ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-19 / 51. szám

az igazság kiderítésén buzgón fáradozott, büntetésre feljelentette az ügyvédi kamaránál. ítéletét azonban a kir. Ítélőtábla feloldotta. Meszest teljesen felmentette, a kir. kúria pedig a városnak ellene használt felebbezését elutasítva, a felmentő Ítéletet egész terjedelmében helybenhagyta. Ezzel a meghurcolt földmives-gazda becsülete helyre lévén állítva, jogtalan letartóztatásáért Nozdroviczky erdömester ezután természetesen felelni tartozik. A védői tisztet dr. Hütt Árpád teljesiti. * Nem hagyták hazulról temetni. Ezzel a panasszal fordul minden emberhez Torma János esztergomi lakos, akinek egyetlen reményét, szép 18 éves fiát döntötte a halál karjaiba a tífusz. A törvény rideg. Nem ismer szülői szivet. A tífusz pedig ragadós betegség. S mert Torma József ebbe halt meg, a hatóság a halottas kamrába vitette. Ezt nem akarja most megérteni a fájdalomtól sújtott apa. Pedig a törvénynek igaza van. Ilyen halottat nem szabad virrasztani, látogatni. A köznépnek nem fér a fejébe e szigor, óvni kell tehát a bajtól, amelyet tudatlanul kereshet magának. * Turpisság. Valamelyik gazdája azt irta a könyvébe, hogy »hanyag.* A cselédkönyv pedig a cselédlélek tükre s ha abba nem jó minősítést írnak, akkor a cseléd nem kap helyet. Megélni pedig kell, Matulai Mária is igy járt; de segített magán. Szerzett egy cselédkönyvet, amely Rózsás Mária részére szólt. Mit tudta ö, hogy Rózsás Marinak szőke haja van és fogai hiányosak, az övé meg barna s fogai épek. Ez okozta vesztét. Elcsípték s most büntető kihágás vádja alatt áll. A rendőrség fogházában álmodik rózsás álmokat. .. * A közönség köréből. A kis-Dunáról ezeket irja lapunk egy barátja: Vizsgálva a kisDuna medrét, eszembe jutott a sok veszély, melyet ezen most annyira kiapadott kis folyócska képes okozni, rögtön elhatároztam magam, hogy erről jelentést teszek. De hová? és kinek? . . . A jelentést tartalmazó levelet Esztergom vármegye Tekintetes és Nagyságos tanácsnokságához (ilyen nem létezik, Szerk.) címeztem, kellő helyre-e, azt nem tudom; és azért fordulok tekintetes szerkesztő úrhoz is. hogy nemcsak mint lapszerkesztő, de mint lelkész szíveskedjék ezen ügyben támogatni, mert egy csoport védtelen nép mellett emeltem fel gyenge szavamat, kiket a kis-Duna áradásai előbb-utóbb tönkre tesznek, nyomtalanul elsöpörnek ! Bizalmasan kérem fel, szíveskedjék hozzám hasonlóan, a kis-Duna medrét a most újonnan épülő vizivárosi Szent-János-hidtól az Eggenhoffer fakereskedésén túl eső legutolsó házig megszemlélni és bírálatot hozni afelett, nem volna-e mindennél szükségesebb a kis-Duna medrét most, mikor ez csak egy szerény kis patakocska, kitisztittatni, kiásni, mélyíteni? Most! mikor átlábolható és szivesen eltűri maga körül az ily műtéteket ! Aratáskor hasztalan nézzük a sok vizet, de hasztalan csináljuk a töltéseket is, mert a lazán egymásra hányott földet hamar elmossa egy-egy erős hullám, sőt könnyen keresztül is ázik, de ha a viznek elég mély medre van, folyik békével utján. Egy tökéletesen rendezett rakpartról még korán van álmodnunk, csak a veszélyt hozó főbb pontokat kérem figyelembe vennni, úgymint : 1. a Mala-fürdő. 2. Pfalcz-ház előtti domb, mely a vágóhíd hidja alatt belopództatja a vizet. 3. A Tiefenthal fakereskedése mellett, mely a vizet az ördög-árok hidja alatt bevezeti a Szent-Annatérre, és végül azon végzetes hely az Eggenhofer fakereskedésén túl, hol e nyáron elszántsággal dolgozott a lakosság és a katonaság csupán azért, hogy friss töltésüket két óra lefolyása alatt megsemmisítse az ár! Mikor már minden vizben áll, már nem segíthetünk, mert tűz és jég ellen is addig kell biztositanunk, míg nem károsodunk, így itt is most látnám a kis-Duna kitakarítását legcélszerűbbnek, mivel vize alig van, gyalog és igavonó erő a téli munkaszünetelés idején van elég és legalább a hívatlan vendégtől, az árvíztől, nem kénytelen rettegni a fél város; mert nemcsak nyugodalmától, de kenyerétől és hajlékától is megfosztja a lakosságot, és vele növeli a nyomort! Ma már tartósabb esőzés, hirtelenebb olvadás, vagy jégtorlódás is rémséges dolgokat képes előidézni; de ha a kis-Duna medrét kellő mély szabályozással fogják ellátni, reménylem, nem lesz oly gyakori az árviz, békén alhat, és munkálhat a lakosság, utána nézve az Istenadta kenyérnek, melyet talán az árviz el nem ragad, mert úgy hiszem az esztergomiakra nézve nem oly veszélyes a nagy-Duna, mint a kis-Duna ! — Kísérelnék meg legalább a főbb helyeken, hol leginkább csekély a meder és leghamarabb kicsap a viz, szárazság alkalmával a földet kihordani. A leggondosabban elzárt kút, évek lefolyása alatt megkívánja a tisztítást, hogy ne kívánná azt egy folyó, vagy folyam, a mely nemcsak önmagát iszapolja, hanem belehullás és beledöntögetés által is megtelik! Kérem tehát mindazokat, akiket ez

