ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-30 / 44. szám

jót akaró, emelkedett és önzetlen is, mely az igaz, a szép, a jó apostolául mutatja magát: s ez a keresztény sajtó! Csakhogy — fájdalom — kevés a munkása, kevés az előfizetője. E téren valóban lassú, igen lassú a haladás, pedig igen nagy, sőt mondhatnók elkerülhetlen szükségünk van arra, hogy a keresztény elvek át és átjárják a magyar társadalmat, ezt a liberalizmus és szocializmus által sokfelé tagolt, irány nélkül bolyongó embersokaságot. Általános vonások ezek ugyan, de egyszersmind erkölcsi alapjai is törekvéseinknek, a melyek a fájdalom és az ellenmondás jegyében születnek, mert önzetlenséget és áldozatot követelnek. S mivel igy van, azért éneklik halotti dalunkat sokan már bölcsőnk felett. S való igaz, hogy éretlen nép s közönyös, a társadalmi bajokkal és viszonyokkal mitsem törődő értelmiség sokat árt a gyorsabb, keresztény eszméktől áthatott haladásnak, mert nagy akadályokat gördit elébe. De félre az együgyű gondolattal, föl a munkára, az éledő keresztény szellem ujra épit, ujra kezd, meggyőz és cselekszik; nem barátja a lanyha, a petyhüdt világnak, hanem ellenkezőleg, haladni, törtetni akar előre a krisztusi nyomokon. Ilyen szellemben, ilyen irányban haladva, s az értelmiség jobb részének társadalmi tevékenységére számitva, még az utolsó órában is megmenthetjük e sokat szenvedett szegény hazánkat. Nincs más menekvés, mint a keresztény alapon való erős tömörülés és szövetkezés! Harcosok, álljatok sorba táborunkba, a melynek zászlaján nem a lassú, hanem a gyorsabb haladás olvasható ! Lassúsággal kezdtük, most fokozottabb buzgalomra, kitartóbb szorgalomra van szükségünk ; a társadalom, a nép bőven hálálja meg szeretett fiai önfeláldozó készségét, mert tárt karokkal várja szabaditóit, megmentőit. Rajta tehát! lássunk hozzá keresztény társadalmunk megmentéséhez valamennyien, de nagyobb hévvel, mint eddig tettük; mutassuk ki tettekben a keresztény ügy iránti mindinkább fokozódó lelkesülésünket, s akkor bizonyára keresztény társadalmunk, keresztény népünk legnagyobb örömére a »lassá« jelzőt a »gyors« vagy pedig a »nagy« jelző váltja fel. Ezért küzdjünk, ezért fáradjunk, fáradságunknak meg lesz a gyümölcse. Hallottuk a jelszót a kath. nagygyűlésen is, juttassuk ezt tehát diadalra ! P. K. A helyi autonómiák szükségessége és azok mikénti megalkotása. Irta : Jeszenák Gábor báró. II. A kérdés már most az, hogy hogyan szervezzük, illetve alkossuk meg az egyes községekben az autonómiákat ? A felelet erre úgy általánosságban az, hogy a gyakorlatban az bizony nem egy, elég nagy és igy figyelmen kivül semmikép nem hagyható nehézségbe ütközik s ép azért ezeket egyenkint fogom megvilágítani. Mielőtt azonban erre áttérnék, nem győzöm eléggé hangsúlyozni azt, hogy e helyi autonómiai szabályzat legyen ám azután olyan, hogy ennek alapján hitközségeink is csak ugy juthassanak az iskola-épitések céljára kölcsönhöz, mint akár a polgári községek, mert e kellék nélkül maradhat minden akár a régiben is. Noha tehát ez a helyi autonómiáknak egyik leglényegesebb kelléke, mindazonáltal érthetetlen, hogy ez az eddig érvényben lévő helyi autonómiai szabályzatokból teljesen hiányzik, de még az országos tervezet megalkotásánál is figyelmen kivül hagyatott. A többi azután ezeknél nem is olyan fontos s ép azért azokba többé kevésbé rövidesen is felvehető. Hogy tehát az előbb ugy általánosságban érintett nehézségekre áttérjek, vonatkozással a helyi autonómiák megalkotására, ugy ennek egyik fő s úgyszólván egyedüli akadálya a mi falusi népünk értelmetlensége és ezzel kapcsolatos bizalmatlansága. Nem kell annak konzervatív természetéből folyólag semminemű ujitás sem, mert abban magára nézve minden áron valami káros dolgot sejt és ez igy van az esetben is, ha az iniciativa erre vonatkozólag magától a község lelkipásztorától indul ki, sőt akkor, amint alább ki fogom fejteni, az még inkább lesz meg; mert ha a nép lelkipásztorában egyébként teljesen megbízik is, az ilyen autonómiai tervezetben, ahol praestatiók, adók, canonica visitatio stb. van felemlítve, mindig valami ujabb canonica visitatiót vél felfedezni, a melyet pedig szinte akár soha meg nem alkotnának. A nép egyszerű okoskodásának az a veleje, hogy a canonica visitation alapuló praestatiók esetleg még elmúlhatnak ; de emigy a helyi autonómia megalkotása által, azoknak teljes megállandósitásától tart és hiába való itt az érvelés, mert népünk ennek megértésére képtelen. Innen magyarázható épen ama tapasztalati tény is, hogy hazánkban a helyi autonómiákat nem annyira falu helyeken, mint inkább városokban találjuk fel, a hol azokat ezek intelligens közönsége sok esetben maga alkotta meg s a lelkipásztor ahoz többé-kevésbé csak a sanctiót adta. Falu helyeken tehát, a hol ily értelmes elemekkel dolgunk nincsen, elég nagy a nehézség a helyi autonómia megalkotása tekintetében s rendesen a tudatlanok és elfogultak eme kategóriájába sorolhatók az olyan félművelt, se úr, se földműves féle emberek is, a kik, a midőn a nekik bemutatott alapszabály-tervezetben csak a visitatio canonica szót hallják, mindjárt a pap fizetésének az állandósítására gondolnak. Már mostan, a midőn ez még csak a kezdet legelején van igy, ha ez alapszabály-tervezet azután a népgyűlés elé is terjesztetik, itt csak szólja el magát az ilyfajta emberek közül akár egyetlen egy is, a nem gondolkozó tömeg rögtön forrongásba jön és a plébános azon keserű tapasz{ talattal tér haza, hogy bizony kár volt e tekintetben a legcsekélyebbet is kezdenie. Tehát hagyjunk fel ezek után az ez irányban való mindennemű kísérlettel ? Bizony legkevésbé sem. Most sajnos ugyan, hogy ez igy van, de ha már másként nincsen, e nehézséggel mindenesetre számolnunk kell és mivel a helyi autonómiák megalkotása egyházunk mai stádiumában felette fontos szerepet játszik, ettől amiatt visszariadnunk semmikép nem szabad. Szükséges ilyenkor különös fokban a körültekintés és az úgynevezett prudencia pastoralis, a mely nélkül bizony kár csak valamit is kezdenünk és a dolgot legfelebb csak beláthatatlan időkre elronthatjuk. Ep azért szerfölött kívánatos mindenek előtt az, hogy az általunk életbe léptetni szándékolt autonómiai alapszabály-tervezet legyen falu-helyeken lehetőleg rövid és abban sem adóról, sem pedig canonica visitatio és egyéb terhekről expressis verbis szó ne essék, hanem foglaltassék azokban csak úgy általánosságban és lehetőleg a sorok között. Legyen azonban abban kidomborítva egész világosan a hitközségi hitelre vonatkozó rész, t. i. hogy N. hitközség teljesen hitelképes testületet képez, a melynek ép úgy mint a polgári községeknek, akár van vagyona, akár pedig nincs, az egyházi főhatóság által jóváhagyott kötelező mellett kölcsön bátran nyújtható ; nemkülönben az is, hogy a hitközségek pénzügyei a fizetési feltételek pontos nem teljesítése esetében, az egyházmegyei hatóság, sőt esetleg a közoktatási kormány által is gyámság, zárlat alá helyezhetők. Az adó kivetése és egyéb odiozus jogok gyakorlása foglaltassék bent eme általános kijelentésben, hogy a hitközség célja az egyházi és polgári törvények keretén belül, az azok által a hitközségeknek adott mindennemű jogok és előnyök érvényesítése s gyakorlása. Legyen ez alapszabály-tervezetben továbbá megjelölve, hogy milyen testület gyakorolja az önkormányzati jogot, e testület tagjainak a száma, nemkülönben ezek és a választók kellékei. Úgyszintén legyenek abban felsorolva a hitközség tisztviselői is. A többi a hitközségi tervezetre vonatkozó részeket illetőleg pedig történjék hivatkozás az 1876. évben a magyar püspöki kar által kiadott iskolai utasításokra, megjegyezvén az alapszabály-tervezetben azt, hogy az ebben nem érintettek a jelzett püspöki rendszabályok mintájára idomulnak. Ekként azután el fogjuk érni azt, hogy azokban, amelyek a tudatlan tömeget esetleg felingerelhetnék, teljes világosságot annak nem nyújtván, a helyi autonómiát az ő javára elfogadtathatjuk. Es vigasztalódjunk meg itt azzal, hogy igy van ez minden mással is, mert a tapasztalás szerint az üdvöset a mi népünkre okkal-móddal úgyszólván rá kell erőszakolnunk. De az alapszabálytervezet óvatos és tapintatos összeállítása maga még korántsem elégséges a helyi autonómia megalkotásához; szem előtt kell tartanunk mint máshol, úgy itt is ama tapasztalati tényt is, hogy a személy egyéniségétől, amely a helyi autonómia életbeléptetésének munkájánál a vezérszerepet viszi, igen sok függ. E körülmény ugyanis olyan fontos tényező, hogy egy alkalmas egyén szereplése az egész akció iránt bizalmat kelthet az olyan népnél, a mely a maga eszével gondolkozni nem képes, hanem az ily fajta ügyeknél rendesen a mások állásfoglalása' után szokott indulni. Már pedig elég sajnos, de úgy van, hogy erre a község plébánosa rendesen nem alkalmas és amint az előbbiekből is kitetszik, ha bizik is a nép a lelki vezetést illetőleg, e bizalma mindjárt meginog ott, a hol nem ilyenről van szó, mert nem tekinti az a papot a maga köréből valónak és igy olyannak, a kinek • érdekei az övével azonosak és azzal teljesen összeforrottak volnának. Midőn tehát úgyszólván általánosan igy áll a dolog, ha elkerülhető, úgy ne álljon a nyilvánosság előtt a plébános a helyi autonómia szervezésének az élére; dolgozni, dolgozzék e körül sokat is, de az iniciativát a nép előtt és a vezérszerepet is adja inkább át valamely tekintélyes világi egyén kezébe. S ne bántson senkit az, hogy a dicsőség esetleg a világi egyéné lesz, mert a főcél a helyi autonómia megalkotása, ez pedig ekként könynyebben fog testet ölteni, mint ellenkezőleg. A népgyűlés összehívása, mert ez elé kell az alapszabály-tervezetet végleges elfogadás végett vezérelnünk, ne történjék a templomban, hanem eszközöltessék az a világi egyén által akár dobszó, falragaszok, vagy külön meghívók útján. Elnököljön -magán a népgyűlésen is az általunk felkért ezen világi férfiú s a plébános azon legfelebb csak mint olyan legyen jelen, aki ott a szükséges felvilágosításokat megadja és esetleges helytelen határozatoknak elejét vegye. A népgyűlés megtartásának pontos idejét a cél megnevezése mellett a főszolgabírói hivatalnál legalább 24 órával előbb mindég be kell jelentenünk és ha erre válasz nem érkezik, az magától is megengedettnek tekintetik. A világi elnök a midőn a népgyűlést megnyitja, beszédében hangsúlyozza főként azt, hogy e helyi autonómia megalkotására leginkább azért van szükség, hogy közcélokra mint a milyen pld. o. az iskola-épités, bekebelezés nélkül is kölcsönt lehessen felvenni, ami pedig nagy költségmegtakarítás lesz és ekkor a jóváhagyott alapszabály erejénél fogva a jótállók szerepét mintegy az egyházmegyei hatóság és a közoktatásügyi kormány fogja vinni. Ajánljuk tehát az alapszabály-tervezetet, a melytől igen sokat vár, ezen alapon elfogadásra. Ez előzetesen 3 példányban előkészítendő, de abban már a plébános szerepeljen mint mindenkori elnök, ki a% ügyekkel jobban ér rá foglalkozni, mint más. Hitelesitik ezeket a népgyűlésen az elnöklő világi, a plébános és még 3 jelen volt tag. A gyűlésről jegyzőkönyv is veendő fel és az összes iratok egytől-egyig mind bélyegmentesek. A 3 teljesen egyező példányban kiállított alapszabály és gyűlésről felvett jegyzőkönyv azSirolin 9 vt^Ä^Äi;tS

r

; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, 3£ idült bronchitis, szamárhurut lábbadozóknál influenza után — —— ajánltatik. —• , — Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1 I