ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-11-13 / 46. szám

szám, de azért megtartotta beszédét a politikáról, s a hozzá fűzött mellékkérdésekről. Este ugyancsak a nagykorcsmába, de ezúttal teritett asztalok mellé gyülekezett a nagyközönség. Ugyanaz a nép, mely nagyszámmal fogadta reggel a vonatnál, s mely oly lelkesedve távolmaradt a beszámolóról. Dorog után Pilismaróth következett. Itt már sokabban vannak jó kártyások, kik a politikához is értenek s igy nagy érdeklődés kisérte Szaczelláry szavait. Szaczelláry itt egy hordó tetején, kezében egy pakli kártyával beszélt. — Igen Uraim! A kormány most már mindent egy lapra tesz fel, Én magam tanácsoltam a Pistának: vagy, vagy! Vagy nyerünk, vagy bukunk. A jelszó t. választó polgárok : aki mer, az nyer. Ez tulajdonképen a házszabály-revizió. Egy választó : — Milyen vizi jó ? — Jó a százforintos vizi, jó az ezerforintos vizi is, de legjobb az a vizi, a mit megadnak, mert tisztelt partnerek, illetve polgártársak ezt a kérdést csak erélyes szabályokkal lehet rendezni, mert mig paragrafusok nem kötelezik a játékost a fizetésre, addig az obstrukció mindent lever. Gyászos példa erre a Dungyerszky által indított obstrukció. Hiába minden erélyes szabályok nélkül, hiába játsza ki Tisza a legerősebb kártyáját, ki fogja őt játszani az ellenzék, mint ahogy engem kijátszott a vén rác, a Dungyerszky, ki az én kártyaügyemben az ellenzéket képviselte. Mert t. választók, amit az ellenzék beszél, az csak mind lári-fári.... Választók : — Éljen Szaczililári .... — Mondhatom, t. választók a tökfilkó kétségtelenül a legszerencsésebb kártya, hisz a német közmondás is mondja: Der Dummer hat's Glück ! Tisza gróf politikája az ellenzék nasi-vasi politikájától nagyon eltér s ezért nehéz lesz neki sprengolni a ban ... kot, de hű kibicei, kik már az öreg' Tiszának is kibiceltek, bizonyára kisegítik a pillanatnyi zavarból. Ha már minden törik és szakad, majd kijátsza a legnagyobb ütőkártyáját, a királyt. Választók: — Ej ha ...! — Mondom t. polgártársak, meg kell csinálni a revíziót. Mert hiába, van a kormánypártban annyi tökász . . . pardon ! — jogász, mig engem nem engednek szóhoz jutni, nem lesz rend. Választók : — Hát miért nem beszél igy a Házban ? — Engem nem akar még rájuk szabadítani a Pista, hiszen ha egyszer szeparéba kerülnék az ellenzékkel . . . teszem a Bátoriba . . . Pont. HIREK. Krónika. Nincs itt poézis semmi, semmi . . . Kedves Múzsa óh, el ne hagyj! Mert. hogyha igy folyik sokáig, Vérem lassan összefagy . . . Unalmas őszi napok járnak, Szél zúg, eső sokszor szakad, Pegazusom csóválja farkát S veszett sebesen elragad. Sies. siet a parlamentbe, Érdekli a politika . . . Megnézi vájjon mit csinál ott Az erős kezű Pistika — Óh, az most lázasan álmodik. Agyában fő ily vizió: Nemsokára meglesz, meglesz A házszabály-revizió! Ez képezi a vita tárgyát, E körül folyik a tusa; S ha Tisza kinyitja száját Éljent zengedez kórusa. Óh, mert hisz ez mindent megszavaz Mit a kegyelmes ur akar . . . De most rajt' veszítenek és az »Eros kéz«-ből lesz »gyenge kar*. * Haladunk, haladunk! fejlődik a város; Legsötétebb zug is ma már oly világos! Amiről nem mertünk álmodozni máig: Csatorna is készül le a nagy Dunáig 1 Mindent renoválnak, minden házat festnek. — Nem hiába mondják városunkat »fess«-nek. ... Szegény volt a város, a mit kapott azt falt .. De most már, hogy gazdag: kell neki az aszfalt! Villamos kocsikra gondol ma mindenki . . . El is készítik, bár nem ül bele senki. Én is felhívom hát figyelmüket egyre: Roppant bajos járni szenttamási hegyre. Egy fogaskerekű vasút úgy megtenné! . . . — Aki tud, hát mondjon különb tervet ennél! . . . Bazilikába is gyalog jártunk eddig; Igaz, hogy mehettünk vasárnaptól keddig, Mig egyszer felérünk. Node most már mindegy! Úgy is sok a pénzünk: csináljunk egy liftet ! . . — Hogyha igy fejlődünk, hogyha igy haladunk: Lefőzzük Pestet is — csakhogy éhen halunk... Regös. * Személyi hirek. Kőhalmi József, a nagyszombati főgimnázium igazgtója az elmúlt héten városunkban tartózkodott. Ismerősei örömmel üdvözölték, a nyáron még veszedelmesen beteg igazg'atót, akin a hosszas és

