ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-05-21 / 21. szám

A muzslai főszolgabírói állásra ugyanis legutóbb Pongrácz Kázmér szolgabírót választották meg Thuránszky Lajos első aljegyző ellenében, ki ezen választást megfelebbezte azon alapon, hogy a vármegyei főjegyző annak idején meg nem engedett módon korteskedett Pongrácz Kázmér mellett, olyan értelmű körleveleket intézvén a törvényhatóság tagjaihoz, mely szerint a főispán és az alispán határozott óhaja Pongrácz megválasztása. Ezen felebbezésnek a legfelsőbb közigazgatási biróság helyt adott és Pongrácz megválasztását megsemmisítve, uj választást rendelt el. A vármegyei hivatalos körök jelöltje most is Pongrácz volt, mig az ellenzék Thuránszky mellett foglalt állást. A tárgyat minden ismertetés nélkül, választás alá akarták bocsátani, de Csernoch János dr. felszólalt és kérte, hogy a választást megsemmisítő bírósági ítéletet olvassák fel a törvényhatóság előtt. Az egész törvényhatóság egyhangúlag magáévá tette Csernoch indítványát és így bele kezdett az előadó főjegyző a csipős itélet felolvasásába. Általános megbotránkozást okozott most, hogy a legfőbb közig, biróság Ítéletének felolvasásakor Pongrácz pártjának egyes tagjai azt kiáltották közbe: Nem igaz, hazugság, rágalom. Az ítéletben ugyanis, mint fentebb is mondottuk, az áll, hogy a választás azért mondatik ki érvénytelennek, mert a főjegyző, hivatkozással a főispánnak és az alispánnak óhajára, Pongrácz megválasztatását ajánlotta. Ebben a legfőbb biróság a szabad választás befolyásolását látta és megsemmisítette a választást. Már most nem tudjuk, mire vonatkozott az a folytonos közbekiáltás, az a »hazugsag«, az a »rágalom«, mert tény, hogy a megyei főjegyző annak idején tényleg kiadott ilyen körlevelet; hisz különben a legfőbb közigazgatási biróság egy ilyen, nem létező körlevélre, Ítéletét nem is alapíthatta volna. Legfőbb bíróságunk ítéletével szemben tanúsított ily tiszteletlenség, igen rossz vért szült a nagyszámban megjelent megyebizottsági tagok s a közönség között. Mert föltéve, hogy a legfőbb közigazgatási biróság és annak elnöke Wekerle Sándor, csakugyan tévesen értelmezték volna azt a bizonyos levelet, még akkor is kötelessége minden hazafinak tisztelettel fogadni a független biróság ítéletét. Emlékezünk a lapokból, midőn a tavalyi vasúti sztrájk ügyét a parlamentben tárgyalták és szóba hozták a pestvidéki törvényszéknek Ítéletét, még a legszélsőbb szónokok is tisztelettel szóltak a biróság ítéletéről. Hová is lennénk, ha szabad volna nyilvános, hivatalos gyűléseken, a bíróságok ítéletét hazugságnak, rágalomnak nyilvánítani. Csodáljuk, hogy senkinek sem jutott eszébe megvédeni a legfőbb biróság tekintélyét és követelni a közbekiáltok rendreutasitását. A rendetlenkedők nyilván ilyen módon akartak hangulatot kelteni Pongrácz mellett, azonban épen az ellenkezőjét érték el vele, mert a törvényhatóság földmives tagjai is birnak már annyi intelligenciával, hogy ilyen esetekben bármily rosszul esik, de tisztelettel kell fogadni az ítéletet. Ifj. Hegedűs József rá is szólt egy kiabáló úrra : «Mit zajong az ur, talán maga akarja Pongráczot megválasztani ?» A főispán némán tűrte, hogy a legfelsőbb biróság igazságos ítéletét gáncsolják. Ha rendreutasította volna a rakoncátlankodókat, megéljenezte volna a törvényhatóság. Elrendelvén a szavazást, a Fehér Gyula dr. elnökletével működő szavazatszedő küldöttségnél összesen 115 szavazat adatott le, mely a két pályázó között igy oszlott meg: Thuránszky 60, Pongrácz 55. E szerint Thuránszky Lajost a főispán megválasztott muzslai főszolgabírónak jelentette ki. Általános éljenzés hangzott fel erre, s a Pongrácz-pártiak kedvetlenül várták a következő pontokat, melyek szintén állások betöltéséről szóltak. Az árvaszéki elnöki állásra hárman pályáztak Kollár Péter, Major Ödön dr. és Hollósy Mór. A három közül legnagyobb pártja volt Major Ödönnek, mert mig a hivatalos biz. tagok között is voltak emberei, az ellenzék is mellette foglalt állást, mint a megye egyik legszorgalmasabb tisztviselője mellett. A választás előreláthatólag Major javára dőlt volna el, de ez visszavonta pályázatát Hollósyval egyetemben s igy a közgyűlés egyhangúlag választotta meg Kollár Pétert árvaszéki elnöknek. Megválasztattak még egyhangúlag Major Ödön helyettes elnöknek és I. ülnöknek, Hollósy