ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-11-01 / 45. szám

•c 14.-- 1 •* 1 érlök, maid­szerepet visz. r eltűnnek zajtalan, vez. ^rsek nem akaratlanul. Ilyen volt Szécheny,,, , 7 ilyen Vaszary Kolos hercegprímás. niségük, a kör, melyből az érseki sz kedtek is egyező. Széchenyi Pál pálos, a ím Érsek-Atyánk bencés. Az egyik, mint várfalvi perjel, a másik mint pannonhalmi apát lep a főpapi székre. A jogot követelő nem zetl öntu­dat, az alkotmány védelme Széchenyi Pálban, a jogfolytonosság, a fejedelmi hivatás, a nemzet és fejedelem kibékülésének erőteljes riadója, Va­szary Kolosban találta meg szószólóját a trón előtt. Bizonyos megragadó páthosz ömlik el mindkettőn. Széchenyi Pálon, midőn a bécsi császári palotában az elképedt országnagyok élén bátran szembe száll az udvar nemzetietlen kö­veteléseivel; Vaszary Koloson pedig akkor, midőn Hollós Mátyás templomában fiaként szólítva a fejedelmet, elsőnek mondja öt a kötelességekben, hogy igy a trón a munka oltárává, rajta az uralkodó az odaadás áldozatává legyen. T. B. ! Nemesítse meg tehát Kegyelmes Urunknak, Biboros Föpásztorunknak szelleme az Önök szivét. Egyik ünnepi szereplő ajkairól hal­lották az imént, hogy napjainkban a magyar beszélni sokat, de érezni alig tud. Pedig az érzés lángja ad erőt és melegséget az Önök hi­vatásának. Történetíró és tanár Prímást ünne­pelve, járja át lelküket a történelmi érzések hul­lámzása, mely meghozza a katholicizmusnak, a tanitói hivatásnak, az igazságnak és a magyarfaj­nak szeretetét. Ennek szeretetével lesznek olyan tanitók, akiknek szivében nemes érzelem, agyuk­ban tiszta gondolat, izmaikban férfias erő s egész valójukban jellemes elhatározás pihen. Ezek sze­retetével megtanulják, hogy ne egymás ellen parazolják erőiket, hanem azokat egyesítve, egye­süljenek arra a dicső célra, amelyek ezen inté­zet féltékenyen őrzött jó szelleme Önöknek hir­det és lelkokre kot. Kérem erre Önöket annyival inkább, mert ha nem tudják hivatásuk eszményiségét már most megérteni, úgy az életben pályájuknak csak ürömpoharát fogják kiinni. Ne a látszatnak dol­gozzanak, hanem a tartalmas eredmény eléréseért. Kedves növendékek! A nagyok és hatal­masok megjelenésében, az egyházmegye nagy örömében, a fényes manifesztációk közé, intéze­tünk fiúi hódolattal rejti el hálájának és szere­tetének immorteljét, köszöntve Kegyelmes Urun­kat az írás szavával: Legyen áldott, ki az Ur nevében jő ! Legyen áldott az igaznak emlé­kezete ! Végül kívánom e nap emlékének hatása alatt, hogy törekvésünk oda irányuljon, hogy lássa meg ő Eminenciája azon munkásságot, mely­lyel az intézet a keresztény nevelést megter­mékenyíti. Az ö magas érdeklődése emelje e munkásságunkat a diadal magaslatára és adjon buzdítást feladatunk megoldásához. A mienk a törekvés, U Eminenciájáé a megszentelés munkája. Hogy ezt elérhessük, legyen azért Isten­nek hála és Dicsőség, Érsek-Atyánkon pedig áldás és boldogság ! ' ' v * Az érseki kisdedóvónö-képző intézet növendékei által október hó 30-án d. e. ^IT órakor rende­zett ünnepély sorrendje ez volt: 1. Bogisich M. Dicshymnusz. 3 hangra éneklik az intézet növen­dékei. 2. Ünnepi óda. Szavalja Keller Erzsébet. 3. Bedő J. Az estharangok. Kettős. Énekli Bola Erzsébet és Környey I. 4. Mindszenty G. Mária művésze. Szavalja Túrba Irma. 5. Csengery Gy. Förster R. Mandolin szerenád. Előadja zenekisé­rettel az intézeti énekkar. 6. Szász K. Egy percnyi csönd. Szavalja Rácz Erzsébet. 