4

fájdalmas betegségnek semmi nyomai sem látszanak többé. Ad multos annos! mi ban levő csodálatos és különös műveket saját szemeimmel láttam és biztos tudomásom után írtam le ilyen módon. Maga Szulejmán khán, mikor ezt a várat elfoglalta és a dsámit még mint templomot megszemlélte, így szólt: — Ah, ha ennek a rózsaszínű kupolás épületnek hozzáillő, megfelelő, alkalmas művészi mihrábja

1 és művészi mimberje

2 lenne! Mihelyt ezek a gyöngyragyogásu szavak elhangzottak, az öreg építőmester, Szinán, mélyen meghajolva igy szólt: — In sá Allah! padisáhom magas gondolkodásával olyan mihrábot, mimbert, müezzin mahfilt

3 és kürszit

4 helyezek el itt, hogy a világon utazók olyant még nem láttak. Szulejmán khán a székesfehérvári ütközetbe ment s mikor visszatért, látja, hogy olyan mihrábot és mimbert készítettek, hogy szóval elmondani nem leheti sőt az öreg Szinán a padisahnak külön olyan szép mahfilt készített, hogy más ember arra nem képes. Ehez a mahfilhez egy oszlop nélküli, ritka szép lépcsőt is készített, melyre az ember fél rálépni; egy alapzat nélküli hegyhez hasonló művészi kőlépcső ez, úgy hogy minden lépcsőkövének a vége a dsámi falába van illesztve s a lépésre szolgáló helyek egészen szabadon függnek. A lépcsőnek a dsámi belseje felé eső részére vasrácsozatot készített, amely nagyon sajátszerű; a kovácsmester itt is a kézhosszuságot vette figyelembe. A mahfil széleire az esztergályos mester különféle fenyőből és másból korlát 1 Mihráb a mohamedán templom keleti részén fülke az előimádkozó számára. 2 Mimber keskeny kis szószék a pénteki szent imádság (kutbet) felolvasására. 3 A müezzinek tágas szószéke, honnan az előimádkozó szavait mondják és mozdulatait utánozzák az igazhivők számára. 4 Kisebb szószék a prédikációk hirdetésére. ablakokat és rácsozatokat készített s aki ezt látja, az elbámul rajta. A szép ablakokon annyi rácsozatos, drágaköves, művészi, vésett művű ablakfedő van, hogy azok leirására a világ nem elég. Ezen mahfil falán, egy kis tömjéntartó szekrény sárga rézlemeze fölött tiszta aranyfedő van, amely atyámnak, a magas Porta főaranymüvesének, Dervis Mohammed Zillinek vésett munkája. A szekrényre saját írásával ezt a verset is felirta: Szépséged okainak megőrzésére, oh gyémánt fényű! A szemeim két fedelű szekrénnyé lettek. Boldogult atyám gyermekkoromban nekem az esztergomi harcot s az itteni dsámi számára készült művészi szekrényt is elmesélte. Hála Istennek! Saját szemeimmel láttam most és örvendeztem. Ez a dsámi két izben az ellenség kezébe került ugyan, de mivel szépségét megszerették, a mihrábot és mimbert nem rombolták le. Szulejmán khánnak eme mahfilja mögé az ellenség is német és magyar mesteremberekkel két művészi és megtekintésre érdemes kaput csináltatott. Ahmed szultán idejében ezeket hajókra rakva Isztambulba küldöttek, hogy az új dsámi kapuivá tegyék, de mivel útközben a Vaskapunál a hajók elsülyedtek, nem érkezhettek meg rendeltetésök helyére. Az emberek közt elterjedt ugyan a beszéd, hogy Ahmed szultán új dsámijának haremjén az esztergomi dsámi kapuja van, de ez tévedés, mert az új dsáminak keleti hárem kapuja, mely sárgarézlemez fölött ezüst felírású és aranyozott díszítésű, néhai boldogult atyámnak a munkája. Magas feliratán világos írással mondja: Készítette a magas Porta fő aranyművese Dervis Mohammed Aga Zilli, az ion. (1602.) esztendőben. Ezen tárikban meg van irva, hogy atyámnak a munkája. Valahányszor látom ezt, lelkéért egy fatihát mondok. A felső várban ezen dsámin kivül más emlitésreméltó középület nincs. * A boldogság jegyében. Seyler Vilmos főkáptalani közp. pénztárnok háza nagy boldogságnak volt tanyája a közelmúlt napokban. Kettős eljegyzés, kettős boldogságnak kettős biztosítása volt, mert a testvérek ujján ezúttal csillant meg a végtelenséget jelentő karikagyűrű. Az örömhírt, mely mosolygó tavaszi hangulatot varázsol a szürke, ködös őszi világba, egy kettős eljegyzési lap röpiti világgá ilyformán: Seyler Margitka és