ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-05-21 / 21. szám

— Ezt nem lehet szó nélkül tűrni. Itt van Riedly biz. tag ur? — Nincs, hangzott mindenfelül. — Ugy kérem azon biz. tagot, ki Riedly felhívásakor szavazott, álljon fel. Halálos csendben, szégyenteljesen és nemakaródzva állott fel Szekér Gyula . . . Szekér Gyula párkányi lakos, volt biró, most törvényhatósági tag, azelőtt nagy ellenzéki, a legutóbbi választásoknál hirtelen kormánypárti és Szaczellárynak legvakmerőbb főkortese. A dorogi peticiót is ő adta be . . . A néma jelentkezésre csak úgy villogott feléje a törvényhatóság lesújtó tekintete s a főispán, ki pedig higgadtságáról ismert, haragtól pirult arccal mondta: — Jegyezze meg magának a biz. tag ur, hogy ebben a törvényhatóságban ilyesmi nem járja. Én, ki e törvényhatóság tisztessége fölött őrködöm, ezt nem tűröm és a biz. tag urat rendreutasitom. Tessék ezt tudomásul venni. — Tudomásul veszem, szólt Szekér s leülve várta, mig őt is felhívják szavazásra. Fel is hivták s ekkor a közgyűlés általános csodájára Csernoch dr. indítványa mellett szavazott. Nyilván retorzióként a rendreutasitásért. A közgyűlés során ezen ügyet senki sem említette többé, holott ezen a főispán véleményére és a józan Ízlésre támaszkodva, nem lehet átesni. A vármegye főügyésze van hivatva a további lépéseket megtenni s hisszük, hogy csak a törvényhatóság nyugalmát féltette s azért nem tette meg észrevételeit. Ez ugyanis nem széksértés, hanem olyasvalami, amit a vármegyei szabályrendelet is a büntető biróság elé utal. De bármilyen is a hivatalos körök e tekintetbeni felfogásába törvényhatóság tekintélyén ejtett csorbát erősen ki kell köszörülni, példásan megbüntetni azt, aki komprommittálta a komoly testületet. Egyéb ügyek. A törvényhatóság ezek után több vagy kevesebb érdeklődéssel intézte el további nagy ügyhalmazát. Erősen dél felé járván már az idő, a biz. tagok nagyszámban távozni akartak, de a főispán azon figyelmeztetésére, miszerint fontos ügyek várnak még elintézésre, mégis ott maradtak vagy negyvenen. Igy Baja város közönségének átiratát, mely március 15-ének törvényes nemzeti ünneppé való emelését célozza, feliratban határozta pártolni Esztergom vármegye. A tiszti ügyész helyettesítésével Palkovtcs Jenő dr. ügyvéd, biz. tag bízatott meg. Alapos kis vitával szavazta meg a törvényhatóság Perényi Kálmán dr. főszolgabíró 600 koronás személyes pótlékát. Ezen összeget már kétszer megszavazta a megye közönsége s most, hogy harmadszor is megszavazta, a főispán felebbezte meg. Itt meg kell említenünk, miszerint semmifélekép sem tarthatjuk helyesnek, hogy az ügy felhívásakor az elnöklő főispán előre kijelentette, miszerint, ha meg is szavazzák a pótlékot, ő fogja azt személyesen megfelebbezni. Ilyen kijelentések könnyen irányithatják a kevésbé független véleményű biz. tagokat. Hosszú egészségügyi vitában vettek részt Seyler Emil főorvos, Vimmer Imre polgármester és mások. Arról volt szó t. i., hogy csináljon-e csatornát a város a Kossuth Lajos utca elején. A főorvos a csatornát vizvezeték nélkül egészségtelennek tartotta, mig a polgármester a városnak már meghozott határozatát védte, mely szerint a nyitott kanális helyett földalatti építtessék. Andrássy János kir. tan. alispán és Aldorl Mór tanács-orvos is ellene szóltak, de végre is az ügy ujabb megfontolás végett visszaküldetett a városhoz. Az országos közegészségügyi egyesület, mint a legtöbb vármegyéhez, Esztergomhoz is kérelmet intézett, miszerint a vasárnapi munkaszünet terjesztessék ki a korcsmákra és a pálinkamérésekre. A törvényhatóság ezt egyhangúlag elfogadta. Az ülés végén, mielőtt a biz. tagok szét mentek volna, az elnöklő főispán a törvényhatóság nevében üdvözölte Andrássy János alispánt névnapja alkalmából, majd ugyanezt tette B. Szabó Mihály főjegyző a