ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-08-20 / 34. szám

X. évfolyam. Esztergom, 1905. augusztus 20. 34. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám, ára 16 fillér. Szent István országa. Esztergom, aug. 19. Az esztergomi ősrégi vár magaslatán, hol a keresztény Magyarország bölcsője állott, 1905 augusztus 15-én egy szobor emelkedett ki a föld porából, azon égi Patronénak szobra, kinek e helyen első szent királyunk az országot oltalmába ajánlotta. Ugy látszik, nem hiába esik e szobor felavatása az 1905. esztendőre. Mert ez esztendő fordulópontnak készül Magyarország történelmében. Az uj szobor e

! feliratot viseli: »Magyarok nagyasszonya — maradj velünk — édes anyánk!« Mintha közeli veszély előérzete sugallta volna ez esdő szavakat. Mintha a talaja is inogna már azon országnak, melyet szt. István alapított: a keresztény Magyarországnak. Ezen ugyan cseppet sem bánkódnak azok, kik az ország elkereszténytelenitését megkezdték ! De mintha magának a politikai országnak talajában is eddig ismeretlen vulkánok támadnának, melyek azt lel forgatással fenyegetik. Ezen már meghökkennek a »hazafiaka is, kik magyarok akarnak lenni, de nem keresztények. És pedig azért, mert vesziti keresztény talaját az ország, azért vesziti egyúttal politikai alapjait — ezt meg már sehogy sem akarják megérteni azok, kik eddig hatalmon voltak. Szent István országa különféle fajú és nyelvű népekből, nemzetiségekből áll. Ha AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Magyarok Nagyasszonya. (1905. aug. 15-iki szoborleleplezésre.) Fenn, a magasban kóvályogó felhők Ne takarjátok el a kék eget I Mi most nem sújtó villámtokra várunk! A napsugárnak adjatok helyet ... I Óh, hadd ömöljön tiszta napsugara Nyilt homlokunkra s késztsen zengenünk: Magyarország Nagyasszonya! Édes Anyánk! Maradj, maradj velünk! Im, elhozott a szeretet eledbe, Eléd, ki minket oly régtől szeretsz, Ki minket védtél ezredéven által, Ki ezután is jó uton vezetsz . . . Halld meg hát, kérünk, buzgó hálaszónkat, Mit ajkainkra ád forró szivünk: Magyarország Nagyasszonya! Édes Anyánk! Maradj, maradj velünk! Előtted áll Istvánnak ősi népe, Amely hozzád még nem lett hűtelen, Még áll, mint bércek százados fényűje S nyugodt, mint erdő, késő estelen. Nem is lepi meg törzsét titkos féreg, Mig pártfogásod alatt élhetünk . . . Magyarország Nagyasszonya! Édes Anyánk! Maradj, maradj velünk! Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. állam és nemzetiségek tisztán a természetes ösztönök s a történelmi jog alapjára helyezkednek, az ország olyan lesz mihamar, mint az összedrótozott edény, melyet nem belső erő, hanem csak a külpolitikai körülmények tartanak össze ideig-óráig. Csakis az intenzív vallásos érzék, képes ily országban a természetes ellentéteket ellensúlyozni. Ily ország fennállása kölcsönös áldozatokat kíván, az áldozat pedig csak a hit szelleméből fakad. Ehhez járul a katholikus vallásnak Istenadta egységesítő szelleme, mely ha valahol, az ily konglomerát-országban, minő a mi hazánk, mutatja meg leginkább csodálatos erejét. Azért Szent István országa csak azon alapon maradhat fenn, amelyre azt az alapitó he lyezte. A magyar állam, ha meg akar maradni, nem nélkülözheti a katholikus vallás békítő, egységesítő befolyását. A zsidó vallás nem államfentartó vallás, hisz maguk sem tudnak 2000 év óta államot alkotni. A nem katholikus keresztény felekezetek nálunk szintén nem kedveznek az ország egységének, sőt veszélyeztetik azt. A lutheránus tótok és szászok örökké kifelé gravitálnak. Az oroszhitü románok és szerbek is folyton növekvő veszedelmét képezik Szent István koronájának. Józanul felfogva tehát a katholicizmus képezte eddigelé a magyar állam fötámaszát, s az uj évezred küszöbén a magyar kormányok e támaszt is eltaszították az ország alól. Azóta a nagy zűrzavar, viszály, növekvő széthúzás és bomlási processus! A kötelező polgári házassággal a társaS mig Kárpát bérci közt magyar szó hangzik, Mig egy szem hozzád, égre feltekint, Mig egy fia lesz a szép Hunniának ; — Marad remény, mely jobbulásra int, Mely készt a jóra ősi buzgalommal! Mert benned bizva el nem veszhetünk . . . Magyarország Nagyasszonya! Édes Anyánk! Maradj, maradj velünk ! Csobánczi S. Van. (Elbeszélés.) Irta: Fekete Gyula. Kőváry képviselő úr észrevétlenül, búcsúzás nélkül hagyta el a társaságot. Sietett a vonathoz. Gyalog akart menni, nem várhatott tovább. Emelt fővel, büszke tartással lépett ki a villam-fényben tündöklő utcára s nyugodt léptekkel tartott a pályaudvar felé. Az utcán hullámzó tömegből igen sokan emelték le előtte kalapjukat s léptennyomon hallotta háta mögött suttogni: Nézzétek, ő az! Szive meg-megdobbant e szavak hallatára, de előkelő, finom, nyugodt arcán nem volt szabad meglátszani a jóleső örömnek. Haladt tovább büszkén, hidegen. Hirtelen megérintette valaki a vállát. — Utóiértelek szökevény 1 Foglyom vagy. Kőváry hátratekintett s mosolyogva emelte meg kalapját: — Megbocsáss Kegyelmes Uram, már egy hete nem láttam családomat, sietek hozzájuk. BúSzerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében., dalom elemébe, a családba szórták a bomlás és erkölcsi szabadosság bacillusait. A felekezetnélküliség behozatala által pedig a vallás iránti nyilt megvetés és gyűlölet üszkét dobták még az egyszerű nép rétegeibe is, mely eddig ment volt attól. De a válság ugylátszik most fogja elérni tetőpontját. Magyarország alkotmánya s történelme nagy sarkponthoz ért. A legnagyobb választási abszolutizmus- és korrupcióból úgyszólván átmenet és előkészítés nélkül az általános szavazati jog alternatívája elé van állítva a nemzet. A törvényhozás lényegesen más alapokra, a legszélesebb néprétegekre lesz fektetve — ha a javaslat törvénynyé válik — és pedig politikailag még teljesen képzetlen rétegekre. A kereszténységnek nincs oka félni az általános szavazati jogtól. De ha kellő előkészület nélkül jön, a hatalom mámorától megittasodott demagógia (nálunk pláne 43% nem katholikus) részéről rövid idő alatt oly dolgokat élhet meg kivált a kath. egyház, mi máshol véres forradalmak müve volt. Lehet mondani, hogy a magyar katholicizmust a szabadkőművesség által indított harcban jelenleg készületlenül találná az általános szavazati jog. Miként Franciaországban a konkordátum, ugy nálunk az »apostoli jogok« nagyon meggyengítették a katholicizmus ellenálló erejét és szervezőképességét. Izolálták meglehetősen a magyar katholicizmust a pápától és az államhatalom szolgaságába hajtották. A »Sylvester-bulla« ugyan nem egyéb XVII. századbeli hamisítványnál, de ez apostoli jogok csúzni nem akartam, nehogy a hosszadalmas udvariaskodások miatt lekéssem a vonatról. — Tudom! Féltél az ujabb ünnepeltetésektől, azért szerényen, észrevétlenül távoztál. Nekem azonban beszédem van veled. Itt a fogatom, üljünk be. S karon fogván a miniszter a képviselőt kocsijához vezette. Kőváry nem utasíthatta vissza a meghívást, felült. — Barátom; kezdé a miniszter, először is őszintén gratulálok legújabb, igazán ragyogó sikeredhez. —- Büszke lennék a dicséretedre Kegyelmes Uram, ha megérdemeltem volna. — Semmi szerénykedés, — a főúr hangja halkabbá vált — nagyobb szolgálatot tettél ügyünknek szavaid káprázatos varázsával rövid egy óra alatt, mint mi a törvényhozás hatalmával hosszú éveken át. — Én csak közkatona vagyok, ti megannyi vezér. — Ne szakíts félbe! Valóban fönséges voltál. Midőn az előadói asztal elé léptél, az ezrekre menő tömeg tekintete mereven, várakozásteljesen szegződött reád. Uj ember voltál. S te beszélni kezdtél azon a nyugodt, öntudatos, érces, de behízelgő hangodon. S aztán hogy lettél ura pár perc alatt az egész közönségnek. Szellemed magával ragadta őket. Hogy kacagott, tapsolt az ezernyi tömeg, midőn maró gúnnyal mutattad ki a sötét babona ostobaságát s a gyermek-mesék sorába sülyesztetted az Istenről és túlvilágról szóló tanokat. S mint villogtak haragtól a szemek, midőn szavad káprázatos erejével dörögtél a klerikális