ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-04-23 / 17. szám

* Majláth püspök az iskolák elállaraositásáról. Alig kerül ki körlevél az erdélyi püspöki irodából, mely ne tartalmazna valami elvi jelentőségű, gyakorlati értékű tant, felvilágosítást, útmutatást. A legújabb IV. számú püspöki körlevél egyik pontjában azon, sajnos széles körökben elterjedt bal véleményt cáfolja meg, mintha az állami iskolák létesülése a népet felszabadítanák az iskolafentartás terheitől, mint azt királyi tanfelügyelők, jegyzők és liberális képviselők hirdetik. E veszedelmes tévtant a következő pontokban cáfolja meg a körlevél: 1. Kath. elemi népiskola vagy kisdedóvó az illetékes egyházi főhatóság jóváhagyása nélkül nem államosítható ; 2. az elemi népiskola vagy kisdedóvó államosítása által a község nem szabadul fel az iskolai terhektől, mert az állam is igénybe vészi az iskola-fentartás összes eszközeit. Pedig egyházmegyénkben rendesen csak az iskolafentartással járó terhektől való szabadulás vágya és reménye inditó oka az államosítási törekvéseknek; 3. az állam azon felül, hogy az eddigi terhek viselését meghagyja a község vállain, sőt a fejlesztéssel járó ujabb költségek állandó kiszolgáltatását a községre rójja, még nagy joglemondást követel, — mert megkívánja, hogy az eddigi iskolavagyon, telek, épületek, szerelvények tulajdon- és birtokjoga neki engedtessék át; lemondást igényel a kántori teendők teljesítésére is hivatott tanitó s a többi tanerők választásának, működésük, szellemük, viselkedésük ellenőrzésének hatalmas előnyéről. — Már pedig ezt nemcsak kath. lelkipásztornak, hanem kath. hívőnek, szülőnek annyival kevésbbé szabad cselekedni, mert legszentebb kötelességünk biztosítani a hazafias érzéssel párosult egyházias szellemnek ápolását az iskolánkban, amely szellem úgy a haza, mint az egyesek boldogulásának legmegbizhatóbb eszköze; 4. fentjelzett lemondás következtében megtörténhetik, hogy az állam oly tanítót nevez ki, aki egyházi szempontból kántori teendőkkel nem bizható meg s önálló kántori állást kell szervezni a hitközségnek. Igaz, hogy a kántori illetményekről való lemondást nem követel az állam, de ezen illetmények rendesen nem elégségesek önálló kántor fizetésére. Világosítsák fel a ker. esperes-tanfelügyelők s az igazgató plébánosok ezen körülményekről azon iskolaszékeket, melyekben az államosítási törekvések kisértenek, adják az iskolaszéknek vagy egyéb illetékes tényezőknek tudomására, hogy ugyanazon áldozatokat, melyeket a hitvallásos iskoláért hoznak, az állam az állami iskolák céljaira is megköveteli. Azért, ha másként nem képesek, igyekezzenek inkább állami segély igénybevétele mellett a törvényeknek megfelelő rendben fentartani és fejleszteni iskoláikat. f Dr. Csajka Ernő. Április 2-diki számunkban röviden jeleztük, hogy a január óta súlyosan beteg dr. Csajka Ernő, az »Esztergom« volt főszerkesztője gyógyhelyre távozott. A budai irgalmasok kórházába ment, onnan csakhamar a szakolcai irgalmas-rendű kórházba szállitották. Egy csütörtöki rövid távirat már dr.Csajka Ernő halála hírét hozta. Született 1863. jul. 23-án Kis-Kun-Félegyházán, tehát 42 éves volt. Theologiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol kevéssel tanulmányainak befejezése után a theologiai doktorátust is letette. 1885-ben szentelte pappá Simor prímás. Működését Ó-Budán mint hitoktató kezdte meg, azután káplánkodott Bajnán, Léván és Balassagyarmaton. 1892-ben budapest-vizi városi segédlelkész lett. Innen néhány hónap múlva Cselka Nándor budapesti segédpüspök maga mellé vette titkárnak. 1894. szept. i-én dr. Halmos Ignác helyét „foglalta el: a lelkipásztorkodás tanszékét az esztergomi érseki papnevelő-intézetben. Tizenegy évig működött mint theologiai tanár s ez idő alatt három évig, 1900—1903-ig az »Esztergom «-nak főszerkesztője volt. Tanárkodása alatt a növendékpapok irodalmi gyakorló iskoláját is vezette, sőt privát buzgalomból Cicero-ból is heti két órában külön szónoklattani kurzust adott. Súlyos idegbaja már két-három év óta észlelhető volt rajta. Ezért vált meg a szerkesztéstől, ezért élt az utóbbi években feltűnően visszavonult életet. Nem panaszkodott, csak mentségül hivatkozott néha gyakori főfájásaira. Karácsony táján mintegy a halál előérzetével mondta: »Egeszsegem mintha rohamosan menne lefelé ; egyszer csak egy agygörcs ... és ...