ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-08-11 / 33. szám

seggel nagykegyesen támogatand. Emiatt a leg­mélyebb tisztelettel egybekötött kéréssel fordulok a katholikus közönséghez, kegyeskedjenek engem a fent emiitett két iskolaterem átépítése- és berendezésének keresztül vitelében kegyes ado­mányaikkal segíteni. A legcsekélyebb adományt is szívesen veszem. Az adományok átvételét hir­lapilag nyugtázni fogom. Az adományok nevemre küldendők. Kelt Nyitrabajnán (p. helyben) 1901. •évi augusztus hó 6-ikán. Boll János plébános. * A katholikus sajtó terjesztésére kitünö módot ajánl a »L. Quartalschrift«. Fölemlíti, hogy -sok vidéken akármilyen buzgón igyekeznek is terjeszteni a katholikus sajtótermékeket, ez ipar­kodásnak alig van eredménye, mert az olvasókö­zönséget már lefoglalta a zsidó, liberális és kö­zömbös sajtó. Pedig egyszerű az ellenszer. A nevezett folyóirat ugyanis azt ajánlja, hogy azok, kik a katholikus sajtó fölvirágzását és termékei­nek elterjedését szivükön viselik, minél többször tudósítsák lapjaikat olyan érdekes dolgokról, melyek az illetők lakóhelyén és annak környékén történnek. A lapot pedig, melyben tudósítása megjelent, kérje több példányban mutatvány­számként, s osztassa szét néhányszor, mig a lakosság figyelmessé lesz az uj lapra ... A többi aztán magától megy. * A párkányi kath. legényegyesületnek í. hó 4-én megtartott nyári mulatságán felülfizet­tek a következők: Főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos, Bíboros Hercegprimás 10 koro­nát ; Sátory Imre 2 kor. 80 fill., Pelcmann László 2 kor., báró Jeszenák Gábor 1 kor. 60 fill., Vág­ner Antalné, Szőke Kázmér 1*40—1*40 kor., Kriz­manics Jánosné. Cservik Gábor 1 — 1 kor., Ador­ján Erzsike, Vichor József, Rothnágel László, Laiszky János 80—80 fill., Szekér Gyula, Szeg­csik Elek, Renner Géza, Hofbauer József, Igali János, Németh Vitái, Sztugyeni Ferenc, Oszuska János, Bánfalvi N., N. N., N. N., N. N , I. I. B. -40—40 fill., Rada Lajos, Csókás Imre, N. N. 20 — 20 fill. — Fogadják a felülfizetök, valamint mindazok, kik szives közreműködésükkel ügyünket bármikép pártolták s előmozdították, egyesületünk legőszintébb köszönetét. Az elnökség. * Huszárok. Szentgyörgymezőn most szo­katlanul szines élet uralkodik. A leányok, me­nyecskék mintha valami félünnep volna, szebben »hordják magukat« mint más szürke napokon, és az orcájuk is olyan mosolygós, olyan örömtelt. Ez a különös állapot azonnal meg van magya­rázva, ha megmondjuk, hogy egy század huszárt kapott a városrész, mely részt fog venni a kör­nyékünkön tartandó hadgyakorlatokon. A délceg fiúk ugy ahogy legjobban vannak ellátva, mert hát hiába a legelső magyar katona a huszár, s igy ezt jól kell tartani mindennel. * Hadgyakorlatok. — Mezei károk. A kato­nai igazgatás a csapat-, fegyver- s lögyakorlatokra a szükséges földterületet akadálytalanul használ­hatja ugyan, de katonai gyakorlatok idejének és helyének meghatározásánál tekintettel van arra, hogy a mezőgazdaság és erdömivelés ne hábo­rittassék és lehetőleg kevés mezei, vagy erdei kár essék. Ha olyan katonai gyakorlatot akarnak tartani, mely a rendes, katonailag használt terü­leten kivül, más területre is kiterjed, az érdekelt "községet értesitik. A katonai gyakorlatok alkal­mával okozott mezei