ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-12-21 / 52. szám

A tokodi gőzmalom. Nagy örömmel vettünk hirt a- Tokodon fölállítandó gőzmalom érdekében megindított mozgalomról. Most pedig igen tekintélyes helyről vettük a következő levelet: Tisztelt Szerkesztő Ur! Több helyi lapban olvastam a megyében létesítendő gőzmalom ügyéről. Mivel én ismerem ezen ügy minden mozzanatát, bátor vagyok az eddig erről írottakat a következőkkel kiegészíteni: Esztergommegye s különösen Esztergomjárás gazdái már régóta szomorúan érzik a máskülönben drága esztergomi piac nyomott gabonaárait s a fennálló malmok karteliszerződései által előidézett magas lisztárakat, s ezen segítendő, már vagy 2 éve tervezgettek, költségvetést és tervrajzot készíttettek egy Tokodon, mint a járás központjában fekvő, vasúti gócpontban és a szénhez legközelebb levő helyen, az állomás mellett egy gőzmalom felállításáról. Ez év őszén, az ez ideig jól meghányt-vetett idea a valósulás stádiumába lépett s a nyilvánosságra hozatott. Ezt megtudván, a gőzmalmot egyesek Esztergomban vélték felállitandónak s kezükbe vévén az ügyet, e hó 13-ára Esztergomban a Magyar Király szállodába nagy alakuló értekezletet hivtak össze. Ezen értekezlet azonban, érdeklődök teljes hiánya miatt, megtartható nem volt. Annál nagyobb, látogatottabb és lelkesedettebb volt azbn értekezlet, mely e hó 12-én Tokodon e célból egybehivatott. A hivei anyagi jólétét és érdekeit szivén viselő papság, a vidék intelligentiája és különösen a gazdaközönség, dacára az igen hideg és zord téli időnek, igen szép számmal jelent meg. Adolf Ferenc táthi gazda és volt megyebizottsági tag, mint korelnök az értekezletet megnyitván, Dózsa Árpád egy igen szépen átgondolt memorandumban összefoglalva ecsetelte a megye gazdaközönségére nézve mindenképen hasznos és immár elkerülhetetlen intézmény célját. Foltin János bajóthi plébános, Balogh B. István nagysápi gazda és többek hozzászólása után az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy amennyiben a létesítendő gőzmalom legelső sorban a megyei gazdák anyagi érdekeit fogja szolgálni, annak létesítése nagyon is kívánatosnak mutatkozik, azt tisztán szövetkezeti alapon Tokod vasúti állomás közelében felállítja. Az alapszabályok kidolgozására, ujabb tervek és költségvetések beszerzésére, telek keresésére saját kebeléből és az ügy pártolóiból egy több mint száz tagból álló bizottságot választott és küldött ki, egyúttal felhatalmazván e bizottságot, hogy feladatának teljesítése és elkészítése után az alakuló közgyűlést hivja össze. Ezen nagybizottság ugyanezen alkalomból saját kebeléből egy 6 tagból álló szűkebb bizottságot bizott meg az alapszabályok kidolgozásával, tervek beszerzésével és telek keresésével, mely szükebbkörü bizottság munkája a nagy bizottság elé lesz terjesztendő megbirálás végett. Ezen szűkebb bizottság rögtön másnap tevékenységét meg is kezdette. Remélem, nem untattam főtiszt. Szerkesztő Urat, hogy ily bőven referáltam, de tudom, mily melegen érdeklődik a szerkesztő úr is a nép érdekei iránt, s a szövetkezet érdekében volna, ha ezen leendő érdeklődést minél szélesebb körben tudnánk előmozdítani, melynek egyik fökelléke a sajtó jóindulata. Ha az Isten is úgy akarja, mához egy évre füstöl a szövetkezet kéménye. Maradok a főtiszt. Szerkesztő Urnák kész szolgája Eggenhofer Ernő. HIREK. Jubileum. Ezelőtt 25 évvel, december hó 22-én ketten térdeltek a régi primási palota kápolnájának oltára előtt, hogy Simor János hercegprímás által az Ur papjainak sorába fölvétessenek. El is nyerték a kegyelmet s az akkori Karácsony valóban mézzel folyó lett mindkettőjükre, midőn az ünnepekben bemutatták első sz.