunk el, mint amennyit a mellkas rithmikus mozgásával a tüdő teremteni képes; ha az éleny az egyetlen gőzerő, mely életgépezetünket hatja; ha az éleny deficit a mikro-cosmos kormányának feltétlen bukását provokálja: akkor minden okos ember életében égető kérdés: mi pótolja az ébrenlétkor beállott oxigén-deficitet ? Égető kérdés ez, mert biztos dolog, hogy a testszervezetben megzavart egyensúlyt aranyjára­Gyakorlati példa a gazda-osztály szervezéséhez. HL Eddigi két cikkemben (1. 45.es 47. számokat) arról volt szó, miként lehet a gazdaosztályt szer­vezni. Most már e szervezett gazdaosztály, azaz : gazda-szövetség működésére térek át. — Mikor a felterjesztett alapszabály már miniszterileg jóvá­hagyatott, — a mi rendszerint egy hónapon belül megtörténik, — a szervező előkészíti az első, de nyilvános közgyűlésre a szövetség elöl­járóságát. Az alakuló közgyűlésen megválasztott elnököt, helyettes elnököt, szövetségi pénztárost, a két számvizsgáló bizottsági tagot és az alakuló közgyűlés határozata szerint utcánkint megválasz­tot (3—3) választmányi tagot a szövetség jegy­zője és titkára valamelyik polgár házába vagy a községházára összehívja. Az összegyűlt szövet­ségi elöljáróságot értesiti az alapszabály jóváha­gyásáról és arról, hogy most az alapszabály ke­retén belül szabadon működhetnek. A szövetség titkára a szövetség elöljáróságát nagyon, de na­gyon bnzditsa a kölcsönös szeretetre; mert az uj községi társadalmi rendszer behozatala őtőlük függ: és ez szeretet nélkül meg nem valósiható. Ok lesznek a szövetségnek apostolai, s azért a bennük összpontosult bizalomnak meg kell, hogy feleljenek és közülök senki ne legyen Júdása e szövetségnek. Mondja el nekik újra a szövetség célját, hogy ők legjobban ismerhessék ezt. De nemcsak ez egyszer, de minden hónapban hivja össze a szövetség elöljáróságát és velük közösen beszélje meg az elmúlt hó és a jövő hó munka­körét. Ezen havi választmányi gyűlésekről jegyző­könyv vezettesék, a melynek első-pontja mindig a havi bevétel és kiadás rovancsolása legyen. A többi pontok időnként változnak. Ismertesse meg azután velük az első köz­gyűlés programmját; s mondja meg az elöljáró­ságnak, hog)' azon minden előljárósági tagnak cselekvőleg keH részt vennie. Legjobb, ha a köz­gyűlés elején és végén a szövetség titkára beszél; pl. elején ily cimmel: »Szozat N. község közönsé­géhez ;« és végén: »A ki egy a hitben, az egy legyen a szeretetben is.« A programm középső részét a szövetség tisztikarának, választmányának, számvizsgáló bi­zottságának beszédei fogják kitölteni; pl. e cimen : »Részletes válasz — a szövetség tagjai számára — e kérdésre: »Mit akar szövetségünk ?« — Ter­mészetesen a szövetségi titkárnak itt kell az elő­adandó anyagot kiválasztania és alakba öltenie, hogy az egész közgyűlés világos, alapos, szivet­akaratot megható, összefüggő és változatos legyen. Én ugy tettem, hogy minden szövetségi elöljáró-^ nak magam megírtam a mondani valót egy nyolcadrétü papiros egy oldalára és mindenki megtanulta ezt kívülről; igy mindenki a köz­gyűlés előtt is eljött hozzám, a mely alkalommal megmondtam mindegyiknek, hogy hol kell hangot dék kölcsönnel, arany valutával, korona érték­kel, regálé váltsággal, luxus adókkal, a kutya­uraságok polgáriasitásával s tudja Isten még micsoda körmönfont közteherrel helyreállítani nem, lehet. Ezen módszer az államháztartásban a gyen­gébbek megtévesztésére beválhat, de a természet háztartásában beállott rendellenességeket finan­ciális kísérletezéssel orvosolni nem lehet; itt a kísérletezés keményen megboszulhatja magát. Mikros-cosmost emiitettem előbb, mely nem más, mint maga az emberi szervezet; kis-világ a nagy-világban. E kis világnak szintén meg van a maga alkotmánya éppen ugy, mint a makro-cosmost alkotó államok nem állhatnak fenn bizonyos kor­mány-forma nélkül. A kis világnak kormány­formája az alkotmányos egyed-uralom, hol az ész-fejedelem O Fensége szintén nem kormányoz, hanem csak uralkodik. A kormányzat az alkot­mány szellemében megoszlik az ész-fejedelem O Fensége és a test szervei között. A felségjog itt egy dicső harmóniában éli be magát a szervek önálló működési körébe. A felelős kormány a kis világban a szervek. Itt nem kell lázas aggodalommal kilincselni, mert a pénz­ügyi miniszter születésénél fogva jogosult a piros bársony-székre. Nehogy valaki e helyen politi­zálásról vádolhasson, nyomban kijelentem, hogy a kis-világ alkotmányos pénzügyi minisztere a tüdő, — arany valutája az alvás, mellyel az okos finánc-politikus éjjel pótolja azt a deficitet, mely változtatni, hol taglejtést használni, mikor már min­denki megtanulta és előttem elmondotta rövid be­szédét : mindössze 30 sort egy nyolcadrétü papirosra irva, mégegyszer Összehívtam a szövetség elöljáró­ságának minden tagját egy helyre, a hol azután egymás után próbaképen elmondták — már bá­torságszerzés végett is, — szerepüket. A szövetség titkára megszámozza á cédulá­kat sorszám szerint és a maga számára külön cédulán név és sorszám szerint szintén jegyze­teket csinál, hogy a közgyűlésen bizonyos rend­ben menjen minden. A nyolcadrétü cédulák be­szédei ugyanis összefüggésben vannak egymással. A hol az egyik végzett, ott a másik folytatja. Az egész beszédsorozat tulajdonképen egy nagyobb beszéd részletekre osztva. Az egész előadás ha­sonló egy élő újsághoz, a hol fonográfhoz hason­lóan beszélteti a szövetség titkára a szövetség elöljáróit. A legelső előljáró, az elnök pl. beszélhet e jelszóval: »Segits magadon, az Isten is megsegít.« Itt elmondhatja, hogy ma minden osztály, állás emberei szervezkednek, hogy egyesült erővel magukon segítsenek. De a gazda-osztály se ma­radhat hátra, mert ha valaki, ugy a gazda jelen­leg magára hagyatva legkönnyebben elpusztulhat ; mig szövetkezve mint a vízcseppek alkotják a malmokat, gépeket hajtó vizet, vagy a millió tengeri állatot éltető tengert, ugy ők is szervezve erősek lesznek, a társadalom élősdiei elpusztulnak és az ország és egyház minden polgára általuk a mindennapi kenyérhez olcsón jut. — A másik előljáró : az elnökhelyettes és a többi elöljárók már most folytatják az ön- és másokon való segélynyujás módját, igy szövetkezetek alapításá­nak rövid ismertetése által stb. Minden bészédke refraen gyanánt azt a tanúságot vonja, hogy a gazdák csak akkor lesznek boldogok, ha minél kevesebb kiadásuk és minél nagyobb bevételük lesz anyagilag és erkölcsileg. Szó lesz földbérlő-, hitel-, fogyasztási-, mag­tár-, tojás-, állat-értékesitő stb. szövetkezetekről. Ki lesz mondva hogy a gazdaszövetség azon lesz, hogy csak az legyen községi előljáró és képvi­selő testületi tag, a ki a gazdaszövetségnek vagy tagja vagy fegyvertársa stb. Mikor igy a szövetség titkára szétosztotta a magával hozott és előzetesen azon idő alatt — k mig az alapszabály jóváhagyás végett felterjesz­tetett és visszajött, — készitett 30 soros beszé­deket, — még egyszer figyelmezteti az elöljáró­ságot, hogy azon szegényebb embereket, a kiket közönségesen napszámosoknak nevezünk, de a kik azonban némi vagyonnal pl. házikóval, föl­decskével birnak, a kik állami, megyei, városi, egyházi adót is fizetnek és a község szülöttei, ne nevezzék ^napszámosoknak* soha sem ; de mindig gazdáknak. — Ezen figyelmeztetésnek van nagy fontossága. — Igy megtörtént velem, hogy Vere­bély en a »Keresztény Szociális Egyesületek Or­szágos Szövetségé- «től függő »Munkás szövetsé­az ébrenlétkor létrejött élenyveszteség miatt be­állott. A tüdő élet-működés közben tapasztalta, hogy olvasáskor nemcsak kevesebb élenyt fo­gyaszt a szervezet, hanem ellenkezőleg a légző­szervek kétszeres mennyiséget szolgáltatnak az államkincstárba, mint amennyit a szervezet maga éjjel fogyasztani képes. Alvás alatt, tehát az arany-valuta árfolyam­értéke emelkedik, az állampapírokat a pénz-arisz­tokraták nem vetik a piacra s igy a kis-világ börzéjén derút nem történhetik. E közben a vi­lág állampénztára bőségesen megtelik, úgy hogy kellő nyugodt alvás után ébrenlétkor a pénzügy­miniszter fennakadás nélkül folyósíthat; a napi munka-közben a szervezet munkáját forradalmi kitörések uem zavarják. Csodálatos berendezkedés ! Ideális kormány­forma ! A vallásos lélek nem találja itt fel az isteni bölcseséget ? Nem látja beigazoltnak az ihletett király nyilatkozatát, ki mondja: » Az Ur bölcse­séggel alapította a földet és az egeket okosság­gal erősítette meg.« Állítsunk fel egy élettani tanvéleményt: »Minden életművelethez bizonyos éleny-mennyi­ség szükséges.« Állítsunk fel egy lélektani tan­véleményt : »Minden mozdulat, minden érzés, sőt minden gondolat egy-egy ilyen életmüvelet.« Vonjuk össze e kettőt. Ha minden életműveiéihez bizonyos éleny-mennyiség szükséges; ha a moz­gás, érzés, sőt a gondolat is ilyen életmüvelet; akkor:

Next

/
Thumbnails
Contents