7. Erkel F. Hunyady induló. Bánk-bán c. operából 3 hangra éneklik az intézet növendékei. Az ünne­pély fényes sikeréhez minden szereplő külön és együttesen hozzájárult. Arany pápai korona XIII. Leó jubileumára. Az isteni Üdvözítő megörvendeztette egy­házát azzal, hogy földi helytartóját nagy élet­korral és hosszú pápasággal álldotta meg. Dicső­ségesen uralkodó Szentatyák, XIII. Leó bár 68 éves korában választatott az egyház látható fe­jévé, megérte pápaságának 25-ik évét s remél­jük Istentől, hogy eléri 1903. február 20-ikát, megválasztatásának 25-ik évfordulóját. A szerető hivek nagy pápájuk egész jubileumi évét jámbor cselekedetekkel ünneplik. Fokozatosabb buzgó­sággal imádkoznak a keresztény katholikus egy­ház terjedéséért, és dicsőségéért, valamint az egyház dicső fejéért. Tömegesen zarándokolnak az apostolok sírjához, hogy ott bűnbánatot tart­sanak s hitükben és jámborságukban izmosod­janak. Lelkesen jelennek meg az ünneplő Szent­atya szine előtt, hogy örömüket nyilvánítsák s legfőbb tanítójuktól irányítást és buzdítást nyer­jenek. Az ö Szentsége jubileumának méltó meg­üléséről gondoskodó nagybizottság, melynek szék­helye Bologna (Via Mazzini 94.), tiszteletbeli el­nöke Respighi Péter biboros, a Szentatya római helyettese, működő elnöke Acquaberni gróf, el­határozta, hogy a világraszóló jubileumot az áj­tatossági gyakorlatok mellett az által is megüli, hogy ö Szentségének arany hármaskoronát, tia­rát ajánl fel, melyet az egész katholikus világ adományaiból készíttet. A kiváló olasz művész által tervezett arany tiarát, mely használhatóság szempontjából az egy kilogramm súlyt nem fogja meghaladni, a következő képek fogják díszíteni: Jézus a Jó Pásztor; továbbá a három pápa, kik római pap­ságuk 25-ik évfordulóját megérték: Szent Péter. IX. Piusz és XIII. Leó. A gyermeki ragaszkodás e nyilvánításából legkevésbbé maradhatnak ki Mária országának katholikusai, kik a római Szentszéknek s névleg XIII. Leónak nagy hálával tartoznak. A nevezett bizottság felszólított engem, hogy az arany hármas-korona ügyét Magyaror­szágban képviseljem s arra gyűjtést indítsak. Hogy ennek a fölszólításnak eleget tegyek, erre kegyelmes föpásztorom, Dessewffy Sándor püs­pök v. b. t. tanácsos, pápai trónálló és római gróf folyó évi szeptember 19-ikén 3458. szám alatt kelt iratával kegyesen megadta az enge­delmet s a gyűjtés eszközlésére a nagyméltó­ságú belügyminiszter ur f. é. október 6-ikán 106. 414—VII. sz. rendeletével engedelmet adott. Felhívom tehát a magyar katholikus egy­háziakat és világiakat, hogy a nagy Leó pápánk­nak szánt arany hármas-koronára hozzám ado­adományokat küldeni s szeretetüket egyházunk és annak látható feje iránt ezzel is nyilvánítani szíveskedjenek. Az adományokat hirlapilag fo­gom nyugtatványozni s majdan a központi bi­zottsággal történendő leszámolásról is ily uton fogok jelentést tenni. Imádkozzunk Szentatyánkért, XIII. Leó pá­páért ! Budapest, VII., Rottenbiller-utca 5a. sz. Dr. Kiss János. ő Szentsége házi főpapja, egyetemi tanár. HIREK. Sóhajtás, .. A kertek fái közt Zizeg az őszi szél, Tünékeny örömről: Hervadásról beszél. Szavára . . . levelek Sárgulva hullanak. S ékeivé lesznek Nem egy sirhalomnak. Sárguljon a levél, És hulljon a földre, Csak bensőm tavasza Tartson el örökre. Ács Ambrus. * Személyi llir. Kohl Medárd dr. püspök pénteken néhány napra Budapestről Esztergomba érkezett. * Az Oltáregyesület nyilvános istentiszte­letét folyó hó 9-én tartja a vizivárosi zárda temp­lomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig 1 j 2 7, 8, 9, és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * Főegyházmegyei hirek. Plébánosok let­tek : Karács István Velsicen, Maszárik Viktor Schweinsbachon, Klenovics Péter Boldogfalván, Rudrqff Béla Jókeón. — Kórházi lelkész: Kubina János Nagytapolcsányban. Káplánok: Fráncsics Mihály Vágujhelyen, Jehlicska János Nagysu­rányban. * A bazilika énekkarának jövő heti mű­sora. November 1-én: a) Zeller: Missa solemnis in D. moll. b) Arnold: Timete Dominum, c) Haller: Justorum animae. Introitus et communis choraliter. — November 3-án: Kersch: IL sz. Requiem, nagy zenekarral. Libera az I. sz. Re­quiemből. — November 4-én : Haller: Requiem 5 szólamú vegyes kar. — November 6-án : Kersch: Missa pro defunctis (szerzőnek »Sursum corda« c. kántorkönyvéböl.) 