ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-10-25 / 43. szám

VIII. évfolyam. Esztergom, 1903. október 25. . 43. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁKSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Azon élő láncszem, mely bennünket az apostolokkal összeköt, azon szellemi kapocs, mely bennünket a Péter szikláján épült anyaegyházhoz köt: Kolos püspökhöz szálljanak mindenekelőtt hitből fakadó, legmélyebb tisztelettől áthatott érzelmeink! Mert mindaz, aki a hét vármegyében az igaz, üdvözitö vallás áldásaiban részesülni akar, benne látja annak letéteményesét, a tanitó egyház aktiv tagját, az élő tradiciót, mely tisztán és épen szolgáltatja nekünk ugyanazon tant, melyet az őskereszténység hitt és vérét ontva vallott. Az isteni gondviselésnek ugy tetszett, hogy Vaszary Kolos hercegprímás, mint a magas bíbornoki kollégium tagja részt vegyen az 1903. évi augusztus 1—4-ig lefolyt konklávén, mely a XX. század első pápáját adta nekünk. Szavazata szintén a velencei pátriárkára esett, kiből X. Pius, a szeretet pápája lett. Azon pillanatban, midőn a velencei pátriárkából a választás elfogadásával római püspök lett, Vaszary Kolos hercegprímás a többi bibornokkal térdre hullott az uj pápa AZ „ESZTERGOMVTÁRCÁJT Hervadás. Kedves rózsafámnak mindenik levele Lehullott az éjjel: Reményem fáján is kevesebb lesz mindig Egy pici levéllel. Elhagynak az álmok. Tündéri mesékben Nem hisz már a lelkem, Azt a boldogságot, a mire úgy vágytam, Hiába kerestem. Elszállott az erdő dalos fülmiiéje, Csend borult a tájra, Érzem, hogy letarlott szivemnek is ez lesz Utolsó nótája. S virágtalan mezők elárvult útait Mig könnyezve járom, Megzörren a haraszt, s lelkemró'l lefoszlik Az utolsó álom. Fehér őszirózsa halálhirét viszi A szél messze tájra, Sirva borul reá, a merre csak elmegy, Minden kis virágra. Mért nem lettem én is lesárgult avaron Elhervadó rózsa . . . Legalább nekem is bánat helyett most szép Temetésem volna. Estéli András. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. előtt és maga s nagyszámú nyájának első fiúi hódolatát mutatta be előtte. Adja Isten, hogy Kolos püspök mennél szorosabban fűzzön bennünket Krisztus helytartójához hitben, szeretetben és engedelmességben ! Nagy örömére szolgálhat Ö Eminenciájának, mint Magyarország prímásának és föpásztorának az egész országban szép fejlődésnek indult katholikus szellemi és társadalmi mozgalom, mely ujabban is a IV. katholikus nagygyűlésen nyert oly impozáns kifejezést. Az eddig szétszórt magyar katholikusok megismerik egymást, tömörülnek. A katholikus sajtó és irodalom szép virágzásnak indult, a keresztény egyesületi élet és tevékenység rohamosan terjed s áldásos gyümölcsöket terem, a keresztény elveknek már a parlamentben is vannak szószólói és elöharcosai. Még nem rakta ugyan le a fegyvert az ellenség, mely tiz év előtt az ország keresztény intézményeinek kiirtására esküdött, de azt bizton reméljük, hogy ujabb támadásai csúfos vereséget fognak szenvedni. Mert felébredt az ország keresztény öntudata! Tekints kegyesen széjjel neved ünnepén, nagy Egyházfejedelem, messze terjedő nyájadra, fogadd szivesen a fiúi tisztelet, kegyelet és szeretet megható hódolatát és jókivánatait, mely e napon mindenünnen feléd emelkedik. Amor isten baklövése. — Képletes mese nagykorú gyermekeknek. — (Folytatás.) A virágcsata épen akkor érte kéjes izgatottságának tetőfokát. Apolló állt szemben Vénussal, ki nimfáival hadat,üzent az elsőnek, ki pedig az erótok csapatára támaszkodott a nőtámadással szemben. Mindkettő saját tábora mögött foglalt helyet és a nagy társaság igy két pártra szakadva, a gyönyörűséget adó olimpusi játék hevében ugyancsak megostromolta egymást a viruló rózsabimbókkal, és a külömböző apróbb virágok kartácszáporával. Elragadó, a földön képzeletben sem élő képet adott ez a játékharc, s a földiek szivesen egyeztek Ámor azon indítványába, hogy néznék végig, vagy várnák meg a döntő eredményt. Érdekes volt a két küzdő tábor. Az erótok, Apolló harcosai, komoly tűzzel, de kíméletes gyöngédség'gel szórták a nimfákra a színpompás szirmokat, mig az olimpusi nőcskék nekihevülve, pajzán jókedvüktől vérben égő arccal verték vissza a támadást, s olykor egy-két vakmerőbbje a női seregnek, merész rohammal, hulló virágok fedezete alatt az erótok sorait is megbolygatta, s már már | győzelmet aratott elszántságával. A cél az ellenfelet megdobáltatni, s Vénus Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. A nagygyűlés után. Esztergom, október 24 (TV.) Egy szellemes liberális iró a katho-. likus nagygyűléseket nemrég »a már fejlődésben levő, majdan az egész világra kiterjedő egyházi állam előjátékainak" nevezte. „Keresztény világ-állam van készülőben — úgymond — melyben a pápa politikai világuralmát modern formában ismét visszanyeri\

a Már nemcsak Németország katholikusai tartanak nagygyűléseket, hanem Belgium, Svájc, Csehország, Ausztria, Magyarország, Brazília, Ausztrália stb. A sajtó pedig gúnyolódás, kicsinylés helyett kénytelen tárgyilagosan regisztrálni vagy dicsérni e fényes napokat, mert az impozáns benyomást, melyet a katholikus nagygyűléseken uralkodó lelkesedés, eszme-gazdagság és pozitív munka gyakorol, elhomályosítani nem képes. Klerikális világhatalomról, keresztény világállamról kezd tehát vészkiáltozni. Ne nyugtalanítsák azonban a liberálisok álmaikat ily rémképekkel! Nem »kereszteny világ-állam « sem »az egész világot átölelő egyházi állama fejlődik a katholikus nagygyűlések nyomán, hanem Isten országa, mely nem külső politikai hatalmon, hanem az emberek szivében van. Kivándorlók lelki gondozásáról, cselédlányok megmentéséről, tanoncok védelméről tárgyalnak e gyűlések, nem politikai kérdésekről. Bensőséges hitért, szolidabb erkölcsökért kiáltoznak, apostolkodásra buzdítanak a szónokok. A »büntöl való megváltásU hangoztatják, papok s világiak hibáinak csökkentését, hogy mindenki tegyen annyit a maga hivatásában, amennyit tehet az emberiség javára, mert az emberek bűne i még egyszer sem győzte le ily játékban Apollót, de most fog, igen, fog! Igy gondolkoztak a kis nimfák is, s a köntösükből szabadon kibúvó és iveket rajzoló hókarjaikkal, mintha soha sem fáradnának el, úgy dobálták a virágokat. Az erótok némelyike meghátrált a tüzes támadás előtt s ilyenkor a nimfák betörtek a sorba, hogy közelebb jussanak a csapat háta megett álló Apollóhoz. De ilyenkor jaj! — körülvették és olyan virágzápor zúdult reájuk, hogy eltakart fejjel, futva menekültek vissza táborukba. Amily egyenletes volt a férfiak sora, olyan felbomlott a nőké, s az egymást buzditó tréfás kiáltásoktól folyton kacajra ingerelték egymást. Már már úgy látszott, hogy az erótok tért nyerve, közelebb értek Vénushoz. A szabályos együttműködésnek még egy kis sikere s Apolló hadának viráglövegei Vénust érik. A nézők már jósolgatták is, hogy Apollóé a siker, mert a nők a győzelem előtti örömükkel és kacagásukkal veszítik el a csatát. Ezt Vénus is észre vette és azért cselhez folyamodott. Nyugodtságra intette nimfáit és meghagyta, hogy egy darabig csupán védelemre szorítkozzanak. LTgy is történt, és lám, az erótok hada már nem közeledett úgy hozzá. A harc most egyenletes volt, vagy inkább már meglátszott, hogy a nők igy a védelemben még erősebbek a támadó férfiaknál. Vénus most még frissebb rózsákat hozatott, aztán kilesvén, hogy Apolló balról jobban megközelíthető, figyelmeztette erre seregét. Egy jeladásra, mely Vénus galambjainak