ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
1902-11-01 / 45. szám
pápai titkos kamarás, bemutatta őket; igy városunkból Számord Ignác igazgatót érte e szerencse, mint a zarándoklat egyik fáradhatatlan vezetőjét, ki a rendezés legnagyobb részét az örök városban is végezte; ö misézett egyik napon a Jézus sz. Szive templomában, hol felajánlotta a legszentebb Szivnek a magyar kath. tanítóságot. Az audiencia végén a szentséges Atya mindenkit csodálatba ejtő érces hangon énekelte el a megható áldás szavait. * Katonáink esküje. Az októberben berukkolt, városunkban állomásozó újoncok ma szombaton esküdnek hűséget a hazának és királynak. Ez alkalommal a belvárosi templomban a díszmisét, dr. Csernoch János pápai praelátus-kanonok fogja celebrálni. * Papszentelés. Boltizár József püspök, ált. érseki helynök nov. 2., 4., 5-én papokká szenteli Búzás István, Hlavathy István s Marczi József végzett theologusokat. * Vizsgálat a Tárosnál. Főispánunk kedden folytatta az általa a Gunda féle vizsgálat alapján elrendelt reformteendök miként történt foganatosítását Kollár Károly polgármesteri helyettes kalauzolása mellett. Minden tételről külön-külön szerez meggyőződést s eddig a 25-ik pontig haladt. A legnagyobb részt megelégedésére teljesített egyes javítások pedig a most már szakképzett és szorgalmas számvevő és pénztári tisztség kezén folyamatban vannak. * Novemberi esküdtek. A jövő hónapban megtartandó esküdtszéki tárgyalásokra mint esküdtek városunkból: Burány Ernő, Brunner Ferenc, Szenttamási Béla és Pollák Dezső hivattak be a törvényszékhez. * Tájékozásul tudatjuk a közönséggel, hogy a temetőkben a kivilágítás nov. 2-án, vasárnap este és a halottakért való egyházi megemlékezés pedig 3-án, hétfőn lesz. * Előléptetés a hadseregben. A hadsereg rendeleti közlönyében a novemberi előléptetések már közöltetnek. A 26. cs. és kir. gyalogezrednél előléptek Verkljan Márton százados örnagygyá, főhadnagyok lettek: Pflega Gábor, Bácz Rezső, lovag Grivicic Lipót, Strozinszky József hadnagyok ; hadnagyokká előléptek : Welner József, Enenkl Gusztáv, alsó szapori Nagy András, Scharl Hugó, Plech Lajos, Salzetter Ferenc és Csémegi Imre tiszthelyettesek. — A 76. cs. és kir. gyalogezrednél a következő előléptetésekről emlékezik meg a hivatalos lap : lovag Hredeczky Arthur őrnagy alezredessé, Bauchecker Ernő hadnagy föhadnagygyá, Hof Frigyes, Janocsky Lajos, Grafflus Károly, Turner István, Kriesch Ottó és Kiss Elemér tiszthelyettesek hadnagygyokká léptek elö. * Halottaink emléke. Minden évben fel-fel újul az emlékek szomorú sorozata ezen a napon. A temetők ilyenkor megnépesednek élőkkel is. Ki-ki felkeresi szeretett halottja sirját, meggyújtja az emlékezés gyertyáját, mely egyúttal engesztelő láng is az elhunytak lelki üdvösségeért. Ki van ilyenkor olyan, aki ha nem is személyesen, de lelkével kint ne volna halottja sírjánál? És kinek nincsen egy kedves halottja ? Ilyen ember talán nincs is e földön, a mulandóság e szomorú tanyáján. Az esztergomi temetőkben is kigyúlnak a gyertyák vasárnap este és a sirok fölött sóhaj imát mondanak a szivek: Adj Uram örök nyugodalmat nekik! * CaldierÓ emléke. Pénteken ünnepelte meg háziezredünk a caldierói csata emlékét. A legénység délelőtt a belvárosi templomban misét hallgatott és az ünnepi ebéd után hátralévő idejét pihenéssel töltötte el. A tisztikar este a FürdÖ vendéglőben Összejövetelt tartott, melyen több, társadalmunkban szereplő egyén is részt vett. * Gazdasági kinevezések a főkáptalannál. A fökáptalan Gál Lajost és Germán Jánost gazdasági írnokokká nevezte ki. Pirchalla Imre irnok pedig gazdasági segéddé neveztetett ki aközpontba. * A nagycétényi esperes-kerületi róm. kath. tanító-egylet október 23-án Verebélyen tartotta meg ez évi gyűlését, melynek kimagasló tárgya volt a római pápa \j Szentsége iránti hódolat és ragaszkodás kifejezése. Az ünnepi beszédet Vincze Károly esperes, nagyhindi plébános tartotta, kinek jeles, eszmékben gazdag szónoklatait mindig élvezettel szokták hallgatni, ez alkalommal azonban oly fönségesen szárnyaló beszédben emlékezett meg a római pápáknak hazánk körül szerzett érdemeiről s a most uralkodó XIII. Leo pápa O Szentségéről, hogy a gyűlésen jelenvolt összes tanférfiak egész