« Ugy látszik családi bajként örökölte a súlyos agy- és ideg-bántalmakat, mert két év előtt testvér-öccse is ugyanezen bajban halt meg. Jószívű, szelíd, igénytelen ember, s a mi fő, puritan elvű volt mindig-. Esztergomban az Oltár-egyesületet ő alapította meg s vezette 10 esztendeig. Megható, hogy ugyancsak az Oltáriszentség alapításának napján, nagycsütörtökön hívta magához az Úr, reggeli óborakor, ugyanazon órában, midőn naponkint az Ur oltárához szokott lépni, hogy az eucharisztikus áldozatot bemutassa. Ily figyelemmel tünteti ki az Üdvözítő azokat, kik iránta figyelmet tanúsítanak. Álljanak itt vigasztalásul Krisztusnak az Oltáriszentség fejtegetése alkalmával a zsidó néphez intézett szavai: »Atyáitok égből hullott mannát ettek a pusztában, s mégis meg kellett halniok. Az igazi égből szállott kenyeret én adom nektek, az én testemet a világ életéért, a ki e kenyérből eszik, ha meg is hal (testileg) lelke élni fog mindörökké, sőt teste is újra élni fog, mert e kenyér testet és lelket az örök életre táplálja!« Az elhunyt földi maradványát Szakolcán helyezik a feltámadás napjáig való nyugalomra. Temetésére elutaztak dr. Horváth Ferenc szemináriumi kormányzó, dr. Babura László tanulmányi felügyelő ; a szentgyörgy mezei kath. olvasókör is, melynek elnöke volt, képviselteti magát két taggal. Áldás és béke legyen a boldogult elhunytnak emlékezetén ! R. i. p.! * Jótékonyság. Az irgalmas szeretet nagy ünnepén számolunk be azon jótékonysíigról, melyet a szent Erzsébetről nevezett helybeli jótékony egyesület az elmúlt téli idény alatt a népkonyha által a város szegényeivel szemben gyakorolt. 1904. évi november hó 15-től 1905. évi március hó 26-ig, midőn a népkonyha bezáratott, kiosztatott 7666 ebéd és 2375 kilogramm kenyér. Az ételhez szükséges anyagokra kiadatott 1870 korona 50 fillér, cselédbérre 80 korona, tűzelő-anyag beszállítására 81 kor. 78 fillér, az összes költség tehát kitesz: 2032 koronát és 28 fillért. — A népkonyha költségeinek fedezésére szolgáltak: az 1904. évi december hó 19-én megtartott estély tiszta jövedelme 562 korona 20 fillér; egyes jóltevők adományaiból 249 korona, az esztergomi méltóságos főkáptalantól 700 korona, a még hiányzó 521 korona 08 fillért az egyesület pótolta. Esztergom sz. kir. város közönsége 174 méter fasinát ajándékozott tüzelőanyagul és a városi szegényház helyiségeit kegyeskedett a népkonyha céljára rendelkezésre bocsátani. A konyhának fáradságos és nagy körültekintést igénylő vezetését a tisztelendő irgalmas nővérek eszközölték odaadó fáradozással. Adja Isten, hogy az egyesület a szegények gyámolitására szolgáló eme tevékenységét folytathassa! Esztergom, 1905. ápril 21. Az elnökség. * Ekvitáció. A honvéd huszártiszteknek váci lovaglóiskolája, melyben az 1., 2., 5. és 6. ezredek vannak beosztva, kedden városunkba jártak. Az aranyzsinóros, pengő sarkantyús huszárok méltó feltűnést keltettek Esztergomban. A lovagló tanfolyamon résztvevők : két százados, egy főhadnagy s mintegy 25 hadnagy itt a helyőrségi tiszti kaszinó vendégei voltak. A tisztek Vácról feilovagoltak Komáromig s onnan visszafelé érintették városunkat. * Egy orvos ünneplése. Egy becsülésben és szeretetben megőszült orvost ünnepeltek a mult napokban az udvardi járásban. Széfgyi Jakab imelyi kör-, tb. járási- és hercegprimási uradalmi orvosról van szó, kinek áldásos működését a hatáskörébe tartozó községek képviselőtestületei rendkivüli gyűlésekben ismerték el, méltányolván ebben a kiválóan képzett orvosnak a közegészségügy terén szerzett elévülhetlen érdemeit. A községek a közgyűlésekből jegyzőkönyvileg fejezték ki hálájukat, nagyrabecsülésüket és szeretetüket dr. Szőgyi irányában s egyúttal a legfelsőbb helyen való kitüntetés végett felettes hatóságához