vagy erdei kárt a katonai igazgatás lehetőleg azonnal helyszínén megtéríti. Ha ilyen esetben barátságos megegyezés nem történnék, a kár nagyságának és a kifizetendő kártérítés összegének megállapítására a bizottság a tárgyaláshoz a károsult felet is meghívja. Ha va­lakinek a birtokán ilyen, katonák által okozott kár esik, tegyen jelentést a községi elöljáróságnál, hogy kártérítés végett az eljárást megindítsák. * Visszahelyezett jegyző. Lapunk leg­utóbbi számában megjelent ily cimü közlemény­ben megi:tuk, hogy Bocsányi Ede dömösi jegyzőt, miután az ellene felhozott vádak rendeztettek, állomására visszahelyezték. A visszahelyezés a jegyző felebbezésére történt, azonban ellene a fegyelmi vizsgálat tovább folyik, ép ugy mint azon község birója Vitéz János ellen, kinek felfüg­gesztését szintén feloldotta az alispán. * A halál kaszája. Ez évben még egyet­len hónapban sem, volt olyan bő aratása Eszter­gomban a csontos rémnek, mint az elmúlt július hónapban. 61 lélek költözött a másvilágra, 63 született. A halálozásokat a következő kórok se­gítették elő: vörheny, hagymáz, agyguta, ráng­görcs, tüdövész, mellhártyalob, szervi szívbaj, bélhurut, gyomorrák, hasvizkór, véletlen ese­mény, vizbefulás, születés alatt (halva), nehéz szülés, veleszületett gyengeség, gyermekaszály és aggkór. Ha igy fogyunk, a jövő népszámlálás eredménye nem lesz valami kielégítő. * Egyenes vagy görhe ? Az ismeretes Lö­rinc-utcai kérdésben a belügyminiszteri döntés leérkezett. A város képviselőtestülete ugy hatá­rozott, hogy a régi útvonal maradjon meg, de felebbezés folytán a miniszter e határozatot fel­oldotta és az uj vonalat tűzte ki szabályozási vonalul. * Gábriel Román nincs többé. Eszter­gomnak egy szánalmassá vált alakja dűlt ki az élők sorából. Gábriel Román az egykor délceg pénzügyőri tiszt, az utolsó időben a züllésnek legalacsonyabb fokait érte el. Valamikor szép vagyona volt, mit pénzügyőr korában egy sze­rencsés lelet alkalmával szerzett. Ugyanis egy sörgyáros hamis csapot állított be a gyárába, miáltal az államot évente, mintegy 8—10 ezer forinttal megkárosította. Ezt a csalást Gábriel fedezte fel, még pedig olyan alkalommal, midön a hamis csap működésben volt és már vagy 20,000 hektoliter sört elbliccelt. A sörgyárost nagy ösz­szegre bírságolták, mely Összegnek kétharmad­része a törvény szerint Gábrielnek jutott. Gáb­riel e vagyonával Esztergomba jött, de itt nyugdí­jazták. Azóta csak az ivásnak, és különféle hó­bortjainak élt. Az ital megbolygatta agyrend­szerét is, egészségét is, mig végre a halál ki­szólította az élők sorából. Rá lehet mondani, hogy mindenét elitta. Először a vagyonát, aztán az eszét, végül az egészségét és életét. * Elutasítás. A vármegyénél az uj beteg­ápolási törvény életbelépte után nagyobb összeg maradt a megye ápolási alap javára. A város kérte, hogy azt adja a belügyminister a városi uj kórház javára. A belügyminister a napokban tudatta a vármegye közönségével, hogy a város kérelmét nem teljesítheti, mert az alap pénze a körorvosok fizetési előlegéül lesz alapként kezelve. * A kórház halottja. Burány János nyom­dásztanulót, kit a helybeli közkórházban a nya­kán levő daganat miatt megoperáltak s eközben meghalt, törvényszéki orvosok felboncolták, és hivatalosan is konstatálták, hogy szivszélhüdésben halt meg. T Leharapta az orrát. A mult vasárnap a szigeti városligetben a párkányi kath. legény­egylet nyári mulatságát egy kellemetlen eset zavarta meg. Ugyanis a mulatságra Tölgyessy Ferenc bérkocsis feleségével szintén kiment s maga jó mélyen tekintgetett a korsók fene­kére, mig szemrevaló felesége vígan mulatozott a legényekkel. A berúgott embert egyszerre csak valami féltékenységi düh szállta meg s fe­leségének megtiltotta, hogy akárkivel is beszél­jen. A menyecske azonban nem hajlott a szóra, hanem tovább is tréfált a legényekkel, s éppen Barics Ferenc munkással beszélt, midön férje oda ugrott és az ártatlan Baricsnak fejét elkapta és egy pillanat alatt leharapta az orrát. E kedé­lyes eset után a mulatságot mi sem zavarta meg s a rendezőség mindent elkövetett, hogy a mu­latság többi része is sikerüljön. Barics a járás­bíróságnál keres megcsonkított orrára gyógyszert. * Kecskemét-vidéki kiállítás. Ma vasár­nap lesz a » Kecskemét-vidéki kiáll itás«-nak ünnepélyes megnyitása, mely Hegedűs Sándor magyar kir. kereskedelemügyi miniszter által fog megtörténni. A kiállítandó tárgyakat augusztus hó 5-ig kellett beküldeni, hogy a rendező bizott­ságnak elegendő ideje legyen a tárgyak csinos el­helyezéséről gondoskodni, és hogy a megnyitásig minden készen legyen. A diadalkapu és az épü­letek közt lévő tágas téren nagy gazdasági gépek lesznek csoportosan elhelyezve. E helyen lesz az ünnepélyes megnyitás, mely célra diszes ünnepi csarnok van felállítva. A kiállítás főépületébe kerül a kecskeméti és vidéki kis-ipar termékek 14 tágas teremben elhelyezve. Jobbra a tágas lovardának egy részét a budapesti technológiai múzeum gépei foglalják el, melyeket motoros erő fog hajtani; a gépek körül főkép a fa-, vas­es bőripar részére valók kerülnek bemutatásra. A lovarda többi része iparcikkeknek van szánva. A kiállítás hátsó részében felállított nagy fedett csarnokokban lesznek az ipar és gazdasági kisebb gépek, eszközök, jármüvek stb. elhelyezve; az üres területen a gazdasági nagyobb gépek. A baromfikiállitás impozánsnak Ígérkezik, a meny­nyiben 15 nagy udvar lesz s mindegyike 50 állat befogadására; azonkívül ketrecekből két pavilion baromfi törzsek részére és külön pavil­lonban lesz a hizlalás, koppasztás és csomagolás teljes üzemben bemutatva. A július hó 28-án tar­tott összülés, melyen a résztvevő Cegléd, Nagy­Körös, K.-K.-Félegyháza és Halas városok kép­viselői is jelen voltak, megállapította a biráló bizottságot. A Kecskemét-vidéki kiállítás iránt országszerte nagy az érdeklődés, mert a bizott­sághoz naponként érkeznek az ipartestületek, gazdasági egyesületek, tanonciskolák stb. részé­ről csoportos látogatásról való bejelentések. Augusztus hó 11-én, a megnyitás napján délután a szegedi honvéd zenekar közreműködésével, a rendező bizottság Kecskeméten a Mükertben nagy »Nepünnepelyt« rendez a vidéki vendégek tiszteletére és szórakoztatására. * Egy régen történt bűntény foglalkoz­tatja most a tatai és az esztergomi járásbeli csendörséget. Valami 5 évvel ezelőtt Plescher Károly bányafelügyelöt halva találták a héregi erdőben. Akkor azt állapították meg, hogy Ple­scher öngyilkos lett s a hullát el is földelték. Már majdnem feledésbe ment az eset, midön a nyer­ges-ujfalusi csendőrség egy feljelentést kapott, a mely szerint Plescher orgyilkosság áldozata lett. öllé András lábatlani lakosnak jutott valamiképen tudomására a dolog s ez meg is nevezett egy vadorzót a véres tett elkövetöjeként. A vizsgálat folyik. Az esetről utólag a következő tudomást vettük: Ollé András már meg is nevezte az orgyilkost Michalutti Antal piszkei lakos sze­mélyében, azt adván okul, hogy ő ennél kocsis volt. Egy alkalommal együtt boroz­gattak és Michaluttinak fejébe szállván a bor, dicsekedni kezdett, hogy ö milyen rettegett em­ber, akitől mindenki tarthat, mert akárkit eltesz láb alul. Volt neki egy ellensége évekkel ezelőtt a Tardos községhez tartozó hajagosi pusztán : Plescher Károly felügyelő. Ez egyszer lelőtte a kecskéit, mert többször a tilosba legeltette őket. Bosszút esküdött és Pleschert a héregi erdőben agyonlőtte. Nevetve beszélte, hogy a halottat mint öngyilkost temették el; régen elrohadt, nem lehet a tettességet rábizonyítani. A csendőrség azonnal vallatóra vette Michaluttit, aki ártatlan­ságát hangoztatja és Ollé vallomását bosszú mü­vének mondotta, mert ezt szolgálatából bérlevo­nás mellett elcsapta. * Megfizetett neki. Burány József régebben egy hamisítatlan búr forintot adott kölcsönbe Bekö Imrének azon kikötéssel, hogy minél előbb megadja. Bekö azonban az 5 koronást sokáig tartogatta magánál, mit Burány nem győzött kivárni, tehát kérte a pénzét. Ezen összeszólal­koztak, minek az lett a vége, hogy Bekö egy téglával ugy ütötte arcul Burányt, hogy az ájul­tan esett össze. Különben nagyobb baja nem történt. * A budapesti m. kir. állami felső épitő ipariskolában (VII. ker. Csömöri-ut 84—86 sz. a.) a rendes tanfolyamra a beiratásokat szeptem­ber hó 1-töl 5-ig tartják. A rendes tanfolyamon a tanítás tartama három év. Az intézetben nyert végbizonyítvány a) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kömives-, a kőfaragó-, vagy az ácsmesterség önálló üzésére. b) legalább három évi utólagos gyakorlat igazo­lása mellett jogot ad az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt az épitő mesteri vizsgálatra való jelentkezésre. A tanulók végbizonyítvány alapján az illetékes iparhatóság részéről munkakönyv kiadását igényelhetik. Azok a tanulók, a kik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az in­tézetbe s itt a három évi tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkén­tesség kedvezményében részesülnek. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15. életévet betöltött, ép testi szervezetű, egészséges ifjak, a kik a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát elvégezték, továbbá, a kik az épitö ipari szakiskolák két első osztályát jeles eredménynyel végezték. A jelentkezésnél az ille­tékes elsőfokú iparhatóság által hitelesített bizo­nyitványnyal kell igazolni, hogy a tanuló az épitö ipar terén már foglalkozott s legalább egy nyári szünidőnek megfelelő két hónapot az épitö ipar terén gyakorlati foglalkozásban töltött. A jelent­kezésnél szükséges iratok: 1. Keresztlevél, vagy születési bizonyítvány, 2. A tanuló által elvég­zett összes középiskolai osztályokról szóló bizonyít­ványok. 3. Az elsőfokú iparhatóság által hitelesí­tett gyakorlati bizonyítvány. 4. Községi, városi, vagy megyei orvosi hivatalos bizonyítvány arról,

Next

/
Thumbnails
Contents