Vapnovits Károly m. kir. posta- és távirda-tiszt, — majd : Seyler Gizike és Jaksich Dezső esztergomi főkáptalani . uradalmi gazdatiszt, — jegyesek. Mily rövid e híradás és még is mennyi boldogságot tudat. * A hadsereg köréből. A közös hadügyminiszter lovag Höffern Róbert 76-os gyalogezredben főhadnagyot, ki városunkban már huzamosabb ideje mint ezredsegédtiszt szolgál, Frigyes főherceg, pozsonyi hadtestparancsnok személyi segédtisztjévé nevezte ki. — Bistei Gönczy Imre mérnökkari őrnagy, Gönczy Béla helybeli kórházigazgató, főorvos testvérbátyja alezredessé és a komáromi hadimérnökség igazgatójává neveztetett ki. * Főegyházmegyei hirek. Dobsa Mihály h. alesperes a morva-szt.-jánosi kerület rendes és Szeder Sándor bur-szt.-miklósi plébános ugyanezen kerület helyettes alesperesévé, Ferenczy György szálkai plébános a nagymarosi kerület helyettes alesperesévé; Váray János óbarsi plébános a budapesti érseki szentszék ülnökévé, Drozd Pál házasnényei plébánossá neveztettek ki. * Országgyűlési képviselőnk gyásza. Súlyos csapás érte Frey Ferenc képviselőt és családját ezen a héten anyósa özv. Majer N. Jánosné úrnő elhunytával. A jószívű agg matróna halála alkalmából számosan fejezték ki részvétüket a késmárki Frey családnak. A ravatalt elborította a sok élővirágkoszoru, s a temetésen nagy közönség vett részt, hogy ezzel is kifejezze, miszerint osztozik képviselője mély gyászában. A család a következő gyászjelentést adta ki a szomorú esetről: Mélyen megszomorodott szivvel jelentjük ugy magunk, valamint az összes rokonság nevében, a felejhetlen kedves jó anyának, nagyanyának és dédanyának, illetve anyósnak, testvérnek és rokonnak özv. Majer N. Jánosné született Vály Franciska folyó hó 8-án este 11 órakor, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak drága hamvai folyó hó 10-én délután fél 4 órakor a kir. városi sírkertben fognak örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szt.-miseáldozat f. hó 11-én d. e. 9 órakor fog a kir. városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1904. november 9. Az örök világosság fényeskedjék neki! Késmárki Frey Ferencné sz. Majer Berta leánya. Késmárki Frey Ferenc veje. özv. Széky Józsefné sz. Vály Mária, özv. posbachi Aichner Jánosné sz. Vály Terézia nővérei. Gróf Sternberg Józsefné sz. késmárki Frey Berta, késmárki Frey Vilmos, Schabatka Mihályné sz. Majer Berta, Majer Ferenc, Sipos Józsefné sz. Majer Stefanie, Majer Marianne, Majer Ákos, Majer Kornél, Majer Lajos unokái. Gróf Sternberg Józsika, Gróf Sternberg Rózsika, Schabatka Akoska, Sipos Józsika dédunokái. Gróf Sternberg József, Schabatka Mihály, Sipos József unokavejei. * Bottyán palotája. A városház átalakításának nagy munkálata a befejezéshez közeledik. Az építkezés már hetekkel ezelőtt elkészült s az utóbbi időben a folyosók és helyiségek festését végezték, mivel azután a héten lettek készen; most már csak a villamos világítás bevezetésének teljes elkészülte hiányzik, s akkor Bottyán palotája a lehető legcélszerűbben beosztva és berendezve fényes közháza lesz Esztergomnak. Különösen nagy munkálatokat igényelt a nagy tanácsterem kibővítése. Sinka Ferenc épitő-vállalkozó igazán remekül oldotta meg e kérdést. A tanácsterem, mely eddig a képviselők összeségének sem tudott, helyet adni és oly alacsony volt, hogy közgyűlések alkalmával a gőz megizzasztotta a falakat, most modern boltozattal és egy nagy helyiség hozzáadásával meg fog felelni a kívánalmaknak. A tanácsterem szerencsétlenül megválasztott sötét alapozású falfestésével és a petróleumlámpák füstjétől feketére pörkölődött plafondjával sötét is volt, mig most igazán a helyi ipar dicsőségére szolgáló festése, kellemesen derült világítást ad a teremnek. A falfestés, mely bármely nagyvárosi hasonló termek díszéül szolgálhatna Fülöp István helybeli festő finomult ízlését dicséri. Ö maga tervezte az egészet, maga rajzolta s a festést Deutsch Samu ugyancsak helyI beli festő közreműködésével végezte. Á kép vise-