is felterjesztést tettek. Ismerve Szőgyi dr. működésének kiváló eredményeit, hisszük és őszintén óhajtjuk, hogy az elismerés sem késik sokáig. Ha valaki, úgy ő megérdemli ezt, mert községeiben nem csak orvos, hanem őszinte és ragaszkodó barát, ki minden ügyében segélyére van a népnek. * Prohászka konferenciái. Dr. Prohászka Ottokár egyetemi tanár a nagyhéten Esztergomban is tartott három konferenciát. Csütörtök, péntek és szombat este a helybeli kath. körben előkelő férfi közönségnek tartott lelkigyakorlatot. Ott láttuk társadalmunk szinét, javát. * A „Zászlónk" és a Regnum Marianum. Ismételten a legbensőbb melegséggel hívjuk föl a keresztény ifjúság elsősorban hivatott barátait, a ft. lelkészkedő papságot, hogy hassanak közre minden tőlük telhető módon e jeles ifjúsági folyóirat mennél szélesebb körben való elterjesztésére. Méltán megérdemli ezt a »Zászlónk,« nemcsak szivet és lelket nemesítő, fejlesztő tartalmánál fogva, hanem azért is, mert a »Regnum Marianum« annak a kiadója, az az áldott intézmény, melynek az a magasztos hivatása van, hogy derék, kötelességtudó, szívvel-lélekkel katholikus férfi-intelligenciát segítsen nevelni Mária országának. A közel múltban alkalmam nyilt ott időzni a »Regnum Marianum« házában és áldom a jó Istent, hogy lelkendezve épülhettem azon a nemes, vallásos szellemen, mely azt az intézményt átlengi. Örömtől könybe lábadt szemekkel szemléltem a kedves kis Mária-leventéket, a kiknek arcáról csupa ártatlanság, maguk viseletéből benső vallásosság, fegyelmezettség, tanulmányaikban lelkiismeretesség", szórakozásaikban vidor életkedv mosolyog felénk. Ezt a fiatalságot, hazánk szebb jövőjének édes reménységét istápolja, ki a »Zászlónk« előfizetőit szaporítja, s ha teheti, a »Regnum Marianum« intézményét is segíti adományával, a melynél jobb helyre egyhamar nem juttathatja alamizsnáját. A hol csak megengedi a hivek anyagi helyzete, érdemes gyűjtéseket rendezni e minden pártolásra méltó áldásos intézmény számára. * Rendkivüli megyegyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósága szerdán délelőtt rendkivüli közgyűlést tartott. A rendkivüli közgyűlés tartását az tette szükségessé, hogy a különböző községi és egyéb számadások és miniszteri leiratok nagyon felszaporodtak és többé-kevésbbé sürgősek voltak. A rendkivüli közgyűlésnek ilyen tárgyakból 210 pontja volt, mit két óra alatt intézett el. Képzelhetjük, hogy milyen sok időt szánhattak a törvénykezők egy-egy tárgynak. A gyűlésen különben sem jelentek meg sokan, kivéve a jegyzőket, kik teljes számmal jelen voltak, mert a fizetésrendezésükről szóló belügyminiszteri leirat is tárgyalásra került. Erre vonatkozólag a jegyzőket igen kellemes meglepetés érte, amenynyiben határozatba ment, hogy a jegyzői fizetésekhez 1904. évre 16000, a folyó évre pedig 28000 korona segély fog kijárultatni. A közgyűlés tárgyai között nem sok kivételt tett a bizottság, csak jóváhagyott és határozott, mint azt a központi választmány javasolta. A legközelebbi tavaszi közgyűlés tárgysorozatának megritkitására törekedett csak ez a közgyűlés. Ezt pedig a 210 pont »elintézésével« el is érte. * Egy érdemes ember halála. Esztergomban nemrég szerény viszonyok között elhunyt Bekhoff Sámuel egyik legtiszteletreméltóbb polgára volt a városnak. A 84 éves ember, ki halála előtt is fiatalosan dolgozott, még a 48-as időkben ^került Esztergomba az osztrák hadsereggel. O tulajdonképen nem is volt katona, porosz alattvalónak vallotta magát s a hadseregnél a fegyverkovács mellett volt alkalmazva mint asztalos, ki a puskaagyakat csinálja. Az osztrákok elmentek, de ő nálunk maradt, és megtelepedve Igmándi keserűvíz, reggel fél pohárral használva. A radio-actJY Schmidthauer - féle _ ^JHM^MrinHHH m^BHH jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bel- es vertisztlto, mint ivó kura a Karlsbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesítője. —• Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkivüli. — Kapható kis és nagy üvegben. Föszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.