elragadtatással hallgatták szavait. Miklóska Károly gyaraki tanitó tartott ezután magvas értekezletet a tanköteles gyermekek erkölcsi nyesegetéséről; végre az egylet elnöke, Horváth Rezső nagyemökei plébános ismertette a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a magyar nyelv tanításáról kiadott rendeletét s a kör tagjait hazafias kötelességük teljesítésére buzditotta. A gyűlést társasebéd követte, melyet a szellemes felköszöntök fűszereztek. * Az Ipoly hajózhatóvá tétele. Darányi földmivelésügyi miniszter egész komolyan foglalkozik az Ipoly folyó alsó részének csatornázási tervével, a mi által az Ipoly egy része hajózható lenne. Fekete Zzigmond mérnök, a csatornázási osztály vezetője, már meg is kezdte a tervek készítéséhez szükséges előmunkálatokat. * Az alsópéli r. kath. népiskolában f. hó 25 én szépen sikerült Leo ünnepélyt tartottak, mely nagy sz. misével s »Tedeum«-mal kezdődött. Folytatása az iskolában volt, hol XIII. Leo pápa képe szép virágokkal volt koszorúzva. A műsor: 1. Pápai Hymnus. 2. XIII. Leo. Auer Istvántól, szavalta Truszka Antal. 3. Ünnepi beszéd : Leo pápa élete s honunk iránti vonzalma, tartotta a plébános. 4. Boldogságom. Mindszentytöl, szavalta Halácsy Janka. 5. Az uj Sión. Auertöl, szavalta Valach Imre. 6. Fohász. Ének. 7. A honi földért. Költ., szavalta Valach Róza. 8. Én nem tudom. Auertöl. Szav. Csadó Matild. 9. Magyar egyházi szózat. Danistól, szav. Újvári Janka. 10. Nemzeti Hymnus. — Az ünnepély fényét nagyban emelte a kegyurnö özv. gróf Hunyady Lászlóné kegyes megjelenése, a ki a szereplők közt gyönyörű képeket osztott ki. A tót ajkú szülök nagyon örültek, midőn gyermekeiket magyarul szépen szavalni s énekelni hallották. * Nedves a lőszer raktár. A katonaság által használt lőport, helyesebben lőszer-raktárt, mely a város külső határában van, egy bizottság megvizsgálván, nedvesnek találta, mihez képest a padlónak felszedése és az épület belső részének szárazzá tétele vált szükségessé. A munkálatok a városnak mintegy 600—800 koronájába kerülnek. * Bérkocsik elhelyezése. Az uj bérkocsi szabályrendelet életbeléptetése kapcsán kapitányunk a bérkocsikat a következőképen helyezte el. A „Magyar király" szálloda előtt a Széchenyi téren, 3, 4, 6 és 11 sz. A bibliothéka előtt a 12 és 20 sz. Az igazságügyi palota előtt 1, 2, 17 és 19 sz. A városi gyógyszertár előtt 5, 8 és 14 sz. Szatzlauer cukrászdája előtt 7, 9, 10, 15 és 21. számok. * Pozsony-Taksonyban f. hó 23-án megejtették a kántortanitó választását Báthy Lajos esperes elnöksége alatt. Folyamodott összesen 10 tanitó, illetve kántor. A választást megelőző próbára csak 9 jelentkezett. A próbát követő választás alatt a szavazatok igy oszoltak meg : Kardos Ödön kismácsédi kántortanitó 11, Krajcsovics Flóris királyrévi kántortanitó 4, Hrotkó Sándor kajali tanító 1 szavazatot kapott. Igy tehát az elnök Kardos Ödönt megválasztottnak jelentette ki. * Amatenreink figyelmébe. Városunkban egyizben igen gazdag és sikeres kiállítást rendeztek amateureink, s ezeknek adjuk hírül, hogy ismét kínálkozik egy alkalom, melyen dicsőséget és elismerést szerezhetnek, nemcsak önmaguknak, hanem Esztergomnak is, melyben mint szeretjük hinni, oly sok művészi érzék, izlés és tehetség lakik, amilyen kevés vidéki városban található fel. E hónap 16-án nyilik meg Székesfehérvárott az ottani »Amateur-Club« kiállítása, melyre az egész országba elküldték az értesítéseket, s hogy az minél impozánsabb legyen, az egész ország hírlapjait belevonták a szép mozgalomba, mely nemcsak a képző-művészetek fejlődését célozza, de hivatva van jótékonyságot is gyakorolni, mert a kiállítás tiszta jövedelméből 10°/O a "Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége«-é; 10°/ 0 a »Képzö-müvészeti Társulat«-é; 10°/o P e ^ig az ottani jótékonycélu intézmények javára fog fordíttatni. A kiállításról a következő tudnivalókat közöljük. A rendező-bizottság elnöke gróf Zichy Jenő, alelnöke dr. Palánszky Miklós. Megnyitása : 1902. november hó 16-án délelőtt. Tartama 2, esetleg 3 hét. Helye : Székesfehérvár, «Magyar Kiraly« 'szálloda emeleti termei. A kiállításon részt vehetnek a magyar korona országaiban illetékes műkedvelő fényképészek, festők, szobrászok, rajzolók, famüfaragók, szóval mindazok, kik bármely képzőművészettel mükedvelésböl foglalkoznak. A kiállított tárgyak lehetőleg eredeti és teljesen sajátkezű készítmények legyenek; másolatok szintén résztvehetnek, e körülmény azonban világosan kitüntetendő. Az. esetleges fényezések (politurozás) keretezés, szóval a tárgyak technikai felszerelése az illető szakiparos által is végeztethető. A kiállított tárgyakhoz rövid leírás melléklendő, melyben az alábbi kérdöpontok töltendők ki s legkésőbb folyó évi november hó 10-éig beküldeni. A leírásban okvetlenül megjelölendő a kép vagy tárgy cime és az, hogy eredeti-e, vagy másolat ?