ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-09-11 / 37. szám

IX. évfolyam. Esztergom, 1904. szeptember 11 37. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám, ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. Okuljunk. Esztergom, szeptember 10. A magyarországi sajtó csaknem kivétel nélkül majd a pályaválasztásról, majd a szülök kötelességeiről, majd a tanintézetek tanügyi és erkölcsi értékéről tárgyalt az iskolai év kezdetén. A vezető és egyéb cikkeket, alig lehet kivételről szó, figyelemmel átolvastam. Összegezhetem tehát és kimondhatom, hogy azokban vezető gondolatot nem találtam; mind már rég kicsépelt zsubkévék bekötözgetésével foglalkoztak. Pedig a nemzet jóléte és jövője a helyes mederben mozgó tanügyi munkálatoktól függ, melyeknek megértésére nem egyszer, a tanév elején, hanem egész év leforgása alatt megszakítás nélkül kell nevelni a hivatottakat: a tanférfiakat és szülőket egyaránt. Az egyik lap feljajdul és kesereg afölött, hogy a szülök gyermekeikből csak latájnert, tudós alakokat, „urak"-at akarnak nevelni s igy az ipar és kereskedelem alsóbb és felsőbb iskoláiba csak a selejtesebb rész kerül s ez is csak kényszerűségből, mert földmives lenni még sem akar. S ez a lap egész év leforgása alatt legyezgeti a kétes becsű és értékű iparvállalatokat. Soha sem emeli fel tiltó szavát a tisztességtelen kereskedelem ellen. Így a szolid ipari és kereskedelmi vállalatok nap-nap után az éhen hálással viaskodnak. A fiatalság látván az iparosok és kereskedők vergődését, elmegy a kedve az ipar és kereskedelmi iskoláktól. A legközelebb mult alkalommal egy kereskedőnek készülő fiatal emberrel szóba ereszkedtem. () fájdalmasan jegyezte meg, hogy a székesfővárosban csak egy alakilag is képzett kereskedőt ismer, ki nemcsak szakértelemmel, hanem komoly irányzattal és szolid befektetésekkel működik a kereskedelmi téren. A többi szerinte kereskedő lett, mert arra kényszeritette a megélhetés s ezek minden szakértelem és komolyabb befektetések nélkül üzletet nyitnak és szédelgéssel diszkreditálják a komoly törekvést. S mit szóljak a kisiparról, melyet a gyáripar és az ezen téren meghonosult szédelgés örökre tönkretett? Semmit. Egy fájdalmas sóhajjal honorálhatom vergődésüket, mert ha a nagyok tervszerűen emelik a szédelgést, mit tehetünk mi kicsinyek? Az ipar és kereskedelem megrendszabályozásáról kellene egyszer már üdvös reformokat provokálni. Hja, de akkor mit mondana ehez a választott nép? Addig, mig a józanabb elem által óhajtott reformtörekvések a közéletbe átvive nem lesznek, addig az iparnak és kereskedelemnek soha sem lesz a fiatalság előtt tekintélye s igy a fiatalság szine java soha sem fog felmelegedni irányába. Én részemről azt ajánlanám a magyar sajtónak, hogy ne csak egyszer, a tanév kezdetén, hanem szakadatlanul keblén tartsa az ipari érdekeket és a tisztességes kereskedelem védelmét. Igy talán idővel szakavatott emberek kezében lesz az ipar és a kereskedelemből száműzhető lesz a tisztességtelen verseny. Addig a fiatalság, söt maguk első sorban a szülök a pályaválasztás kérdésénél mindig kikapcsolják az ipart és kereskedelmet. Ur akar lenni mindenki, mert a művelt lelkű embernek még ma is van valami értéke. Nem sok, mert lefokozza azt sok esetben a protekció, de mégis van, mert a szellemet, a tehetséget, a rátermettséget mellőzni lehet, de megölni nem. Előbb-utóbb áttöri az ellentéteket és mégis érvényesül. A mai megromlott világban ezen egyetlen igazságot mégsemmisiteni eddig nem sikerült. Ez az oka, hogy a fiatalság tudomány után vágyakozik. Ne keressük tehát a pályaválasztás kérdése körül az ellentéteket; ne vádoljunk senkit, hanem okuljunk és javuljunk minden irányban; a haza fényre derül és elérkezik az az idö is, mikor az ipari pálya sem lesz lenézve s a tisztességes kereskedelem is érvényesülhet. Addig is munkára fel nagyok és kicsinyek egyaránt! Első sorban tegye meg kötelességét a sajtó. Vegye oltalmába hanyatló iparunkat és az »idegen« kezekben diszkreditált kereskedelmünket. Kiáltson hatalmas vétót az ellen a lelkiismeretlenség ellen, melyet ugyanazok az „idegen" elemek iparunkba és kereskedelmünkbe importáltak. Védje mindig a tisztesség jegyében dolgozó kisipart és meg ne szűnjék soha a túlkapásokat megrendszabályozó reformok szükségességét hangoztatni. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Helmec vize mellett . . Jázminvirág illatát Hordotta az esti szellő széjjel, Én meg bohó kedvemben Barangoltam holdvilágos éjjel . . . Nyárfa lombja szűrte át A holdvilág foltjait a fűre; Valahol a vetésben Kiabált a halászerdő fürje . . . — S lelkemben egy álomnak Szines képe terjedt A csobogó, csacsogó Helmec vize mellett . . . Betöltötte lelkemet Az a bűvös, szép nyáréji álom; Azóta is keresem, S folytatását seholsem találom . . Bégi tündérmeséknek Aranyhajú, büszke királylánya Lehetett tán viszhangos Szivemnek szép, tovaröppent álma — De a lelkem folytonos Álmodásra gerjedt. Amióta ott jártam Helmec vize mellett . . . Sziriusz. Álmok. A püspök ő excellenciája vacsora után igy szólt titkárához : •— Aztán, fiam, holnap reggel jó korán légy talpon, mert bérmálni megyünk egyházmegyém egyik legdúsabb javadalmazási! plébániájára. A plébánia igen nagy, s valószínűleg sokan fognak a bérmálás szentségéhez járulni. Azért korán kell indulnunk. Hanem ne búsulj: holnapután a legsoványabb beneficiumon bérmálunk, s bőven kipótolhatod, amit megvonsz ma éjjeli nyugalmadból.. . A titkár — egy fiatal, diplomatikus arcú, tetőtől talpig gavallér-pap — erre mélyen meghajtotta magát, s alázatos kézcsók után visszavonult hálószobájába. A püspök hasonlóképen cselekedett, s nemsokára mély álomba merült. Azt álmodta, hogy audienciára jött hozzá a dús javadalmazásu plébános. Igen kövér volt az istenadta. A püspök álmában is attól félt, hogy gömbölyű plébánosa félre talál lépni és kimarjul a lába. — No, mi jót hoztál édes fiam ? — Hát biz' én, kegyelmes uram, (és itt következett saját érdemeinek felsorolása : iskolaépítés, templomrenoválás, kórházbővités, stb.) a megürült kanonoki stallumért jöttem alázattal könyörögni. — Hm, hát kanonok szeretnél lenni .... Hanem, úgy hallom, nagyon szívtelen vagy a szegényekhez. — Nem győzi az ember, kegyelmes uram. Annyi szegény jár a plébániámra, hogy Dárius kincsét is szétoszthatná köztük az ember. — Pedig látod, kedves fiam, neked első sorban a község szegényein, ez élő templomokon illenék segítened. Amazt a templomot hadd gondozza a kegyúr és a gazdagabb hivek vadománya. Iskolát és kórházat épiteni: nemes és emelkedett lélekre vall; fődolog azonban az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek közvetlen gyakorlása . . . A gömbölyű plébános elszomorodott. — De azért ne légy szomorú, majd meggondolom a dolgot és igazságos mértékkel fogok mérni. Mikor a plébános eltávozott, folyton azon tanakodott a püspök : Minden helybeli és vidéki tanintézetben használatra előirt iskolai tankönyv valamint a legjobb minőségű iró- és rajzszerefc kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Részletes tankönyv-jegyzék ingyen.