ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-12-15 / 51. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. december 15. 51. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Létezik magyar liberalizmus is?! Esztergom, december 14. (Dr. K.) Ugy beszélnek és irnak a »magyar liberalizmus«-ról, mintha bizony magyar, német, francia meg egyéb liberalizmus is léteznék, és a magyar liberalizmus valami középeurópai különlegesség volna. Amint nem létezik magyar bűn és német meg francia bün, hanem egy a bün mindenütt, úgy csak egy a liberalizmus is; ahol van, mindenütt egy, azaz veszedelmes, ragályos kolera. »Hogy a magyar liberalizmus nem olyan veszedelmes«, igy feleltek a minap a főrendiházban több oldalról Zichy Nándornak, a katholicizmus vezérének, mikor a szabadelvű fölirati vita alkalmával a liberalizmus fölötti aggodalmának adott kifejezést. »A magyar liberalizmus nem olyan, mint a minőnek ki van kiáltva, nem katholikusellenes, vallásellenes, meg pláne atheus, dehogy!« És ezekután következett a hires miniszterelnöki definitio ex cathedra a liberalizmusról. A magas miniszterelnöki meghatározásból azon érdekes részleten kivül, hogy »a liber rálizmus összekulcsol, általánosit, visz és élteta, főkép még az cseng fülünkben, hogy a liberalizmus azon van, hogy »adassék neg minden ami az emberé, ami a jogé, imi az államé, ami az Istené és ami a válásé. « Igazán szép szavak. De elhiszitek ezt nagyar liberálisok és nem liberálisok? Éltűzitek, hogy legalább is a magyar liberálizAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Tele van a szivem . . . Tele van a szivem keserű panaszszal, S még csak egy haldokló sugár sem vigasztal • Dalba se önthetem, szavát sem találom, De ha megtalálnám sirva fakadnátok Szomorú nótámon. Kinek valamikor nagyon, nagyon régen Az utolsó köny is fölfakadt szemében, Szivéből fakasztna most újat e dalra, S mig végig nem sírná, nem tudná maga sem, Mennyi a bánatja. Csak az én szemeim maradnak szárazon, Csak én nem sirhatok a szörnyű bánaton \ Mintha könyeimnek árja kevés lenne, S félnék, hogy szivem a könyezetlen bútól Kétfelé repedne. Estéli András. Multunk emlékei. A szentgyörgymezei kath, olvasókörben felolvasta : Perger Lajos. Régi idők tudósa monda: »Bejarhatod az egész világot, akadsz majd bástyák, királyok és tudomány nélküli embertelepekre: de oltárok, templomok és istenitisztelet nélküli népekre nem Laptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. mus olyan ártatlan, beojtott, szeliditett fajta volna? ? Kérem, annyit mi is értünk a kertészethez, hogy az a fa, amelyen vadalma, vadkörte, söt mérges gyümölcs terem, az nem lehet nemes fajtából való. Mit termelt eddig a magyar liberalizmus? Nézzük. Főkép az egyházpolitikai dolgok vannak fölszinen, azokat vegyük. Menjünk sorrendben. A magyar liberalizmus először is detronizálta 1848-ban a kath. vallást, letaszította a nyolcszázados törvényes államvallást a bevett felekezetek közönséges sorába: a királynőt degradálták a közönséges nők közé. Ugyanakkor megszüntették a privilégium fori-t, azaz elvették az Egyháztól a papság fölötti bírósági joghatóságot, melyet 800 éven keresztül gyakorolt. Hát kérem ez is megadni a jognak, és pedig itt a 800 éves jognak, ami a jogé; vallásnak, mi a vallásé? Azt igenis érti a katholikus politikus is, hogy néha el kell tűrni a kisebb rosszat a nagyobb rossz elkerülése végett, más szóval, ha szükség, elviselni a kisebb rosszat. De 48-ban mi szükség volt arra, hogy a magyar állam eltaszította magától 800 éves törvényes királyi hitvestársát? Nem a szükség döntött, hanem tudvalevőleg az a liberális elv, hogy elválasztani az egyházat az államtól, az államot az egyháztól; és az a másik elv: a mai műveltség és haladás megkívánja, hogy az államot vallásra való tekintet nélkül kell kormányozni, vagy legalább is az államnak nem szabad különbséget tenni igaz és akadhat senki.