4 szólamú v. kar orgona-kísérettel. * A vezérek Esztergomban. Sujánszky An­tal v. püspök és esztergomi nagyprépost láto­gatására Zichy Nándor gróf Kaas Ivor báróval vasárnap Esztergomba jött. Ezen látogatást föl­használta az országgyűlési néppárt is, hogy a párt intencióit nemes és lelkes szívvel támogató főpap tiszteletére csatlakozzék pártvezéréhez és tömeges számban jelenjék meg városunkban. Itt voltak: Rakovszky István, Zichy Aladár gróf, Abajfy Ödön, Wilczek Frigyes gróf, Molnár János, Ariim Mihály, Csernoch János, Förster Ottó, Simonyi­Semadam Sándor, Meszlényi Pál, Zboray Miklós és Szüllő Géza képviselők. Sujánszky püspök a meg­jelentek tiszteletére díszebédet adott, melyre Grafel János prelátus-kanonok, dr. Prohászka Ottokár theologiai tanár, spirituális s Keményfy Kálmán tanítóképző tanár is hivatalos ak voltak. Megható volt, mikor a 87 éves főpap szinte fiatalos hévvel üdvözölte vendégeit s a lefolyt katholikus nagygyűlés sikeres lefolyásából kiin­dulva, éltette a katholikus mozgalmak lánglelkü vezérét, Zichy Nándor grófot és az ö fáradhatlan elvtársait. Zichy Nándor gróf válaszában szerény­séggel hárított el magától minden érdemet s hogy nem ö, hanem az egyháztól vallott hit szentsége vezérli elvtársait Magyarország keresztény revin­dikációjában. Meleg szavakban éltette a püspö­köt, ki példát ad mindenkinek, hogyan kell az egyházzal érezni és annak ügyéért tenni. Egy ujabb felköszöntöben Gräffel János prelátus-kano­nokot is éltette. Zichy Nándor a kedélyes han­gulatban lefolyt ebéd után még egy órát töltött a vendéglátó háziurnái s a megjelent képviselők egy részével a 4 órai vonattal Budapestre vissza­utazott. Az itt maradt képviselők: Rakovszky, Förster, Artim, Molnár, Simonyi-Semadam, Zboray és Wilczek gróf megtekintették a főszékesegy­házi kincstárt, ahol Maszlaghy Ferenc prelátus­kanonok lekötelező szívességgel s szakavatottan magyarázta az egyes tárgyakat. Maszlaghy és Gräffel prelátusokat meglátogatva, a képviselőket Csernoch János dr. prelátus-kanonok képviselő fogadta szives vendéglátással, kik az esti gyors­vonattal a fővárosba visszautaztak. * Magyar tanitók a pápánál. A magyar kath. tanitók jubileumi zarándoklatának legbol­dogabb s örökké emlékezetes napja a mult hét­főn, október 27-én tünt fel, midőn a szentséges Atya fogadta a zarándokokat. Amint bennünket Rómából értesítenek, Várossy Gyula, székesfe­hérvári püspök vezette a magyar kath. tanító­ság képviselőit, számra nézve 140-et, a pápa elé, Steinberger Ferenc, váradi kanonok pedig a diszes kazettába elhelyezett Péterfillért nyújtotta át a szent Atyának, kinek figyelmét különösen felkeltette a magyar tanitók remekművű zászlaja, melyet a zarándokok élén Heinczelmann A., nyer­gesujfalusi tanitó tartott, mellette pedig Bertalan V., esztergomi tanár és Szabó S. erdélyi tanitó állott. A szentatya megállapodott a zászló előtt, magához vonta, megérintette azt, majd megál­dotta; azután pedig latinul igy szólt: »Aldjon meg titeket a Boldogságos Szűz és sz. Istvan!« Az összes zarándokok megcsókolták a szent ag­gastyán kezét, többen pedig abban a kiváló kegyben részesültek, hogy Zichy Gyula gróf, Nélkülözhetlen minden kath. családban! Megjelent és BUZÁROVITS GUSZTÁV könyv kereskedésében kapható a Szent család naptára = 1903-ik évre, = melyben érdekes és szép olvasmányok vannak főleg a kath. nép számára. Sok szép képpel. — Ára egyes példánynak 60 fillér. — A ft. lelkész uraknak tömeges vételnél 46 fillérrel számítom.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents