ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-12-21 / 52. szám

jégkéreggel van fedve. A vízállás alacsony Duna­Mocstól kevés megszakítással egész Orsováig. Valóságos örömmámorral üdvözölte vidékünk is a megváltozott időjárást, pedig a gombamódra szaporodó Falbok még kritikus időkkel fenyegetik az emberiséget. * Megyei ülések. Esztergom vármegye ál­landó választmánya f. hó 29-én ülést tart, mig a törvényhatósági biíottság ugyanezen hónap 30-án tartja közgyűlését. * A Táros fája. A város tanácsa elhatá­rozta, hogy a téglaházi faraktárban levő IV. o. tűzifát olcsóbban fogja árulni, hogy a kemény időkben megszorult viszonyok között levőknek módot nyújtson olcsó tüzelőanyag beszerzésére. * Színészet. Szegény színészek itt reked­tek, mert annyi pénzük sincs, hogy egy nagyobb utazás terheit elviseljék. A társulat minden igye­kezete, hogy közönséget vigyen a színházba, meddő marad, mert nemcsak a nagy Duna, de a közönség szinházpártolása is befagyott, vagyis inkább a színházra szánt, és eddig kijutott pénze fogyott el a publikumnak. A társulat szánandó helyzetbe jutott s igy a közönség jótéteményt gyakorol, ha színházba megy. * Villamos ajánlat. Mióta a város világi­tási ügyét tárgyalják, egyre-másra érkeznek a városhoz ajánlatok. Egyik gázt, a másik villa­most ajánl. E héten legújabban az újpesti egye­sült villamossági részvénytársaság ajánlkozik a világítás rendezésére. * Hercegprimási vadászatok. A herceg­prímás vadászterületén az elmúlt héten ugyancsak ropogott a puska. A környék uri nimródjai jár­ták a hóval boritott földeket és pusztították a puskaport meg a vadat, ahogy csak lehetett. A házigazdát Vaszary László gazdasági tanácsos képviselte. A vadászatokat pedig Csupor István primási föerdömester rendezte Perényi Árpád és Szilva György főtisztekkel együtt. F. hó 13-án kezdődött a vadászat a szálkai és kéméndi er­dőkben. Teritékre jutott ez alkalommal 75 nyul és 3 őz. 15. és 16-án Püspökiben volt nagyobb erdei vadászat s itt 268 nyúlnak, 9 őznek és 36 fácánnak oltották ki életét. Utoljára a csen­kei pusztán rendeztek körvadászatot, melyen 119 nyul esett el. Az összes zsákmány tehát 462 nyul, 36 fácán és 11 őz, melynek áldomását Csenkén tartották meg. * Akik fáznak és éheznek, azoknak érde­kében Esztergomban keveset tesznek. A jó­tékonyság angyala hiába iparkodik felmelengetni az esztergomi közönség szivét, csak nem nyilik az meg ugy, mint kellene. Jótékony intézményeink alig képesek enyhíteni a nyomort, a társadalom nem lép ki a sikra. Igaz ugyan, hogy az anyagi viszonyok azokat nélkülözésre szorítják ilyenkor, kik máskülönben jobb helyzetben vannak, de egy olyan városban, hol éjjelente egyes mulatóhelye­ken pezsgőző társaságokat lehet találni, kell, hogy a nagy nyomorban sinylöknek is juttasson egy kis meleg rántott levest. A város roppant er­dőségei és raktáraiban elkorhadó, el nem adható fa­készlete lehetővé tenné, hogy például a részben üre­sen álló régi kórház épületében egy melegedő szo­bát rendezzen be, hol a munkanélküli szegény nép­ből azok, kiknek nincs meleg szobájuk, gémbere­dett tagjaikat felmelegíthetnék, vagy legalább a gyermekeket küldenékoda, hogy meg ne fagyjanak Es ha még délente egy kis meleg levest tálalná­nak fel, mily Istennek és embernek tetsző dolog volna ez. A világítással, a jövő zenéjével bajló­dunk, villanyos tanulmányutakat rendezünk s nem veszszük észre, hogy vannak, kik nem világítást várnak, de sürgős, nagyon sürgős segitséget. Ha a tanács saját hatáskörében ilyet nem tesz, vagy nem tehet, hol van az a városi képviselő, mely ilyenforma javaslatot tett, vagy fog tenni a város közönségének közgyűlésein ? * Korcsolya-sport. A téli egészséges és szép sport hivei az idén ugyancsak kivehetik részüket a korcsolyázásból, mert a jég erősen tartja magát. A kisdunai jégpályákon kivül a torna-kertben is van már mü-jégpálya. Mindegyi­kére sokan járnak s a legnagyobb hidegben is lehet látni ivelö alakokat, kik vigan merülnek el a tél ezen egyetlen örömében. * A párhaj ellen. Nagyváradon az orvo­sok körében mozgalom indult meg, hogy a szom­bathelyi orvosok példájára határozzák el, hogy párbajban nem működnek közre s ily értelmű indítványt terjeszszenek az orvosszövetség elé. A párbajellenes mozgalom nagyváradi vezetői tegnap gyűlést tartottak, amelyen az országos béke-egyesület képviseletében Gergely Ede főtit­kár jelent meg. A párbajellenes liga megalaku­lását háromszáz taggal kimondották s az alakuló gyűlést deczember 26 án tartják meg. Gergely Ede indítványára kimondotta a gyűlés, hogy mint egyesület be fog lépni a béke-egyesület által alakítandó országos szövetségbe, amelynek székhelye Budapest lesz. örömmel vette tudo­másul a gyűlés Bourbon herceg jelentését, amely szerint az olasz fönemességböl huszonnégyen csatlakoztak a mozgalomhoz. Párbajellenes szö­vetség van alakulóban Szolnokon, Temesvárott, Szegeden, Sopronban, Győrött, Szombathelyen, Pozsonyban, Baján, Jászberényben és Szabadkán. Hát Esztergomban meddig nyögnek a zsentle­menek a párbaj rabigájában? * „Sikkasztás Garani-Köresden." Ezen a cimen legutóbbi számunkban egy hirt közöltünk, mely szerint Baig Nándor és Matus Orbán kövesdi lakosok mint elöljárók Kálmán Ambrus gazda kárára 200 koronát sikkasztottak. Ezen közleményt mi egy a fővárosban megjelenő lapból vettük át, hol nem is 200, de 2000 koronáról volt szó. A sikkasztással vádoltak e héten egy nyilatko­zattal léptek a közönség elé, melyben a megjelent közleményt rágalmazásnak mondják s kijelentik, hogy ellenünk sajtópert indítottak. Erre nézve megjegyezzük, hogy ellenünk mindez ideig sajtó­pert ezért a közleményünkért senki nem indított, ellenben egy felszólítást kaptunk a sikkasztással vádoltak megbízott ügyvédjétől, mely szerint a nevezettek semmiféle árvapénzt nem sikkasztottak, söt nem is kezeltek, tehát igazítsuk helyre téve­désen alapuló hírünket. Ezen kérelemnek, miután Kövesden személyesen jártunk utána a dolognak, és meggyőződtünk arról, miszerint e hir tévedé­sen alapszik, eleget is teszünk. Az egész onnan származik, hogy Kálmán Ambrus kövesdi gazdá­nak 1894-ben Miskolcon egy Mráz Antal nevü rokona halt el, s az ottani hatóság Kövesden kereste örököseit. Baig Nándor és Matus Orbán akkori elöljárók, ily minőségben tudatták az el­hunyt rokonaival, köztük Kálmánnal is, hogy valószínűleg örökölni fognak. Ezek azonban nem jelentették be igényüket s Kálmán Ambrusnak is csak most jutott eszébe, hogy kérvényt irjon Miskolc város árvaszékének, miszerint ö közeli rokona volt a még 94-ben elhunytnak, s igy a hagyatékra számot