« Ezt a régi kor tudósa monda, de az ujabb idők tudományos buvárlatai csak megerősítik. Ha felássa a kutató a földet, talál eltemetett várost, abban oltárokat, templomokat, tanujeleit annak, hogy bármikor éltek, bárhol laktak az emberek, bár mennyire voltak egy-mástól időre és helyre nézve elkülönítve, abban mindnyájan megegyeztek, hogy egy felsőbb lénynek gondolata, akitől az ember függ, a neki tartozó tisztelet, a jövö élet mindegyiket foglalkoztatta, szóval vallással az emberiség mindig birt, ennek szükségét mindig érezte. A bálványokat imádó pogányok is keresték az Istent, szolgálni akartak neki, de utjokban eltévedtek. A vallás benne van az ember természetében, nem származik az valamely külső okból. A népek legrégibb története, egyszersmind a vallás törtenelme; a vallásos hit és istenitisztelet, a népek erkölcsi életével szoros összeköttetésben van. A milyen volt valamely népnek vallása, olyan volt élete, gondolkozási módja; igy természetesen más a pogány és más a keresztény élet. A vallás az ember egész életére befolyást gyakorol. A legbölcsebb törvényhozók elismerték a vallás szükségét, törvényeiknek legnagyobb biztosítékot, szentesítést a vallásban kerestek, torvényeiket Isten oltalma alá helyezték. Országok és nemzetek mindig annál erösebbek és virágzóbbak voltak, minél nagyobb becsben tartották a vallást és a vallásos intézményeket. Nemzetek hanyatlása, birodalmak sülyedése, bukása, zűrzavar, bomlás, fölforgatás és minden becsületes érdek sérelme abban a perczben vette kezdetét, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. hamis vallások között. Ezek a 48-nak valláspolitikai elvei, amelyeket a Syllabus* az 55. és 77. pontban és a hozzácsatolt Quanta cura Encyclica az 1. pontban kárhoztat. Hogy elvették az egyháztól a priv. fori-t, azt a Syllabus 31-ik pontja kárhoztatja. Most következik a 67-ki törvény, amely a vegyes házasságokból származott gyermekek vallásáról rendelkezik és az áttérésekről. Ez a törvény először is az egyház belügyeibe való avatkozás. Másodszor ez a törvény az egyházi törvény fölé helyezi önmagát. Harmadszor egyenesen Isten ellen vét, aki nem teszi semmiféle államtól függővé, hogy kit legyen szabad megkeresztelni és az egyházba fölvenni. Ez a törvény a Syllabus 19., 20., 42. és 44. pontjaiban van kárhoztatva. A 67-iki törvényből következett 1890ben az elkeresztelési üldözés, a bírságolás és herce-hurca. Lám, mennyire igyekszik az ártatlan magyar liberalizmus megadni Istennek mi az Istené, és a vallásnak, ami a vallásé! A magyar liberalizmus büntetéssel sújtja azokat, kik inkább engedelmeskednek Istennek, mint az embereknek, tehát régi vallásellenes csapáson jár. A magyar liberalizmus nemes fájának legújabb termése a polgári házasság, vallásszabadság és felekezetlenség gyönyörűséges törvényei. Ezek természetesen szintén megadják mi az Istené, és mi a vallásé. * A Syllabus tudvalevőleg az a hires pápai körirat, amelyben IX. Pius pápa legfőbb egyházi tekintélyével korunknak legfőbb tévtanait röviden összegezi, rosszalja, elitéli és kárhoztatja. Megjelent 1864. dec. 8-án a Quanta cura Encyclica kiséretében. amelyben a vallásos érzetet aláásták s az erkölcsiséget megvetették. A társadalom ellen tör, ki megtámadja a vallást. Hol vallásosság uralkodik, ott teremnek a polgári erények ; ellenben a vallásos érzet csökkenésével vész a becsület, a közjónak önzetlen támogatása; hazugság lesz ott a hazaszeretet, melyet folyton emlegetnek az önjavukat kereső sivár lelkű emberek. Rég mondotta egy nagy államférfiú : »Vallás és erkölcs legbiztosabb támasza a közjólétnek. Nem hazafi az, ki az emberi boldogság e hatalmas oszlopait aláássa.« Nincs a vallástalan emberekben igazi benső érzés, nincs előttük semmi szent, nincs azoknak szükségük se templomra, se hazára, oda mennek, ahol könnyebben élhetnek, áldozni, küzdeni az igaz ügyért sohasem fognak. Belátta szent István a vallás nagy erejét az egész emberiségre s azért, hogy nemzete a műveltebb népek között helyet foglalhasson : bevezette őket a katholikus egyházba, megtérité őket a keresztény hitre. Amint a magyar nép kereszténynyé lett, reá lépett a művelődés útjára. Itt fejünk felett Esztergom vára, a magyar Sión, hol első szent királyunk született és megkereszteltetett. A szülőhely iránti szeretet s azon körülmény, hogy Esztergom volt akkor a magyarok uj hazájának legelőkelőbb városa, ez vezette reá sz. Istvánt, hogy a magyar katholikus egyház főpapjának székhelyévé e várost tegye. Esztergom neve még a rómaiak idejéből származik. A Dunát a rómaiak Isternek, a Garamot Gramnak nevezték, e két folyó itt előttünk egyesül-