vármegye tisztikara és ügykezelő személyzete nevében. Az alispán mindkét gratulációt szívélyes hangon köszönte meg. A közgyűlés hét óra felé ért véget. —f. — A néppárt újból való szervezkedése Hontvármegyében. Vlszolajszky Károly alsó-szemerédi plébános buzgólkodása folytán a megyében már régóta létező néppárt megjelent lelkes tagjai május hó 10-én Ipolyságon egy szűkebb értekezleten megújították a tisztikart; elnökükké választván Vilczek Vilmost, a felső-szemerédi grófot, alelnökökké pedig Viszolajszky Károlyt és Gálffy Istvánt és megbeszélték az általános szervezkedés módozatait és a június 6-án megtartandó nagyobb értekezlet tárgysorozatát, a mely érdekesnek ígérkezik. Ezen értekezleten a szervezkedés iránypontjain kivül a központ kiküldöttje fogja kifejteni és ismertetni a néppárt álláspontját, Gálffy István kemencéi főerdész pedig a néppárt gazdasági és társadalmi tevékenységéről fog felolvasást tartani. Krónika. — J' accuse. — A május napja, fénye, illata, levegője, — de sok nagyon beteg ember várja tőle gyógyulását. Májusban halt meg Andrássy Tivadar gróf, a nagyúr, a dúsgazdag ember, akinek túlontúl minden ut és mód rendelkezésére állott, hogy óvja egészségét, vigyázhasson magára. Hiszen aránylag fiatal volt még. Szeretett volna még élni. S amilyen nemes tehetség volt ez a gróf, amennyire értett az élethez; ahogy megtudta a maga magas társadalmi légkörében is érteni a magyar nemzet életében bekövetkezett uj fordulópontot; s ahogyan ennek a fordulópontnak értelmében kész volt anyagi és erkölcsi eszközökkel, áldozatokkal együtt haladni a nemzetnek nem-gróf, nem kiváltságos fiaival: olyan és akkora veszteség az ilyen férfiúnak korai halála nemzetünkre nézve. Igaz, liberális volt. Megszavazta az áldatlan egyházpolitikát is; parvenü liberális kormányokat is szolgált — liberalizmusból. A liberalizmus haladást, jogokat igért s az Andrássy Tivadarok liberálisok voltak, mert hittek a haladásban és biztak a jogok kiterjesztésében. Hitték-e, nem-e, nem tudom, de gondolom, ők is a Georgikon-Festetich- és Széchenyi István meg Bezerédj-féle liberalizmust vallották s csak későn vették észre, hogy eltévesztették a célt, mert liberalizmusuk nem volt liberalizmus, hanem a gyámoltalanoknak járszalagon való vezettetése. Akinek ez rosszul esik, szóljon. Hála november 18-ának. Mert enélkül az Andrássy Tivadarok sohasem lettek volna disszidensek. Disszidensekként mentek bele a választásba is, holott eleve hirdették mindnyájan, hogy költségvetés és indemnitás nélkül törvénytelen az egész választás. Igaz. Törvénytelen volt s az is marad. A krónikásnak azonban nem hivatása, hogy megtörtént törvényszegeseket, alkotmánysértéseket vagdosson — jelenleg: — Tisza István fejéhez. A krónikás csak elbeszélget. Hát meghalt Andrássy Tivadar gróf. Mitől ? Miben ? Tüdőgyuladása, influenzája volt. A tetejébe májbaj lepte meg. Honnan, miért ? Meghűlt a téli választáson: innen a tüdőgyuladás, az influenza. A komplikációk a májra vetették magukat következményül és Andrássy Tivadar gróf ma csöndes ember. Pedig gróf volt, dúsgazdag volt, prémes bunda, lábzsák s minden egyéb és más, ami meghűléstől óvhatja az embert, rendelkezésére állott. Valószínűleg föl is használta, mégis belehalt. A jelen napok történetének kiválóan szomorú eseménye Andrássy Tivadar gróf halála. Es ha a törvénytelen, cinikus számítással rendezett téli választások ilyen előkelő férfiút kivántak meg áldozatul: vájjon hány névtelen halottja lehet Tisza István téli tatárjárásának ?! Itt a május fénye, melege, derűje, napja, levegője : —• mégis fönt a hegyek közt és lent a rónákon hány családapa, hány életerős férfi nyavalyog, kínlódik a téli választásokon szerzett betegségében ! A jobbérzésü sajtó, a becsületesebb szándékú törvényhatóságok kérték Tiszát, ne választasson törvénytelenül, főleg ne választasson télen: a választók óriási tömegének nincsen prémes bundája, se lábzsákja, se automobilja; halálra hül és kész prédája mindenféle betegségnek, hosszas, kinos, költséges haldoklásnak. Hogy ez igy lett, hogy ez igy van, csak az tudja, aki a néppel mindennap közvetlenül érintkezik s hallja a száraz köhögését ennek, annak, faluról falura s látja a temetéseket, melyek eredete ott gyökerezik a januári Tisza-féle választásokban. Tisza István ott volt Andrássy Tivadar gróf temetésén. Bizonyosan »emelt fovel«, (ami neki kedvenc szavajárása) és mosolyogva (amit mások figyeltek nleg rajta.) Hát megtűrték ott is, mert az uri társaságban nem szokás praesente cadavere feltűnést csinálni. Paraszttemetésről azonban furkósbottal kergették volna el a — gyilkost. A. Az ellenzéki koalició megalakulása Esztergommegyében. A választások után lapunk hasábjain többször hangoztattuk a koalició szükségét Esztergom vármegyében. Ez a tőrül metszett ellenzéki megye a választások alatt erősen megértette az együtt munkálkodás és szervezettség erejét, s épen azért volt kívánatos, hogy az erők továbbra is együtt tartassanak és érvényesüljenek ugy a politikai, mint a megyei közéletben. Tervünk visszhangra talált, lelkes emberek kezükbe vették a kezdeményezés fonalát s ime hétfőn testet öltött, szervezetté vált a megyei koalició. A törvényhatóság gyűlésén jelenvolt ellenzéki tagok egy része és még számosan a közéletünk szerepvivői közül, hétfőn délután 3 órakor értekezletre gyűltek egybe a «Fürdo» szálló emeleti termében. Ott láttuk Csernoch János dr. praelátus kanonok, orsz. képviselőt, a megyei ellenzék vezérét, dr. Fehér Gyulát, dr. Helcz Antalt, Brutsy Jánost, dr. Vargha Dezsőt és még több lelkes ellenzéki megyebizottsági tagot s olyanokat, kik a legutóbbi választások alatt vállvetve küzdöttek a nemzeties irányzatok feltámasztásán. Ott volt Vancsó Gyula, Pelczer Lipót, Guzsvenitz Vilmos, Vimmer Kálmán, Grosz Ferenc, Zwilling er Ferenc, ifj. Hegedűs József, Dvihally Géza, Schrank Mór, Karkecz Alajos, Szauder István, Bachl Lajos és még sokan az egész megyéből, kiket már nem lehetett az érkezés sorrendjében feljegyezni. Legelőször dr. Csernoch János szólalt fel. Előre bocsátotta, hogy ezen értekezletre, bár nyomatott meghívók küldettek szét, azokból mindenki nem kaphatott, de azért minden egyes ellenzéki polgár megjelenését örömmel veszi az összehívó bizottság. Rátérve a tulajdonképeni tárgyra, égető szükségét látja, hogy az ellenzéki pártok a megyében egyesült szervezetet nyerjenek. A választásokból okult a nemzet s erejét nem széthúzásra, hanem közös nemzetmentő munkára használta fel. Az a baja a megyének, hogy független elemei ugy voltak, mint az oldott kéve. Hiányzik az összetartás! A politikában egymást marták a különböző ellenzéki pártok, győzött a kormány, a megyei életben is igy volt, pedig a mai megyegyülés eredménye is mutatja, mire képes az egyöntetűség. A jelen értekezleten kell szervezetet nyernie a megyei koalíciónak, melyben minden pártból szívesen látnak tagokat, csak azok önzetlenül és szívből akarjanak a haza és a közélet javára munkálkodni. A koalíciót ugy gondolja létesithetőnek, hogy első sorban ís alakittassék egy központi bizottság, mely aztán szer_ Szent bérmálási emlékképek. "9% Szép szinnyomatban (11X8 cm.) 100 darab 3 korona. — Finom szinnyomatu, kartonra nyomva 7X13 cm.) 100 darab 4 korona. — Kiváló finom olajszinnyomatban, hártyapapiron, (25X16 cm.) szines kerettel 100 darab 12 korona. — Rendkivül diszes kiállítású (28X21 cm.) 1 darab 20 fillér, 100 darab 18 korona. Bérma-ajándéknak kiválóan alkamas imakönyvek a legolcsóbbtól a legfinomabbig nagy választékban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyv- és műkereskedésében ESZTERGOMBAN. -===== Mutatvány-képekkel kivánatra szívesen szolgálok. ;