-miseáldozataikat. Kiléptek aztán az életbe és megkezdték működésüket. A negyed század lefolyása alatt Walter Gyula dr. magasra emelkedett és most mint praelátuskanonok, a hercegprimási iroda igazgatója és egyházmegyei fötanfelügyelő üli az évforduló ünnepét. Fáradhatatlan, szinte izgatott tevékenységet Walter dr. először, mint az esztergomvizivárosi zárda katechétája s később egyszersmind mint szemináriumi tanár fejtett ki; végre azután az egyházi igazgatás pályájára hivatott meg O Eminenciájátói s itt számtalan, majd terhes, majd tiszteletbeli hivatalban működött s mellette irodalmi téren is tevékenységet fejtett ki. Kereszty Géza dr., cs. és kir. udvari káplán pedig az esztergomi szemináriumban, mint tanár és a »Magyar Sion« tudományos folyóirat szerkesztője, élte át e 25 évnek java részét. A várhegy csendes lejtője nem képezi szinterét a szereplésnek, sem a közélet izgalmas küzdelmeinek, de annál inkább a csendes, mélyreható tevékenységnek, mely a tudományt ápolja, az irodalmat műveli s az egyház reményeit, a növendék-papságot neveli. Kereszty dr. e célnak szentelte erejét; a fiatal papoknak egész légiója került ki kezei alól s imáikban manap bizonyára megemlékeznek róla. Az irodalom terén is szép nevet vivott ki magának, kiváltkép »Kereszténység és haladás,« »Az idők teljessege« s más egyéb, kivált a bibliai tudományokba vágó kiadványaival. De fáradhatlan igyekezetet s nagy munkát épp a »M. Sion« szerkesztésébe fektetett, melynek fönnállását a magyar könyvpiac szomorú viszonyai közt csakis az ő buzgalmának s önzetlenségének köszönhetni. Minden évfolyam egy-egy ködarab, melyet hosszú, éves munka faragott ki s helyezett be a buzgó szerkesztőnek emlékoszlopába. A 25 éves múlthoz, melyre a szokás az ezüst fémjelzés bélyegét süti, adjon az Ur Isten a két jubiláló egyházi férfiúnak sok, sok évet, melyekben az ezüst aranynyá s az érdem örömmé váljék, hogy jó erőben ülhessék meg majd egykor arany-jubileumukat is. * Nagylelkű adomány. Kittenberger István praelátus-kanonok az eddig torony nélküli neracsényi templom réssére 7000 koronás alapítványt tett. Azonkívül négy remek kivitelű kelyhet ajándékozott azoknak a plébánia templomoknak, melyekben eddig működött. * Papszentelés, Jövő évi január 15., 17. és 18-án papszentelést végez Kohl Medárd dr. püspök Budapesten a Mátyás-templomban. * Pápai áldás. Ő Szentsége XIII. Leo pápa apostoli áldását küldötte Esztergom városa kath. híveinek. A pápai áldást a plébániák lelkészei osztják ki karácsony ünnepén a nagymise végével. Az áldás kiosztása a város kegyúri templomában a 9 órai nagymise után történik. * A főszékesegyházi énekkar karácsonyi műsora: 1. Éjféli misén a) Brosig: Missa in C. moll. b) Graduale Stehle-töl. c) Mitterer : Laetentur coeli. — 2. Karácsony ünnepén: a) Filke : Missa Solemnis in h. B. M. V. de Lourdes nagy zene- és énekkara, b) Mitterer: Viderunt omnes 4. sz. férfikar, c) Haller: Tui sunt coeli 5. sz. vegyes kar. — 3. Karácsony másodnapján a) Zeller : Missa sol. in D. b) Graduale choraliter. c) Haller: Elegerunt apostoli. 4. sz. v. kar. Introitus és communio minden alkalommal choraliter. * Főegyházmegyei hirek. Zsekó Bernardin Károly Jablonicra plébánosnak neveztetett. — Minarik József felsödiósi plébános lett. — Dobrovodszky Mihály az ottóvölgyi plébániára bemutattatott. — Kovacsovszky József meghalt Ottóvölgyön 70 éves korában, papságának 41. évében mint.ny. plébános. — Praznovszky Mihály nyug. esperes-plébános Drahócon meghalt december hó 8-án 73 éves korában, papságának 48. évében. * Az esztergomi helyőrség tisztikara a következő farsangi mulatságokat tartja: 1903. január 10-én hangverseny teritett asztalok mellett a »Fürdő« szállodában. — Január 17-én hangverseny tánccal egybekötve a »Magyar Király« szállodában. — Január 31-én jelmez-táncestély a »Fürdö« szállodában. — Február 21-én hangverseny teritett asztalok mellett a »Magyar Kiraly« szállodában. — Február 24-én häringschmaus vig előadásokkal a »Fürdö« szállodában. Az összes mulatságok 8 órakor kezdődnek. A táncoló hölgyek és urak felkéretnek a január 31-iki táncestélyen jelmezben, esetleg álarccal megjelenni. * K. Hegyesi Mari. A nemzeti színház nagy művésznője az elmúlt héten, mint