1 az ügy érdekel, lássanak munkához, míg a kedvező idő tart! * A „Magyarország" politikai napilap ez idő szerint a legjobban szerkesztett lap az országban. Legelső rangú iróink és publicistáink ma kétségtelenül a Magyarországba irnak. Első sorban Bartha Miklós, az országnak ma legragyogóbb tollú publicistája, továbbá Bázmándy Dénes, Hock János, maga a főszerkesztő Holló Lajos, Hentaller Lajos, Biczédy László stb. napról-napra a legélénkebbé és legelevenebbé teszik a magyar olvasóközönségnek ezt a kiválóan kedvelt lapját. A Magyarországban jelennek meg azonkivül Móra Istvánnak országszerte feltűnést keltő tárcái. Ugy, hogy a ki eleven, jól értesült és igazán első rangú hírlapot akar olvasni, az bátran a Magyarországhoz fordulhat. A „ Magyarország"-ot nemcsak nemes, előkelő hangja, egyenes, nemzeti iránya és minden tekintetben hozzáférhetlensége teszi a magyar olvasóközönség előtt becsessé, hanem az is, hogy a család minden tagjának nyújt kellemes szórakozást. Tárczái, regényei, eleven hirei, párizsi divatlevelei stb. a legkedvesebb olvasmányt képezik. A Magyarország az éjjeli postával küldetik szét, ugy hogy reggel már az ország legtávolabbi részében is ott van. Mily előny ez a hivatalnoknak, földbirtokosnak, kereskedőnek, iparosnak és minden intelligens embernek, hogy más lapokat megelőzőleg olvashatja már reggel mindazt, a mi az országban és külföldön történik. Az országgyűlést, a hivatalos közléseket, a bel- és külföldi tőzsdei zárlatokat, szóval mindazt, a mi nemcsak érdekes, de az illetőnek állására és üzletére nézve is nagy befolyással van. Tudjuk, hogy mily előnyösen használják fel egyesek, ha valaki egy nappal, vagy félnappal el van maradva az eseményektől. A ki ma egy fontos hirt előbb tud meg, az mérhetetlen előnyben van a többiek felett. A »Magyarország« mindenkire nézve iehetővé teszi ezt a korai és megbízható értesülést. Ez biztosította a Magyarország részére azt az óriási elterjedést, a minek ma örvend. A „Magyarország«-ra legcélszerűbb •postautalványon előfizetni akár egy hóra, (1 frt 20 kr.) akár egy negyedévre. (3 frt 50 kr.) Cim: Magyarország kiadóhivatala Budapest, Sándor-utaca 2. A félévi előfizetési dij 7 frt, az egész évi 14 frt. * Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmával a postai forgalom az egész országban, de különösen a székesfővárosban rendkivüli mérveket ölt, melynek akadálytalan és pontos lebonyolítására a t. közönség érdekeinek megóvása végett a szükséges intézkedéseket megtettem. Intézkedéseim és a postai alkalmazottaknak a terhes szolgálat körül kifejtett legjobb törekvései azonban a kellő sikert csak az esetben biztosithatják, ha a t. közönség a postát nehéz feladatának megoldásában támogatni és a forgalom gyors és pontos lebonyolítását elősegíteni szíveskedik az által, hogy a postai küldemények feladására, csomagolására és a helyes címzésre nézve fennálló postai szabályok betartása mellett az alább előadottakat figyelemre méltatja. 1. Pénzt legcélszerűbb postautalványnyal küldeni; küldhető azonban szabályszerűen pecsételt levélben is, de más tárgyakkal egybecsomagolni sem pénzt sem ékszert nem szabad. 2. Csomagolásra faládácska, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű, csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig legalább is többrétű erős csomagoló papir használandó. Újságpapír-, cukorpapirba csomagolt tárgyak postai szállításra nem fogadtatnak el. Vászonba vagy papírba a csomagokat szorosan kell begöngyölni, göbnélküli zsineggel többszörösen és szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjait pedig jó minőségű pecsétviasszal oly módon lepecsételni, hogy az egymásra fektetett vászon- vagy papirrétegek közti nyilasokon a tartalomhoz hozzáférni ne lehessen. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond forditandó a címzett vezeték és keresztnevének esetleges előnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjj. özvegy, idősb stb.) továbbá polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtójelzés stb. is kiteendő. A rendeltetési hely (vármegye) és ha ott posta nincs, úgy az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cimet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatábl ács kára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra irandó. Ezen cimiratot erős zsineggel, vagy dróttal tartósan a csomaghoz kell kötni. Papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani s ezenkívül a csomagokat zsineggel úgy átkötni, hogy a zsineg keresztezése a cimiraton legyen. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait magában foglaló cédula a csomagban is elhelyeztessék, hogy azon esetre, ha a burkolaton lévő cimirat leesnék s elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a bizottsági felbontás után a jelzett cédula alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Ezen óvintézkedést a t. közönség különös figyelmébe ajánlom, mert ezzel a feladott csomagok kézbesítését minden körülmények közt biztosítja. Kívánatos továbbá, hogy a feladó nevét és lakását a csomagon lévő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalma űgy a cimiraton, mint a szállító levélen is szabatosan és részletesen jelzendő : a Budapestre és Bécsbe szóló csomagokon és szállítóleveleken pedig ha azok élelmi szereket, vagy fogyasztási adó alá eső tárgyakat tartalmaznak, azok mennyiségének tüzetes kiírása is szükséges (pl. egy drb hurka 2 kiló, 1 drb szalonal

