ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-02-15 / 7. szám

kat. Órákig tartó értekezleteken elnököl, hosszú beszédeket mond. S hogy minő friss még szelleme, mutatja egy eset: nem rég egy álmatlan éjszaka után 90 uj hexametert nyújtott át titkárának. S nem szabad elfelejteni, hogy a lezajlott 25 esztendő minden napja ujabb áldozat volt, mert a kereszténység atyja fogoly ! Egy palota és kertjének szük határai közé van zárva, s e lealázó helyzetnek összes kellemetlenségeit viseli. Mindezt össze kell mérni, ha XIII. Leó nagyságáról, negyedszázados papságának eredményeiről legalább átlagos képet akarunk nyerni. XIII. Leó, a jubiláns pápa látására az öt világrész katholikusainak százezrei zarándokoltak az örök városba. Látására sirva fakadtak, áldását térdre hullva fogadták, s e napot életük legszebb napjának tekintik és tekintették. Nem földi érzelem, nem múló lelkesedés, hanem a legerősebb kapocs: a vallásos érzület fűz minket a pápához. Azért örvendjen minden igaz katholikus a világ e ritka jubileumán. Adja a mindenható, hogy XIII. Leó pápa még megélje a béke napjait, a római kérdés szerencsés megoldását; hogy még egyszer szabadon lássuk a nagy pápát. Engedje a jó Isten, hogy XIII. Leó leghőbb vágya teljesüljön : egyike a nagyobb elvált nemzeteknek visszatérjen az anyaszentegyház kebelébe. Ezt kívánjuk XIII. Leó pápának — jubileumára ! A galánthai kerület. A galánthai kerületben megindult a választási mozgalom; mozog a függetlenség, a kormánypárt s a néppárt. Kedden a néppárt Szereden értekezletet is tartott, hol elhatározták, hogy okvetlenül belemennek a választási harcba s dr. Kormos Béla, budapesti ügyvéd személyében jelöltet is állítottak, ki az alsó községekben már meg ís kezdte körútját. Igy állván az ügyek, világos, hogy az akciót amint megkezdték, ugy erőteljesen folytassák is. Igen megbízható forrásokból tudjuk, hogy a néppártnak a galánthai kerületben igenis van talaja; lássunk tehát hozzá, hogy a talajt munkáljuk, mert különben az csak tövist s bojtorjánt fog teremni. Reméljük, hogy gazból s bojtorjánból senki sem vágyódik koszorú undok becsmérlésével, de Zola még sem érte el célját, hogy szinről-szinre láthassa a század legnagyobb emberét. Huszonöt esztendő minden válsága, szenvedése és bánata összehasonlitható-e a szent aggastyán negyedszázados hivatásának keresztfájával ? Türt-e, szenvedett-e többet pápa, kivéve a szt. Péter után következő vértanúkat ? És mégis itt áll előttünk Isten szeretetének glóriájában, hivei hódolatának fényében, ellenségei csodálatában. A világ minden részéből sietnek most Rómába, hogy a nagy ünnepen ott lehessenek a nagy pápa Tedeumán és lelkesedést hozzanak hazájukba azok számára, a kik nehezen ébrednek öntudatra. Magyarország hivei arany tiarát nyújtanak át a pápaságnak, mintha viszonozni akarnák az 1001-ben küldött magyar királyi aranykoronát. A keresztes hadjáratok lovag-korszakában nem tartották férfiúnak azt, a ki a szent sír küzdelmében vérét nem ontotta, vagyonát nem áldozta s Jézus nyomdokait meg nem csókolta. A mi korunkban, a műveltség korszakában, alig tartjuk művelt férfiúnak azt, a ki Rómát, műveltségünk ősforrását, legalább egyszer meg nem látogatta. Ismerek egyszerű magyar földműveseket, a kik gyalogszerrel zarándokoltak az örök városba. Láttam szerény sorsú gazdákat és iparosokat, a kik éveken keresztül takarékoskodtak a római út költségeire és sok fáradság és nélkülözés árán mégis megvalósították életcéljukat. Nem vagyon szükséges a római útra, hanem után ; senki sem teszi majd fejére a kath. népérdekeknek hivatott képviselői és előmozdítói közül a gazos, bojtorjános díszt, melybe a kötelességmulasztásnak paréja, a szemrehányások tövisei s a népámitás nadragulyája volna belekötve. A galánthai kerületnek talaja szintén csak megmunkálva jó s kivált ez idő szerint, csak erős akció s lelkes, fáradhatlan munka kecsegtethet szebb reményekkel. Mindenesetre igaz, hogy itt is sok tényezőnek van a választás sikerére döntő befolyása. — Sok tekintet, sok sunyi-pillantás föl is, oldalt is, sok mellékérdek esik latba, melytől aztán nagyot hibban, sőt végleg kihibbanhat a jó ügy mérlege; de a néppártra első sorban mérvadó is s döntő is a papság állásfoglalása. A néppártnak a katholicizmus terén kifejtett, nemes buzgalma, s fáradhatlan küzdelme, mely előtt kalapot emelhet minden hivő, a galánthai kerületnek keresztényeitől is csak egyet vár: kötelesség-teljesítést vár; azt pedig már nemcsak megérdemli, de önként kell azt mindenkinek közülünk neki fölajánlania. S mit várunk méltán a galánthai kerületnek keresztény népétől ? A három Súr, a Csöpönyök, Farkashida, Galántha harmadrészben, Barakony, Gány, Hodí, Nebojsza, Deáki, Pered, Zsigárd, Taksony, Szeli katholikus népe, Kajál, Nyárasd, Diószegh fele, Szerdahely fele vagy kétharmada néppárti érzelmű; a magyar községekben azonban erős a függetlenség is. Tiszteljük a függetlenségi érzelmeket s az érzelmek ellen bizonyára sehol sem harcolunk. Ha ez érzelmek a keresztény elvekkel párosulnak, mint a boldogult Hortoványinál, akkor pláne nincs ellenük kifogásunk, de ha az érzelmek s az elvek közt kell választanunk s nevezetesen, ha a függetlenség zászlaja a keresztény elvek garanciája nélkül s a keresztény elveknek jelöltje állnak szemközt, ki a függetlenséget nem tagadja s azt ha egy észszerű fejlődésnek gyümölcsekép teszünk rá szert, két kézzel elfogadja : akkor a néppártot a függetlenségi jelölttel szemben cserben nem hagyhatjuk. A keresztény nép bizonyára igy gondolkozik. A keresztény elvhű Hortoványiban a keresztény elvek védelme egybe volt kötve a függetlenséggel ; de Hortoványi meghalt s most keressük azt, ki örökébe lépjen. Ha találnak olyat, ki mindkettőt egyesíti magában, ám legyen, válaszszák meg; de ha nincs olyan, akkor mit akarnak ? Eltemetik talán Hortoványival a keresztény elveket is? No ezt józan észszel nem tehetik! kegyelet. Az olasz kormány ugyan akármilyen olasz kiállítás vagy városi ünnep alkalmára mérsékelni szokta vasúti díjszabását, de most aligha teszi meg, mert a világ hódolatáról van szó s ezt előmozdítani nem célja. A magyar társaságok jórészt csoportos vezetésben szoktak Rómába utazni. De nem sokkal drágában és mindenesetre zavartalanabbul útra kelhet akármilyen kis társaság is, csak egy kis olasz tudomány legyen még a bugyelárisukban, hogy a pénztáraknál, vendéglőkben és egyebütt, a hol fizetni kell, meg ne károsodjanak. Ezt a kis olasz tudományt egy-két hónap alatt nem boszorkányság elsajátítani. Budapest—Fiume—Ancona—Róma és vissza, ez a legolcsóbb és leggyorsabb összeköttetés. A kis csoport független és szabad, különösen ha van olyan tagja,- a ki nemcsak olaszul ért, haha nem már tudja, mit kell megnézni Rómában. Több izben jártam már a szent városban, húsvéti, nyári és karácsonyi saisonban, egyedül, vagy kis társaságot kalauzolva s igy elmondhatok egy-két megfigyelést azok számára, a kik a nagy jubileumra, vagy a jubileumi esztendőben Rómába készülődnek. Hogyan utazzunk ? Nézzük meg csak azokat, a kik sokat utaznak és igy értenek az utazás művészetéhez. Első sorban is az angolokat, Róma legnépszerűbb idegenéit. Hogyan utazik az angol? Vagy sommásan és 'akkor gyorsan, vagy részletesen és akkor lassan. Ha sommásan utazik, akkor Cook világhírű vállalata gondoskodik a kiránduló társaság minden S mit fog csinálni a papság? Ha Hortoványi mellett síkra szállt, hát a néppárt mellett nem fog síkra szállni s társadalmi harcok, civódások, kellemetlenségek, áskálódások ürügye alatt nem áll ki a küzdelem nyilt terére ? Azt föl nem