ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-11-13 / 46. szám

Magyar Pálosok. Az »Alkotmany« nov. 8-i száma idealisztikus felfogásban irt költői leírást közöl az »első páloskolostorról«. Hogyne hatná meg az érző magyar kebelt az egyetlen hajtás látása, mely a világegyháznak más földön oly termékeny törzséből magyar földön termett? »Tiszta magyar szerzet ez; magyar szentéletü alapitónak istenes műve, melyet magyar földbe plántált. Magyar föld volt a termő talaja, mely azt ápolta, naggyá és virágzóvá nevelte.« Ki ne viseltetne kegyelettel egy oly intézmény iránt, »melynek története hazánk történetével annyira összeforrott, mely ez országnak annyi jeles tudóst, irót, költőt és püspököt adott ?« Ezen előzményekből kiindulva, a leiró a legszebb reményekkel néz a visszatelepített rend jövőjébe. »Legyen e kisded kolostor kiindulópontja egy szent, hitéhez, hazájához és szerzetszabályaihoz hű Pálos-családnak. Legyen a Pálosrend hazánkban ismét nagy, virágzó, Isten dicsőségét és a lelkek örök és anyagi üdvét előmozdító szent intézmény!« Adja Isten, hogy a jámbor zarándok szép reményei és buzgó fohászai teljesedésbe menjenek! Az alapító ősi, szigorú szabályai kétségkívül egy szent intézmény összes biztosítékai, egy hitéhez, hazájához hű s Isten dicsőségét előmozdítani akaró rendnek. Es hogy az elmúlt századokban ki is fejtette a rend szabályainak áldásait, azt tudjuk a történelemből. Ismeretes Kapisztrán János mondása: ^ha élő szenteket akarsz látni, menj Mária-Nosztrára s nézd meg a fehér barátokat !« De az alap, melyen a rend felélesztéte megindult, s melynek a leiró szerint is »igen erosnek« kellene lennie, nem látszik igen életképesnek. Már Scitovszky primás alatt tettek kísérletet i860 táján ugyancsak péliföldi Szentkereszten. De a kisérlet csakhamar kudarcot vallott. A jelenlegi visszatelepítés is az 1860-i kudarc tüneteit kezdi mutatni. A nagylévárdi ház már megszűnt létezni, és pedig nem csupán tagok hiánya miatt, mint a cikkíró gondolja. Az újjászervezés most is, mint a hatvanas években, lengyel alapon történik, s a rend lengyel ágában nincs életképesség. Mindössze két háza van. A lengyel ág tradíciói, szelleme nem alkalmasak arra, hogy a kihalófélben levő intézményt újra életre támassza. Átlátta ezt P. Muzsinszky, az első magyarországi perjel. E derék magyar érzelmű pálos félév alatt teljesen megtanult magyarul, s midőn ez év elején Szentkereszten letelepedett, elhatározott terve volt a lengyel tartománytól különválni s önálló magyar tartományt alakítani, mely az ősi regulák szerint szervezkedjék. Merész terve azonban dugába dőlt. Letették s visszahívták Krakkóba, hogy soha se lássa többé a magyar földet, melynek nyelvén már beszélt, a rend pedig ismét lengyel befolyás alá került. A meggyökeresedésnek egy másik akadálya, hogy nincs az újjáalakulásnak még határozott kitűzött célja, programmja. Manapság úgyszólván minden rend valami célt tűz maga elé, s az alapítványok is könnyebben gyűlnek, ha valami nagy, életrevaló gondolat vezérli az intézmény alapítását, vagy újjászervezését. Minő jó volna például, ha a pálosok magyar hittérítő szerzetté alakulnának. Más országokban tucatszámra virágzanak a kongregációk, melyek kizárólag a hittérítés szolgálatában állanak. Magyarországon nincs egyetlen ily szerzet sem, sőt hittérítő is Magyarországról mindössze csak egy van a kinai missziókban. Ha a pálosok hittérítő szerzetnek alakulnának, még a kormány támogatására is számithatnának. Anglia, Erancia- és Németország kereskedelme és gyarmatpolitikája nem kevés hálával tartozik a hittérítő szerzeteknek. Ezért még Combes sem merte a hittéritéssel foglalkozó kongregációkat bántani. Magyarország úgy is a Balkánra van utalva fejlődő kereskedelmével s ennek révén a törökuralom alatt levő Keletre. Uralkodónk néminemű protektorátust is gyakorol a koptok felett. Nagyon időszerű volna tehát, ha magyar hittéritők működnének a monarchia