1

^ kiló, egy drb pulyka 2

i

l

i kiló, 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. A csomagoiás tartós volta, valamint a cimzés pontossága kiválóan azért fontos, mert a célszerűtlen és hiányos cimzés következményeiért egyrészt a posta nem szavatol, másrészt pedig a hiányos csomagolás folytán a csomagok útközben könnyen megsérülhetnek, illetve a hiányos cimzés miatt azok vagy átalába nem, vagy csak késedelemmel kézbesíthetők. Felkérem végül a t. közönséget, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a postai küldeményeket a székes fővárosban lehetőleg a délelőtti órákban, vidéken pedig a posták indulása etőtt jóval korábban postára adni szíveskedjék, hogy a küldemények összetorlódása kikerülhető és azoknak még a feladás napján késedelem nélkül való továbbítása biztositható legyen. Budapest. 1897. december 10. Demény s. k. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. LIX. Kis-Tőre. Esztergom elveszésekor húdult be. Első urok Bikli Haszán volt. Ennek adtának 10 szekér fát, 10 szekér szénát, az tizedet az mi esett. Másik ispájájok volt All Oda basa. Ez is a szerint tartotta őköt. Harmadik volt Oszmani ispája, ez az tizedből megháborította őköt, feljebb vett rajtok mint esett volna. Negyedik ispájájok ez mostani Iszakoda pasa Esztergomban. Ez mindenben megháborította. Szénát vitet vélek 25 szekérrel és többet is. Fát is az szerint. Az tized búzával, zabbal meg nem elégszik. Annyit viszen rajtok az mennyit akar. Disznókra pénzt nem adtának azelőtt, hanem immár három esztendeje, hogy két két forintot viszen. Portapinzt is vettenek rajtok. Nagy-Győröd. Az hatvan faluk beadása előtt húdoltattak be. Volt első urok Jancsár szerbaczia. Alkodott ez meg vélek in fl. 50. Császár adója volt fl. 12, buza 12 szapu, zab 6 szapu. Ez sommát meg nem állotta az urok, feljebb vett rajtok íl. 100-nál, melyet el nsm állhattanak, hanem elfutottanak 1.631. esztendőben. Azután visszahiván őköt alkodott meg vélek, hogy minden gazda fl. 2 adjon. Azután lött urok pécsi Amhát. Ez sem állotta meg. Ez idén minden gazdától fl. 2 den. 50 vett. Mindenből tizedet, búzából, zabból, lencséből, káposztából és egyébből is. Sólymos. Az ujfalusiak elrablásakor hűdultanak be. Minthogy jó falu volt, elsőbben fizetett fl. 160. Most mivelhogy elpusztultának volt, fizetnek fl. 100. Husz itcze vajat, császár adaját fl, 20. Búzát, zabot, az mellett, mely adót nem birhat el, mert igen puszta, egy quartas falu. Lök. Esztergom elveszésekor behűdultanak. Első urok volt Deli Bali Esztergomban. Az második urok Deli Musztafa. Sommájok első esztendőben volt fl. 40. Második esztendőben mindjárt felverte vett rajtok fl. 140. Mindenekért, dézsmákért, adókért, szolgálatért és egyebekért. Ezt nem állotta meg, harmadik esztendőben dézsmát vett rajtok. Pinzt minden jobbágytól fl. 1. zsellértől den. 50. Ezen sem állott meg. Azu-