tételezhetjük s nem szabad föltételeznünk, sőt meg vagyunk győződve, hogy kötelességüknek tartják mindent megtenni a jó ügy győzelmének érdekében. Az elvbevallás kötelessége s a népirányításnak sokszor hálátlan munkája alól föl nem mentheti ép a nép vezéreit semmiféle tekintet ; tegye meg mindenki kötelességét s akkor még vereség esetében sem veszett el zászlónk becsülete. Válaszúton. Miért nem lépett még mindig életbe a főegyházmegye papi nyugdíjintézménye ? Ez a kérdés, azt hisszük, sok lelket foglalkoztat. Sőt gyötör is. Mert ez a nagy és megfejthetlen kérdőjel van olyan merev, mint akármelyik egyptomi szfinx s van olyan félelmes is. S minél tovább nézzük, annál félelmetesebb, annál ijesztőbb. Mert érezzük, hogy ha a szfinx mozdulatlan is, a föld mozog alattunk. Az idő eljár. A sok hitoktató megöregszik. A munkaképtelen és megöregedett plébános pedig szomorúan s tehetetlenül kénytelen nézni a halálmadár közeledtét. S ez a pusztító madár nem csak a parochia ablakára kopogtat. Ott ül az a templom, az egyházközség ablakán is. De hát miért is késik a papi nyugdíj-intézmény? Talán válaszútra jutott? Nem tudják, hogy melyik uton induljanak meg ? Azon-e, a melynek jelzőtáblájára a szeretet, vagy az igazság van fölírva. A kötelesség vagy a nagylelkűség között nem tudnak választani ? Nem tudják eldönteni, hogy a kánonjogban vagy az evangeliumos kódexekben keressék-e reá a paragrafust ? Valóban szánalmas helyzet. Bonyolult dolog. Valóságos drámai csomó. Eszünkbe juttatja az első magyar drámakisérletet. A debreceni disputát, melyet más néven Válaszúti comoediának neveztek el. Mintha bizony annak a nyugalomra szoruló léleknek nem volna mindegy, hogy szeretetből vagy igazságból, kötelességből vagy nagylelkűségből épitették-e fel azt a hajlékot, hová fejét akarja lehajtani. Az épitészek akár a kánonjog, akár az evangélium szabályait vehetik zsinórmértékül. A styl ezúttal közömbös. Lehet akár szecessziós is. Kiki a saját izlése és módja szerint. A mennyi tehetsége s a mennyi szeretete van. A papi nyugdij-ügy válaszútján a napokban történt egy hatalmas lépés: Maszlaghy praelátus 10000 koronája. A válaszút jelző tábláit megnézte s az egyikén megindult. Cégtáblát nem mellékelt hajszáláról. Az ilyen társaság néha egy egész külön vonat, melyről azonban nem jelennek meg külön sürgönyök. Nem hoznak magukkal ünnepi szónokokat, nem követelik az ágyuk és mozsarak szózatát, hanem utaznak szerényen, okosan, a mi más szóval: bölcsen. Rendesen magukkal hoznak néhány kitűnő tudóst, a ki azután magyaráz nekik könyv nélkül s a karaván összes tagjai rövid.idő alatt igen sokat tapasztalnak. — Közösen laknak, étkeznek és költekeznek, s a Cook nevét nem emlegetik utazásuk után a zúgolódás litániájában, mint pl. nálunk bizonyos vállalkozókat, a kik római utazásokat rendeznek hangzatos programmal s rettentő kiábrándulásokkal. Az ilyen sommás társaságok a városon végig elfoglalt omnibuszokon haladnak s nem adnak ki nyilatkozatokat, ha a polgármesterek nem ültek a bakon. Általában utazni csak az angoloktól lehet tanulni. Részletekben pedig igy indul világnak. — Bízik egészségében és fontjaiban, vagy dollárjaiban. — Minden nagyobb városban a vasúti pályaházban már ott fogadja a Cook-társulat egyenruhás képviselője, a ki bizományos, felvilágositó és kalauz egész a — Cook-irodáig. A kis angol társaságok biztosan számítanak erre az emberre, a ki pontosan ott is áll a perronon s rögtön elkíséri a megérkezetteket az angol-irodába, a hol válogatni lehet a város különféle hoteljeiben, akár a vadkörtében. Még az egyedül utazó angol hölgyek sem vesztik kedvüket, mert hosszú utjok nem viszontagság, hanem tanulság, nem kietlenség, hanem biztos eligazodás; mert a turistaságból eddig az angolok tudtak valóságos világhálózatot