tart. Onnan azonban elutasító végzést kapott, mert néhai Mráz Antal hagyatékát öt kiskorú gyermekének felosztotta az árvaszék s igy neki semmi sem jár. Kálmán a végzést nem értette meg jól, s igy elhíresztelte a faluban, hogy abból az örökségből, mit még évek előtt Baig és Matus emiitettek, mit sem kapott. Igy terjedt el a hir; a gyanú nagygyá növe, igy került az emiitett fővárosi lapba, mely után mi is megírtuk. A falusi rosz nyelvek ered­ménye e sajnálatos eset, mert Kövesden a két megvádoltat becsületes embereknek tartják s hogy ez adott esetben ártatlanok, — mi is készséggel regisztráljuk. * Kivándorlás. Az országban mindinkább nagyobb mérveket öltő kivándorlás láza, mint nemrégiben is emiitettük, Esztergommegyéböl is fogyasztja az állampolgárokat. Az alispáni hiva­talhoz egyre-másra érkeznek a kérvények útle­velekért. A kivándorlás leginkább azon községek­ből történik, hol azelőtt legjobban virágzott a kőfaragó ipar, de most e biztos megélhetést a rosz üzleti viszonyok tönkretették. Süttő, Piszke, Lábatlan és Nyerges-Újfalu munkabíró polgárai sorban elhagyják a megyét, és mennek ki az újvilágba, mert itt már nem tudnak boldogulni. A hatóságok itt semmit sem tesznek a néptele­nedés e veszedelmes csirájával szemben, pedig az ö dolguk volna ezt valamikép megakadályozni vagy csökkenteni, mert ha e kis megye népének csak fele megy ki — nem marad itthon senki. * Virilistáink. Esztergom szab. kir. város legtöbb adót fizető képviselőinek 1903-ik évre érvénynyel bírandó névjegyzéke a hivatalos ösz­szeállitás szerint a következő: Vaszary Kolos dr. kétszeres, Esztergomi takarékpénztár egyszeres, Eggenhofer József id. e. Frey Ferenc k. Dr. Krausz Izidor k. Esztergomi fökáptalan e. Bisitzky Jánosné özv. e. Brutsy János k. Marosi József k. Kereskedelmi és iparbank e. Geiger Ferenc e. Mattyasóvszky Kálmán k. Rudolf Mihály k. Be­rán Antal e. Lindtner János e. Zsiga Zsigmond k. Prokopp Gyula dr. k. Draxler Alajos k. Szent­györgymezei közbirtokosság e. Mattyasóvszky Lajos k. Eckstein Mór e. Leitgeb János e. Dr. Feichtinger Sándor k. Heischmann Ferenc e. Bu­rián János dr. k. Magurányi József k. Hamar Ár­pád k. Horn Károly dr. k. Grósz Ferenc e. Eg­genhofer J. ifj. k. Kohn Gábor e. Weisz Sándor dr. k. Boltizár József k. Niedermann Pál k. Viola Kálmán e. Rajner Lajos dr. k. Szt. Ferenc ren­di zárda e. Brukner Albert e. Poór Antal k. Blümelhuber Ferenc dr. k. Schalkház Ferenc e. Fried Arnold e. Schleiffer Lajos e. Lőwy La­jos e. Komlóssy Ferenc dr. k. Kerschbaummayer Károly k. Dóczy Ferenc k. Jedlicska Rezső e. Eizler Bernát e. Schönbeck Mihály e. Holdampf Albertné özv. (Dorogh) e. Hübner Antal e. Schalk­ház Ignác id. e. Platz János e. Oltósy Lajos e. Strompf Ignácz e. Magyary László k. Almás fü­zitöi h. é. vasút r. t. e. Rochlitz Arthur k. Szecs­kay Kornél k. Gönczy Béla dr. k. Gerenday Jó­zsef k. Schrank Béla e. Hulényi Győző dr k. Farkas Tivadar e. Balog László e. Iványi Géza e. Laiszky János e. Graeffel János k. Schalkház Ignácz ifj. e. Havasi Imre k. Bayer Károly e. Magos Sándor k. Pfalcz József e. Palkovich Jenő dr. k. Tölgyesy Ferencz e. Brenner József e. Maiina Lajos k. Póttagok: Sternfeld Rezső e. Waldvogel József e. Szilágyi Rezső e. Wimmer Ferencz e. W T anitsek Rezső k. Számord Ignác k. Till Mihály