ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-06-21 / 25. szám

VIII. évfolyam. Esztergom, 1903. június 21. 25. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Tisza István szereplése. Esztergom, június 20. Ahogy jött, úgy ment. Máskép nem is történhetett. Kigyulladt egy kis időre fölöttünk Románia petroleumos »csillaga«, egy darabig tejünk fölött kóválygott, s keresett miniszteri bolygókat, ele csakhamar letűnt. Hogy a jelenlegi bonyodalom megszüntetésére épp a Tisza csillaga ragyogjon föl politikai egünkön, azt józan észszel — távol a politika egérútjaitói — lehetségesnek nem gondoltuk, mert álmunkban sem vetemedtünk volna arra a kombinációra, hogy az ily lehetetlenségnek tartott eshetőségből valóság legyen s Tisza István minisztersége fenyegesse a hazát. De mit imponál ma a politikának a közérzés s a józan fölfogás? A kormánypárt kebelében forrongó ármány kipattant s ki addig lappangó rossz szelleme volt az összehevenyészett pártnak, az most fejére akart nőni Széli Kálmánnak. Megáll az ember esze, mikor ez ellenszenves, népszerűtlen s legújabban sokaktól még gazdasági károsodásuk miatt is erősen megkritizált embert látja föltűnni a mentőnek szerepében a politikai láthatáron s ez a tünet mély bepillantást engedett vetni az intéző köröknek fölfogásába. Mindenekelőtt pedig megsajnáltatta velünk azt az államintézö bölcses'éget, mely ily kiútakat ajánlott a koronának. Mert hát kiút volt-e az, mely a bizalAZ „ESZTERGOM" TÁ

RCÁJi Szent Iván-éj álma. — Junius 24. — Nyáréji mámortól ittasult képzelet Felhevülve röppen szárnyaira kelve, Mikor szerelemről s boldogságról suttog A virágok kelyhe. . . . Bolygótűz s lidércfény hívogató lángja Imbolyog az illat-terhesült mezőkön, S ime a lángokból a vágyak tündére Éjfélkor előjön. Ezüstfényű csillag díszíti homlokát, Szemei epedő, szomjas tűzben égnek, S szövi a regéket csilló sugarából Holdvilágos éjnek. Édes szerelemről, csodás boldogságról Száll a bűvös rege csendes, méla éjben . . . Suttogó hárs alatt bús ifjú hallgatja Elmerengve, ébren ... Játszi, enyhe szellő felkapva a regét, Elviszi a lányka nyitott ablakára, S sejtelmekben gazdag álmot lop szemükre A nyár éjszakája. Álmaikban tovább szövik a regéket A mélabús ifjú s álmodozó lányka . . . — Igy gyújtja a szivet édes szerelemre Szent Iván-éj álma. Szvoboda Román. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. matlanság töviseivel van behintve s melyet minden oldalról az erőszakoskodásnak árnyékai sövényeznek ? S a helyzet ura volt-e az az ember, ki csak a Bánfíy tradícióiból élősködő klikknek tromfja lehetett s tekintve a nagy bizalmatlanságot, melylyel fogadták, másra nem volt alkalmas, minthogy politikai s társadalmi súrlódásokba kergesse a nemzetet, melyekben elmorzsolódjék ereje s elszegényüljön erkölcsi tartalma. Hogy mi hozta Tiszát nyakunkra, ahoz nem kell sok fejtörés. Bizonnyára nem neve. A Tisza-név a korrupció emlékeibe van nálunk foglalva, s az ugyan nem illatos a hazafiak s az egész emberek előtt. Tisza István sem népszerű, mert az apja fia s a maga részéről még nem hozta jobb reputációba a Tiszanevet. Csak apjának kreatúrái s a Tisza-éra politikai s gazdasági haszonélvezői tekintenek föl rá azzal a vérmes reménykedéssel, hogy hát ha még az apja fiától is csöppen nekik valami. Nem hozta öt nyakunkra közgazdasági tevékenysége sem. Hisz mindenfelé találkozunk savanyú arcokkal, kik mint a Tiszabank részvényesei, illetőleg leégettjei, áldják a Tisza-nevet, s csak azt sajnálják, hogy valamenyijük nincs a Tisza-gárdából, kiknek ez úton alkalmuk lett volna drágán megfizetniök a Tisza-névért való lelkesüléstiket. Legújabb politikai szereplésének sem köszönheti Tisza mostani meghívását, mert hiszen más szerepe sem volt neki ez idöszerint, minthogy megválasztatván képviselőnek Széli KálGyörffy Iván. — Született 1830. dec. 28-án; meghalt 1883. jun. 16-án. — Azon tanférfiak között, kik hazánk nevelésügyének terjesztése, a közművelődés előmozdítása, a tanítói tekintély emelése és anyagi helyzetének javítása érdekében e század hmsodik felében keletkezett mozgalmakban tevékeny részt vettek, kiváló helyet foglal el Győrffy Iván, a tanitók egyik legnépszerűbb és legszellemesebb alakja. Született 1830. december 28-án Erdélyben, Kolozsmegye Mező-Mocs nevű városkájában, Csik-Csatószegről eredő nemes székely szülőktől. Atyja s legidősb testvére szintén tanitó volt; amaz 40, emez 41 évig szolgálta a közoktatás ügyét. Atyját négy éves korában elvesztvén, bátyja vette magához, ki Udvarhelyszék Karácsonfa nevű községében kántor-tanító volt. Alig tanulta bátyjánál az olvasás mesterségét, élénk szelleme a könyvek olvasására ösztönözte, de mert könyvekhez ritkán juthatott, a régi kalendáriumok lettek kedves olvasmányai, s ezek képezték legelső szellemi táplálékát. Leginkább gyönyörködött az adomák-, ötletek és szellemi szikrákban, melyeket azután könyv nélkül megtanult. Igy fejlődött benne azon tehetség, mely alkotásaiban gyakran bámulatra ragadta a hallgatót. Gymnasiumi tanulmányait Csík-Somlyó, Maros-Vásárhely, Nagy-Szeben és Székely-Udvarhely jónevű tanintézeteiben, sok nélkülözés és nehéz küzdelem között, kitünőleg végezvén, a felsőbb tanulmányok folytatása végett a kolozsvári lyceum hallgatói közé íratta be magát és Lázár László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. mán kegyelméből, a janicsár-klikk élén ellensúlyozta Apponyi befolyását. Mindezek az érdemek nem egyengethették tehát útját a miniszterelnökség felé. Hogy tehát miért került fölszinre, annak más oka nincs, mint hogy erőszakra spekulálván Fehérváry, generális úr, Tisza István szerencséjének szerencsétlen kovácsa s meghívásának roszkorjött komája, erőszakra más embert ez az állambölcseség ez idöszerint nem talált. Mert hogy Fehérvárynak nincs nagy gondolata, hogy nála ideális nemzeti cél nem foroghat szóban, az világos; ilyesmi nem kerül ki a patron-táskából; onnan csak harsány, német vezényszót s a katonai javaslatoknak erőszakos keresztülhajszolását várhatjuk. Madame Stael Kantnak katerogikus imperativusát, mely igy hangzik: ezt kell tenned, mert muszáj, a porosz káplárvesszö eszményi reflexének mondta: nekünk Tiszát ez esetben a generális úr káplár-bölcsesége ideáljának kellett mondanunk. Öt gondolta a haza sorsa fölött elborult generálisnak agya; általa akarta az obstruáló ellenzéket elnyomni s ha kell, csodákat művelni a keresztülgázolás marsrut-jában! Szomorú egy alakulás ! De hát a politika ily eszközökkel dolgozik s ily hatalmasságokra is számit. Ideálizmust nem várhatunk tőle; ö ott szerződteti zsoldosait, ahol megtalálja, igaz, hogy csak addig használja, mig rájuk szorul, s ezt ime Tisza Istvánnak iá hamarosan tapasztalnia kellett. A politika erőszaktól sem ijedezik s a jelek után Ítélve a jelenlegi konstellációban csak ebben kereste gr. főúrnál, ki rendesen 12 székely diákot szokott udvarában tartani, latin felolvasói, majd a házi kápolnában orgonistái tisztet teljesített. Itt találta őt a szabadságharc kitörése és Győrffy, az alig 18 éves ifjú, számos tanulótársával önkéntesnek vétette föl magát, s az Ormay-féle erdélyi vadászzászlóalj harcosainak sorában, az erdélyi hadjáratok nagy részét végig szolgálta. A zsibói szomorú emlékű fegyverletétel után az osztrák és muszka hadsereg által körülzárt magyar táborból megszökvén, nem csekély veszélyek között, járatlan hegyi utakon át, több napi kínos vergődés után, előbb Kolozsvárra, innen pedig a székelyföldre menekült, hol Sepsi-Szent-Ivánon, Háromszékben, a lakosok az orgonálásban jártas és hatalmas hanggal rendelkező menekültet egyhangúlag megválasztották kántortanítónak 1849. év december havában. Ekkor lépett tehát a tanítói pályára, s ezen időtől szolgálta hűséggel és buzgalommal a hazai közoktatás ügyét. Most egész lélekkel a paedagogiai tanulmányoknak szentelte magát, s minthogy azon időben Erdélyben egyetlen képezde sem létezett, az Erdélyország kormányzásának élén álló s Nagyszebenben székelő cs, és kir. helytartóság előtt tett vizsgálatot és ettől nyerte elemi főiskolák tanszékére képesítő oklevelét. A gyakorlati tanítás terén már az első évben kitűnő eredményt tanúsított; e mellett az elhanyagolt iskolai épületet saját költségén kijavíttatta, az iskolát a szükséges taneszközökkel felszerelte; ekkép iskolája három év alatt a székely földnek mintatanodája lőn. Itt 1852-ben a görög szabadságharc egyik menekült hősének, az itt meghonosodott Jordákynak unokájával megismerkedvén, megnősült.