• és ha másolat, úgy az eredetinek cime és szerzője ; továbbá okvetlen szükséges az igénybevenni szándékolt területnek \~\ mértékben valóbejelentése. Megjegyezzük, hogy a legkisebb tárgy után is legalább l / a Qmtr. terület utáni bér fizetendő. Egy Q mtr. terület dija 3 korona. Kívánatos fényképeknél a gép, a lencse, a kitartást idö (exponálás), a fényrekesz (Blende), a világitási körülmények megjelölése; azonban ezek nem * okvetlen szükségesek. Megjelölendő továbbá a papir és készítés módszer. A képek keretezve, vagy keretezetlenül külön-külön, vagy egy keretben csoportosítva is elfogadtatnak, de okvetlenül felragasztandók (cachirozandók) vagy papírkeretben (passepartouts) legyenek. Az elfoglalt területért járó dijak a kiállítási tárgyakkal egyidejűleg küldendők be. A különböző nemű kiállítási tárgyak, u. m. : festmények, szobrok, rajzok, fényképek stb. nem fognak külön csoportokat képezni és azok díjazása teljesen a jury belátására van bizva. A jury és rendező-bizottság névsora annak idején közölve lesz. A bejelentő-ívben foglalt leírás a tárgymutató szerkesztéshez lesz felhasználva. Bővebb felvilágosításért az érdeklődök forduljanak a rendezőséghez. * Elvi jelentőségű és nagyfontosságú határozatot hozott a közigazgatási bíróság a gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek betegsége alkalmával fennálló kötelezettségükre vonatkozólag. Egy concrét esetben ugyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket 30 napon át fizetni. Fennáll tehát a gazdának ezen kötelezettsége még akkor is, ha cselédjét a kórházba szállítást megelőzőleg már a lakásán gyógyíttatta és pedig tekintet nélkül arra, hogy az otthon való gyógykezeltetés mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jelentőségű határozatot a közigazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1898. évi 21. t. c. 5. §-a a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát a kötelezettség teljesítésének e határozat szerint a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőzőleg rendes orvosi ápolásban részesült. Ez a határozat is nagy mértékben ösztönzi a gazdákat arra, hogy cselédjeiket minél előbb beirattassák az Országos Gazdasági Munkás-és Cselédsegély pénztárba, mert ez esetben akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a felmerült költségeket csak elölegezniök kell, mert a pénztár, ha a cselédet nem a gazda hibájából érte a baleset, ezen költségeket mindenkor megtéríti. Saját magán segit tehát az a gazda, aki cselédjeit a munkáspénztárnál biztosítja. * Színház. Mint a falakon kiragasztott előzetes jelentésben olvasható, színészek jönnek a városba, s ha elég bevételt ígér majd a bérlet, november elején meg is kezdik az előadásokat. * Heveny-fertőző kórok a megyében. Október hó első felében a megye területén a következő heveny-fertőző kórok fordultak elö. Hasi haggmáz : Esztergom, Bátorkesz, Párkány y Kural, Farnád és Nagy-Ölveden. Torokgyik:. Bajna, Párkány és Nánán. Kanyaró : NyergesÚjfalu, Dágh, Bajna és Bényben. Vörheny : Esztergomban és Doroghon. Roncsoló toroklob : Eszgomban és Farnadon. Hökhurut: Esztergomban és Kuralon. * A Budapesti Katholikus Kör 1902. évi október hó 30-án este 6 órakor O Szentsége XIIL Leó pápa jubileumára ünnepélyt rendez a budai katholikus egyesületi ház nagytermében (II., Toldy Ferenc-utca 30.) a következő sorrenddel: 1. Pápai hymnus. Énekli a Harmónia. 2. Elnöki megnyitó. 3. Ünnepi beszéd. Mondja Szerelemhegyi Tivadar. 4. XIII. Leó. Költemény Bán Aladártól, szavalja Horváth Kálmán. 5. Engelslied, Bragatól. Énekli Máltás Olga úrhölgy, zongorán kiséri dr. Stoffer Józsefné, hegedűn dr. Lutter Nándor. 6. XIIL