e. Obermayer György k. Eggen­hofer Albert, Táth e. Putz Adolf e. Scheiber Rezső e. Steinbach János e. Hütt Miklósné özv. e. Reviczky Gábor e. Matus Gyula e. Smidt Nándor e. Neihübel Gusztáv e, Weixler Vilmos e. Bleszl Ferencz e. Gedeon Kálmán dr. k. Re­usz József e. Kiffer József e. Maszlaghy Ferenc e. Helcz József e. Lusztig Mór e. Fleischmann Ignác e. * A bndai katholikus kör december hó 20-án, szombaton, este fél 7-kor felolvasó estélyt rendezett. — December hó 22-én, hétfőn, este fél 6 órakor pedig gyermek-estélyt rendez. Ez alkalommal Milakovszky István hittanár bemutatja vetített képekben az Ur Jézus életét. * Járványos betegségek. Vármegyénk te­rületén a mult hó végével adott kimutatás szerint a következő járványos betegségek fordultak elö : Kanyaró: Esztergomban, Ny.-Ujfalun, Leányváron, Bényben, Karván és Farnadon. Hökhurut: Eszter­gomban és Kesztölcön. Hasi hagymáz: Eszter­gomban, Süttőn, Kernenden, Kiesinden, Kuralon és Farnadon. Roncsoló toroklob: Esztergomban és Csolnokon. Vörheny: Ny.-Ujfalun és Nánán. Torok­gyik: Párkányban és Gyiván. Bárányhimlö: Esz­tergomban. * Dévényujfalun Trubinyi János dévény­ujfalusi plébános híveinek adakozásából több mint 12,000 koronával restauráltatja templomát, és hogy azt befejezhesse, hangya módon gyűjti a filléreket, hogy a legközelebbi időben még az oltárokat is felállíthassa. Iskoláját négy évi küz­delem után tudta megmenteni az elközösitéstöl. Herceg Pálffy Miklós kegyúr itt is kimutatta nemes és a katholikus ügyek iránt hevülő szi­vét, midőn egy 30,000 koronát érő házát a községnek 11,000 koronán adta át, oly kikötés­sel, hogy az csak róm. kath. iskola céljaira hasz­nálható fel. E vételárt a dévényujfalusi jóravaló és szorgalmas hivek már régen befizették; a házat nagy költséggel iskolává átalakították ; és oly impozáns iskolát létesítettek 4 tanteremmel, róm. kath. jelleggel, hogy a vármegyében ver­senyez az elsőbbségért. A buzgó plébános alig­hogy ezt befejezte, hozzáfogott temploma res­taurálásához, és híveinek nagylelkű adakozásá­ból rövid idö alatt nagy költséggel ezt is be­fejezte. Hogy hiveit buzgóságukban és erőshi­tükben megtarthassa, megörvendeztette őket szent missiók tartásával. E hó 8-án délután a szent Fe­renc szegény fiai, Medien Farkas vezetésével megkezdték a szent ténykedést a nép szokat­lan érdeklődése mellett. Nap-nap után szorongá­sig megtelt a templom ájtatoskodókkal. Nagyon szépen sikerült e hó 14-én az emlék-kereszt megáldása után a körmenet, melyen a környék­ből is rendkivül sokan vettek részt. Herceg Pálffy Miklósné gondoskodásából fogja e gyö­nyörű kereszt hirdetni a dévényujlalusiaknak a kereszt diadalát. Szent Ferenc fiait sem a nagy és terhes munka, sem a rendkivül erős hideg nem tudta kifárasztani. Több mint 1400 hivő járult a szentségekhez. Mennyi embert indítot­tak meg lelkes szónoklatukkal, hány sebzett lel­ket gyógyítottak meg, mennyi könnyet szárítot­tak fel, mennyi eltévedt juhocskát vezettek vissza a jó Pásztorhoz, azt csak a jó Isten tudja. 16-án fejezték be e felemelő szent ténykedést. Tru­binyi plébános a meghatottságtól megindult han­gon szóllott népéhez és ennek nevében köszö­netet mondott a tiszteletreméltó atyáknak fá­radhatlan ügybuzgalmukért. A dévényujfalusi hi-

Next

/
Thumbnails
Contents