meg is irtuk, vendégszerepeit az itteni színtársulatnál. A vendégszereplés eredetileg csak három estére volt tervezve, de a művésznő a direktor kérésének engedett, mikor még egy estére itt marasztalta. A »Fedora« előadásáról már irtunk. Szombaton a «Vörös talart« adták, melyben K. Hegyesy Mari mint Etcheparné valósággal remekelt. Á nagy művésznő tehetsége és játéka nem szorult a mi dicséretünkre. Játékát, akik ott voltak, lélekzetfojtva élvezték, és sok ragyogó szem úszott könnyekben. A művésznő a vasárnap előadott „Stuart Mária"-ban is óriási hatást keltett. A közönség tombolt és a tapsvihar sokszor hivta a lámpák elé, söt ez utóbbi előadás parkjelenetében, nyilt szinen is megtapsolták. Vasárnap egy óriási babérkoszorút kapott, melynek széles nemzeti szinü szalagján ez diszlett: »Az esztergomiak Hegyesi Marinak.« Ezen felül egy gyöngyvirágból és ibolyából összeállított remek virágcsokrot kapott. Hétfőn ráadásul a „Cigány"-bari játszott. Itt is remekül alakított, bár látszott rajta a kedvetlenség, mit az okozott, hogy a közönség nem jött olyan számban mint azt várni lehetett volna. Ezen este is kapott egy csokrot a közönségtől, egyet pedig egyik tisztelőjétől. E szép esték keretében emiitjük meg, hogy Jeszenszky Dezső, a vidéki színészet egyik legképzettebb tagja mutatkozott be itt Hegyesi Mari mellett mint Vagret, majd mint Gazsi cigány. Jeszenszky tehetsége és biztos, csak nagy művészeknél tapasztalható fellépése, egy csapásra meghódította a közönséget. Igy kellett öt megismernünk, mint Hegyesi Mari méltó partnerét. Nem feledkezhetünk meg Radoányiról, sem Nyitrairól, e két jeles színészről. Mindkettő, de az egész gárda, a legjobbat iparkodott nyújtani. * Pénztárvizsgálat. A városházán szerdán délután pénztárvizsgálat volt. A bizottságot lovag Kaán János vezette, tagjai voltak: Rudolf Mihály, hányi Géza és latus János városi képviselők. A pénztárt és könyveket teljesen rendben találták. * Pitroff István gyetvai plébános, (Beszterce egyházmegye) ki ellen teljesen érthetetlenül kánoni pört indítottak, az esztergomi érseki szentszék, mint másodfokú hatóság által f. hó 16-án fényesen rehabilitáltatott. * Karácsonyi vakáció. A helybeli róm. kath. fögymnasiumban és a községi reáliskolában a karácsonyi vakáció f. hó 23-án kezdődik, mely nap délelőttjén osztják ki az ifjúság kellemes ünneplésére nagy befolyással biró bizonyítványokat is. * Értekezlet. A megyei tisztikar f. hó 22-én értekezletet tart, melyen a január 1-én életbelépő közigazgatási új törvények kerülnek tárgyalás alá. * Gyógytáraink vizsgálata. Seyler Emil vármegyénk erélyes és ügybuzgó főorvosa a helybeli gyógyszertárakat f. hó 15-én vizsgálat alá vette. Az egészségügyi elsőfokú hatóságot a vizsgálatnál Kollár Károly polgármester-helyettes képviselte. A főorvos tüzetes vizsgálat tárgyává tette a gyógyszertárak felszerelését, a gyógyszertárakat és a berendezést. Egyes szereket, melyek kényes természetüknél fogva romlásnak vannak kitéve, alapos kísérleteknek vetett alá, de mindenütt kielégítő, lelkiismeretes rendet talált. A legnagyobb rendet tapasztalta mindenütt, a legjobban felszerelt gyógyszertárnak pedig a vizivárosi »Fekete sas«-hoz czimzett herczegprimási és megyei patika bizonyult. * A tél. Az idei tél hegyes fogakkal harap bele a szomorú viszonyok által is megtépázott világba s az általános nyomorúságról kíméletlenül rántja le a rongyos köntöst az egész országban. A hetekig tartó roppant kemény időjárás elviselhetetlenné tette a szegény emberek helyzetét. Egyes vidékekről, de kivált a felvidékről kétségbeejtő hirek érkeznek hozzánk. Vidékünk szegényei is sokat szenvedtek és ha valamikor, úgy most volna legszükségesebb, hogy jótékony intézményeink és a jobbmóduak segitö akciót indítsanak. Esztergomban egyes napokon 20 fok Celziusig szállott alá a hőmérő s hétfőn éjjel a város alatt a nagy Duna is beállt és dacára a legutóbbi napokban felengedt időnek, még most is vastag