hatalmi szférájában. E gondolatokat idézi fel a minak közölt leírás az »első magyar pálos kolos torról«. Lehet, hogy a visszatelepített régi magyar rend kiheveri gyermekbetegségeit, lehet, hogy idővel függetleníteni fogja magát az idegen szellemtől és befolyástól, s akkor talán új virágzásnak indul. Vasárnapi levél. — Szaczelláry menti a hazát. — Tisza István grófnak ugyancsak melege van most a parlamentben. Kimondta, hogy vagy búkik vagy nem és mindenki látja, miszerint inkább igen, mint nem. Veszélyben van a kormány, hiába ! — valamikép meg kell menteni. No de hogyan ? Mikép, mikor a mameluk táborból egyetlen jó eszme sem pattan ki ? Mikor ezen mód töprengne Tisza István ka, eléje lép Szaczelláry Gyuri. — Szervusz kegyelmes Pistikém! — nem jösz a Bátoriba? Egy kis »csöndes« szórakozás nem ártana már neked sem. — Jaj dehogy megyek, ' hanem te éppen kapóra jösz, csak te mentheted meg a hazát. — Én kegyelmes Uram ? Nem tehetem, sokba került a kerületem s az a nyavalás nem fizette ki a kártyatartozását, hogy a rác ördögök szedjék széjjel a veseszerkezetét. — Hagyd ezt.... félreértesz, nem a pártkasszáról van szó, ha erre kell, van még egy-két Gutmannom, — de Gyurikám itt a pártod bőre forog kockán. A haza, érted Gyurka, a haza .... — Hazárdot akarsz mondani.... —• Ördögöt! •— A nemzetet értem és ezt te fogod megmenteni. Ilyen kaliberű fejre van szükségem ! Aztán már ideje, hogy te is tégy valamit, mert mióta képviselő vagy, egyszer sem nyitottad ki a szádat. — Ugyan ne hányj ilyesmit a szememre, hisz mindig ásitozom, ha te beszélsz. — No jó jó, de hát megakarod menteni a nemzetet ? — Kérlek, szivesen, ... apropó ! — nem tudod kegyelmes Uram az öreg Dungyerszky hogy van ? Hallom, hogy az öreget a guta kerülgeti s ha ez igy van, akkor a Jokót meg az örökség kerülgeti, engem pedig a szerencse .... — Ugyan Gyuri, térj meg egy kis időre, neked fel kell világositani a nemzetet. — Ha csak az kell! . . . Megyek Dorogra, felvilágosítom a dorogi nemzetet, mert az megért engem. Kegyelmes uram, bámulatos egy nép az, nekem mindent elhisz. Megyek Dorogra és Pilismaróthra, hogy megmentsem a nemzetet. Megmutatom, hogy boldoggá teszem a hazát. Tisza István a távozó után néz és féltékenyen mondja magában: És ettől bizony kitelik, hogy megmenti a hazát! Hej ha most ezzel az emberrel fejet cserélhetnék .... Szaczelláry otthon pakoltat. — Te, Te! Hát mi a fészkes fülemülének rakod a zsebembe azt a ferbli kártyát ? Hát nem tudod, hogy a kerületben csak Gyurákot játszom.... Dorogon a jeles férfiú sok babért aratott. Az állomáson rengeteg nép gyűlt egybe és zsebkendők lengették felé a kőszénport. Az ünnepi szónok egy pókgyomru választópolgár volt, majd ennek fehérruhás és koszorús anyósa következett, ki midőn egy pávatollcsokrot nyújtott át a szeretett képviselőnek, sirva fakadt. Ez a fakadás Szaczelláryt úgy megindította, hogy homlokon csókolta a sirónőt. Csakhamar bent volt a faluban. Valóságos diadalmenet volt az útja a faluban. A kormánypárti választók a lovakat fogták ki, a néppártiak pedig a kerékszögeket szedték ki a kocsiból. A nagykorcsma udvarán a rengeteg népnek kijelentette, hogy fontos és a nemzetet megmentő kijelentéseket akar tenni, de most kissé visszavonul, hogy a szives fogadtatást kipihenje és kikefélje. Egy félóra multán kezdődik a beszéd. Éljen ! Éljen ! Félóra multán kiállott Szaczelláry, de sajnos a nagy tömeg már nem volt együtt s csak 13-an várták meg, hogy mikép mentődik meg a haza ? A többiek elmentek haza. Ez a 13, a hazaszeretet újabb 13 vértan ujaként végig hallgatta Szaczelláryt. A 13 dorogi vértanú közül az egyik a kesztölci borász volt, öt esztergomi és párkányi gabnász, a többi hét pedig külföldi kártyaklubbok képviselője, kik azért jöttek Dorogra, mert azt hitték, hogy Szaczelláry fontos kijelentéseket fog tenni a kártyaszabályok revizióját illetőleg. Szaczelláryt bántotta a balsejtelmes 13-as Esztergom Kizil Elma