Mór II. ülnöknek, Pongrácz Kázmér volt főszolgabíró pedig megyei I. aljegyzőnek. Előléptette továbbá a törvényhatóság Plsuth Kálmán aljegyzőt a X. rang- és fizetési fokozatból a IX-be; Fekete Rezső I. közig, gyakornok, t. b. szolgabirót árvaszéki jegyzőnek, Usztanek Lajos II. közig, gyakornokot pedig I. gyakornokká. A bajóthi iskola. Az unalomig ismert bajóthi iskolaügy alapos vitával szerepelt a közgyűlésen. Ismeretes a vármegyei köröknek azon buzgó fáradozása, mely Bajóthon már évek óta állami iskolát tervez. Bajóth község tiszta katholikus népe szivvel lélekkel a kath. iskola fentartását kívánja, de az ottani jegyző nagy nehezen mégis a községi képviselőtestületben olyan határozatot provokált, mely az állami iskola céljaira nagy összeg kölcsön vételét célozza. Alapját képezte pedig ezen községi határozatnak az, hogy bár a kath. iskola rendbehozatalára a miniszter egy évi határidőt adott, még az egy év leforgása alatt megjelent a hivatalos vármegye Bajóthon és becsukatta az iskolát csupa — egészségügyi okokból. Csernoch János dr. felszólalván, ismerteti ezen kérdést és kijelenti, hogy Bajóth község képviselőtestületének ezen határozata nagyon homályos, mert itt csak az állami iskola terve van megszavazva, de nem tudja még Bajóth község, mily terheket vesz ezzel a nyakába. A kath. iskolát fent fogja tartani s bizonnyal ide járatja majd a gyermekeket s most állami iskolát fog épiteni. Lesz tehát két iskolája két teherrel. Ez pedig egy kis községben nem szükséges. Hivatkozik Tokod esetére. Tokod község a vasúti ügygyei teljesen tönkretette magát, mert olyan anyagi kötelezettséget vállalt, melynek nem tud megfelelni. Indítványozza, hogy a törvényhatóság adja vissza a községnek ezen határozatát azzal, hogy azt részletes költségvetés keretében adja be, mert hisz a községbeliek sem tudják, menynyibe kerül nekik ezen állami iskola. Kéri a törvényhatóságot, tekintsen el az állandó választmány azon javaslatától, mely ezen községi határozat helybenhagyását ajánlja. B. Szabó Mihály megyei főjegyző az állandó választmány javaslatát pártolja, mondván, hogy tiszteletben kell tartani minden község önkormányzati jogát. Felkéri Bales jegyzőt, hogy világosítsa meg a kérdést. Bales jegyző, ki esküdt ellensége a katholikus iskolának, ügyetlen számadási gyakorlatban iparkodott bebizonyítani, hogy a község mily sokat nyer az állami iskolával. Előadása zavaros volt s látszott rajta, hogy maga sem ad szavainak nagy súlyt. Csernoch János dr. a főjegyző szavaira reflektál és kijelenti, hogy igen is tiszteletben kell tartani a községek autonom jogait, de a törvényhatóság arra való, hogy elhamarkodott és lényegében szükségtelen, kierőszakolt községi határozatokat szabályozzon. Hivatkozik ismét Tokod községre, mely teljesen csődbe jutott egy ilyenforma határozatból kifolyólag. Ha akkor ezt a községi intézkedést nem hagyja jóvá a törvényhatóság, ma köszönettel és hálával tartozna Tokod a megyebizottságnak. A község nem lát itt egész világosan s nem tudja, milyen nagy terheket vesz fel, midőn a meglévő iskola mellé most még egy másik iskolát akar épiteni nagy költséggel. Bales jegyző ismét szólásra állván, oktalanul megjegyzi, hogy őt Csernoch dr. nem értette meg. Bajóth község jegyzője mindenesetre érthető okokból kívánja az iskolák államosítását . . . Perszlna Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke szinte az állami iskola mellett szólalt meg. Helcz Antal dr. Csernoch dr. indítványát pártolta nagyhatású beszédében. A közgyűlés e kérdés felett, mely alkalommal összesen 77 szavazat adatott le, melyből 36 esett Csernoch dr. indítványára, mig ellene 41 szólott. Igy esett meg, hogy 5 szóval elhatározták a bajóthi állami iskolát. Ez volt egyetlen bűne a hétfői közgyűlésnek, mert egész kényelmesen leszavazhatta volna az állandó választmány javaslatát, de többen már a főbiró választás után elszéledtek s csak a szavazás után jöttek be ismét a terembe. Az ellenzéki vármegye. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgyát képezték azon átiratok, melyeket Heves, Zemplén és Vas megyék intéztek Esztergom vármegye törvényhatóságához a politikai válság megszüntetése tárgyában. A megyék ugyanis felírtak a képviselőházhoz, miszerint a húzódó politikai válság mielőbb az egyesült ellenzék óhaja szerint intéztessék el. Heves és Zemplén vármegye felirata energikusabb Vas vármegye feliratánál. Ez utóbbi kissé lanyha. Olyan se hideg, se meleg limonádé, mint azt Brutsy János is megjegyezte a vita során. Az állandó választmány Vas vármegye feliratát ajánlotta pártolásra. A tárgynál szólásra emelkedett Csernoch dr. és kérte, hogy mind a három feliratot olvassák fel a közgyűlés előtt. Riadó éljenzés követte Csernoch dr. szavait. S különösen Heves megye felirata kapcsán szakadt ki legjobban a lelkesedés. Csernoch János dr. a tárgyhoz szólván, kijelenti, miszerint Esztergom vármegye közönsége a legutóbbi választások alatt, az alkotmányos uralkodó felhivására itélt az eddigi kormányrendszer fölött. ítélt pedig úgy, hogy mindhárom kerületéből ellenzéki képviselőt küldött az országgyűlésre. Azért tehát bár pártolja nemcsak Vas, de Heves és Zemplén vármegyék átiratát is, önálló indítványt terjeszt elő, mely szerint Esztergom vármegye közönsége irjon fel az országgyűléshez, miszerint hasson oda, hogy a nyomasztó válság mielőbb a királyhoz intézett felirat szellemében és a koalíciós többség programmjához hi ven intéztessék el. Az indítványt a közgyűlés viharos éljenzéssel fogadta. Andrássy János kir. tanácsos, alispán az állandó választmány javaslata mellett szólt és Vas megye átiratát kívánja pártolni, mert ez, úgymond, igaz, hogy Brutsi szerint limonádé, de ilyen komoly ügyet inkább limonádéval intéz el, mint tüzes borral. Helc Antal dr. időszerűnek tartja, hogy a vármegye önállóan irjon fel a nemzet képviseletéhez. Beszéde Helc dr. megszokott ékesszólásában volt tartva és csak ugy duzzadt a nemzeties, magyaros érzelmektől. Csernoch dr. indítványát ajánlja elfogadásra. Brutsy János szintén csatlakozik Csernoch dr. indítványához. Ez a bizottság, úgymond, egy ellenzéki megye képviselete s bár ülnek itt kevesen olyanok is, kik Isten kegyelméből, vagy a maguk emberségükből kerültek ide, ezeknek "alá kell vetni magukat a többség politikai akaratának, mert ez a nemzet akarata is. Ez a megye mindég ellenzéki volt s mindég első sorban állott a nemzeti ideálokért folytatott küzdelemben. Nagyon sajnálja, hogy nem Esztergom megye állandó választmányának köréből indulnak ki országos körútra olyan feliratok, mint pl. Heves megyéé. Csernoch dr. indítványát kéri elfogadni. A tárgyhoz senki sem akarván többet szólni, az elnöklő főispán elrendelte a szavazást. Még pedig ugy, hogy aki Csernoch dr. indítványát teszi magáévá, az »nem«-mel szavaz, a ki pedig az állandó választmány javaslatát, azaz Vasvármegye átiratát pártolja, az »igen«-nel szavaz. A szavazás névszerint történt s igy alkalmat adott a független elemek kiválasztására. Leadatott összesen 88 szavazat, ebből Csernoch dr. indítványát 58, az állandó választmányét pedig 30 pártolta. Eszerint a törvényhatóság 28 szótöbbséggel magáévá tette és határozatra emelte Csernoch dr. fent ismertetett indítványát. Az eredmény kihirdetése alkalmával még a vármegye hivatalos köreiben is némely elégedettség volt színlelhető, de az ellenzék joggal dicsőségének tarthatta a győzelmet. A törvényhatóság kompromittálása. A szavazásnál, mely tulajdonképen a vármegye politikai álláspontját volt nyilvánítandó, egy kinos incidens történt. Azt mindenki tudta, hogy a törvényhatóság, mely az ellenzéki megyebizottság tagjaiból áll, elitéli az eddig uralmon lézengő rendszert, de most, mikor azt kellett eldönteni, hogy vájjon radikálisan a koalició szellemében, avagy Vasvármegye átirata értelmében, amúgy »limonádé« hangulatban kívánja a nemzeti törekvések érvényesülését, — most a kormánypárt emberei teljes erővel léptek fel, s mind Csernoch dr. indítványa ellen szavaztak. A szavazás előtt a régi rendszer hívei mind a terembe vonultak, de az ellenzék is résen állott. A szavazás közepe felé már nyilvánvaló volt, hogy Csernoch dr. indítványát fogják érvényre juttatni. Itt esett meg, hogy az, »igen«nel szavazók hirtelen szaporodni kezdtek, s egyszerre midőn Riedly biz. tag pártolván az állandó választmány ajánlatát igennel szavazott, valaki felkiáltott: Hogy szavazhat Riedly ? hisz nincs is itt ! ! ! Egy pillanatra néma csend lett a zsúfolásig megtelt teremben. A névsort olvasó főjegyző tovább olvasta a névsort, de a törvényhatóság zúgott ! Szemtelenség ! Csalás! A főispán is figyelmessé lett erre és a szavazást megakasztván, határozott hangon mondta :