1 dsámijának leírása. Ennek Huszám

2 kapuja fölött egy magas épület van. Teljes száztíz lépcsőjü, igen művészi magas minaret, mely kőből épült, oszmánli módszer szerint készült, szép imahirdető hely. A mérnökmester ezt az épületet a dsámitól hátra építette. Azért volt erre kényszerítve, nehogy ostrom idején, ha az ágyúzás ezt a minarettet ledönti, az a dsáminak ragyogó kékes kupoláján kárt okozzon. Két izben állotta ki a dsámi az ostrom és hódítás viszontagságait, azért a belépőket mégis bámulatba ejti. E dsáminak kívülről kettős háremje

3 volt. De az ágyuk rombolásaitál a külső hárem elpusztulván, a várnép és katonaság tartózkodási helyéül szolgáló belső kis hárem maradt meg; a körülötte levő kupolák, oszlopok és ragyogó boltozatok most is állanak. Olyan művészi, példány szerű festésű, indiai mozaik gyanánt lekövezett padlózata van, hogy minden kövén jáspis, szemakuszi márvány és más különféle kővel fénylő hárem ez, melyhez hasonló nincs. 1 Kizil elma = piros alma. 2 Szablya. 3 Előcsarnok. Kible

4 kapujának küszöbe előtt levő márványán is különféle vésetek díszlenek, oly remek dsámi ez. Felső és alsó küszöbén aranyozott, csigavonalu, művészies és fényes mélyedések vannak, melyek mindegyike egy-egy Rum

5 kincsével ér fel. E háremkapu fölött azelőtt harangtorony volt. E kapu alsó küszöbén kivül két oldalról szemakuszi márványból jobbra-balra egy-egy oroszlán alak van. E dsáminak falain, tornácaiban és előcsarnokaiban igen sok és különféle kép látható, melyek mindegyike, mintha élő volna. A hárem-kapun belül a dsáminak kiblekapuja még a hárem-kapunál is művésziebb és díszesebb. E kapu fölött irás van latinul. E kaputól a mihrábig

6 teljes száz láb a hosszúsága, szélessége nyolcvan láb. E dsáminak négy oldalán, a padlózattól egész a kékes kupola széléig belül a falak felületét nyolc darab mag"as vörös szemakuszi márvány borítja. Milyen terjedelmes, széles és magas márványlapoknak kell ezeknek lenniök. Ez a nyolc darab kivágott márványlap a dsámi* Keleti. 5 Rum = európai török birodalom. 6 Az előimádkozó helye. nak falán áll s a márványfaragó mester eme rózsaszínű kőlapokat annyira kifényesítette, hogy alul az imádkozóknak minden cselekedete és mozdulata, mint a tükörben, úgy látszik. Zománcos kupolája vöröses, rézzel épített magas kupola. A belépő ember elbámul rajta. Olyan, mint egy réz serleg-, mely belülről arany sodronnyal van födve. Olyan művészi dolgok, mint e kupolában, egy dsámiban sincsenek. A kupola szélét különféle kövek és értékes dolgok díszítik. A keleti részen szemakuszi márványból készült szarkofág van. A moreai Athen város kivételével sehol sem láttam olyan tiszta márványművet, mint ezen. Az oldalaira vésett rózsák, bazsalikumok, jácintok és kökörcsinek mindegyike egy-egy varázslatos munka. Szintén márványból készült hosszú nyakú palackon különféle virágok vannak kivésve s egy szőlőfürt van rajta, melynek a leve, mintha mindjárt csöpögne. Továbbá a kupolás épület keleti, külső részén látható egy márvány csésze, melyben márványból vésett rizspiláf van. A piláfnak minden része mintha folyó piláf volna, szemen kint fénylik. Isten a bizonyságom, hogy ebben a dsáSirolin A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut és

J™~ lábbadozóknál influenza után nősen — 1 1 ajánltatik. s—. . : —— Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc).