ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-19 / 51. szám

tán sommáit meg vélek in fl. 130. szénában 36 szekérrel. Ezt sem állotta meg, fát is hordatott vélek és gyalogokot tizenbatott vett rajtok hét számára. Ezt el nem győzvén elfutottatanak. Azután visszaszállván alkodott meg vélek in fl. 100.12 gyalogban egy hétre és négy szekérben akármire 30 itce vajban. Ezt sem állotta meg. Immár viszen rajtok fl. 120, gyalogot 16, szekeret 6, vajat 40 itcét. Ziliz. Zapihar agha idejében mindenkor mindenféle dézsmából szépen megalkodtnak vele Az adóban is megtartott bennünket az mig élt és se feljebb, se alá nem vitte. Hogy pedig Zalphikar aga idejében nem adtunk többet 70 szekér szénánál és ő is nem kivánt többet. 60 szekér fát esztendeig. Többet arra sem erőltetett. De ime miuta Elecehem bék bir bennünket, minden esztendőben száz szekér fánál" többet hordat velünk. Szénát is. száz szekér szénánál többet hordat velünk. Annak fölötte az búzának minden szapujáért tiz-tiz pénz hiján két forintot vett. Maga az buza akkor is két szapujával járt. Ezen kivül két ekét kér és az mikor oda adjuk két hétig is oda tartja. Annak fölötte az zsellér is kevés és még is esztendőig soha az zsellér házátül el nem szakadhat, hanem azt akarja, hogy mindenkor legyen nála. E kivül elmegyen és minthogy két faluja vagyon, az egyik urunk elmegyen és egyik falubeli fahordásért föl vészen 60 vagy 70 frtot és osztán annak a részét is mi velünk hordatja be, az mely képtelen erőtetés. Ezelőtt Szent-György vajat is egy pintet adtunk falujuk Szent-Mihály adójára is úgy, de most minden tehéntől egy-egy itce vajat kéván és meg is adjuk. i Mikolaiak panaszkodnak, hogy ez felül megjegyzet esztendőben Mamhut ispája idejében igassabban (igy) élhettünk, de miuta ez mostani Memhet ispája bir bennünket, azuta mind feljebb vert bennünket. Azelőtt 30 szekér szénát hordottunk az atyja idejében, most penig 70 és többre is fölvert bennünket. Fát azelőtt 40 szekeret hordottunk, de már most azt is 10 szekérrel verte följebb. Az atyja idejében soha zsellért sem adtunk, de immár most soha meg nem engedi azt, hogy háza megfogyjon zsellér nélkül. Egyegy hétig ott benn tartván. Azelőtt madarat sem vett rajtunk az atyja s immár most ha madarat nem adhatunk is, vagy karmasin csizmát, vagy mit vészen rajtunk. Ezen kivül ekét kér és ha nem adhatunk, azért ís hol negyven szapu zabot s hol mit vészen rajtunk. Garam-Damásdiak (Anno 1622?) panaszkodnak, hogy elsőben budai Vele csausz ispája tartotta őköt, ki mindegyikben (igy) igazán megtartotta őköt és immár estek párkányi lovas Ali agha ispájának kezében. Ennek idejében sommáltunk meg vele 18 forintban, 34 szekér fában, 40 szekér szénában. Most penig fölveret 23 Ura és 23 pint vajra. Fát vitet száz vagy több szekérrel velünk. Szénát amikor több terem többet hordunk, mikor kevesebb kevesebbet. Úgyannyira, hogy annak is számát nem tudjuk. Dézsma búzát és zabot kiméletlenül vészen rajtunk, mert tiz héján 300 szaput kell adnunk. Az szántást mint minden fizetésünknél inkább nehezteljük, mert egy napra kért elsőben, s már most annyira ment föl, hogy tizenhat hódot is megszántat velünk. Soha az előtt zsellért és egyébb rendbeli emberinket el nem hittak mindenféle dologra, de ez személyválogatás nélkül minden dologra elhi bennünket és ha nem cselekedjük akaratját, tehát szid és fenyeget bennünket úgyannyira, hogy ha meg nem könynyekedünk el kell pusztulnunk. Csata-Gém. Garam mellett való csata-gémieknek az uraik az visegrádi ispaják. Ezek akkor hódoltak be, mikor Esztergomban szállott az török. Az miben akkor megsommáltak eddig abban tartották, hanem tavaly portapinzt vettenek rajtok, minden házi gazdátul 35 pinzt. Garam- Vezekén. Garam-Vezekénieket az visegrádi ispaják birják. Nem panaszolkodnak ispajáikra. Hanem az császár mive helyett az pasa adta az esztergomi jancsár agának, hogy szolgáljanak fahordásból. szénahordásból. Ezek minden harmadik esztendőn változnak. Ez mostani esztergami jancsár aga igen kegyetlenkedik rajtok, nem azt veszi mint az előbbeniek. Az előbbeni jancsár agának hordottanak 15 szekér fát, szénát is annyit. Ez mostani az esztendőben hordatott vélek 25 szekér fát, szénát is annyit. Zsellér szolgált 3 nap, legfeljebb 4 nap ezelőtt, most nyolc napot szolgáltat ez. Kis-Oroszi. Akkor húdultak be, mikor Esztergám elveszett. Urok volt első Aki Amhát, második Deli Bali, harmadik Durák ispája, negyedik Sós Kurt aga, ötödik Beczer ispája. Ezekkel volt sommájok pinz fl. 12, fa 20 szekérrel, széna husz szekérrel. Megtartották ezek ebben. Az mostani ispájájok Ramadán Oda pasa nem tartotta meg. Viszen rajtok 30 szekér fát, 20 szekér szénát. Azonkivül most ujabban szénahordó szekeret kér. Üj-Bars. Az esztergomi bégek birják. Egyik ha kimegyen, az másikra száll. Az hatvan faluk beadása előtt húdultatta be az török erővel. Két embereket, éjjel reájok menvén, elvittek és ugy hodultak be. Elsőbben volt sommájok. Vettenek rajtok az bék fl. 400. Az bék tihaja fl. 30. Az bék deákja fl. 10. Az bék komornikja fl. 10. Az bék tolmácsa fl. 5. A bék vajdája fl. 4. Gsászá r adója fl. 56, buza 60 szapu, zab 30 szapu. Ez nagy sommát el nem állhatták, mert az barsi táborkor helyett elpusztult, az népe elholt, úgy hogy 56 puszta hely maradott, az kinek semmi népe nem maradott. Most is ötvenhárma puszta. Akkor maga is az passa, az ki ott volt Harson, Mustase passa fogadást tött, hogy ha megszálják az falut megszállitja az sommájokat. azután, hogy sokáig pusztán állott az hely. Deli Bali ment azonban az békében. Ez irogatott reájok háromszor is, hogy bemenjenek és jő módjával végez vélek. Arra sem mentek be, hanem Kohári Péter uramnak ö nagának irt egynéhány izben, hogy kár az helynek pusztán állani, meg kellenék szállani. Kohári uram osztán irt nekiek, intette, hogy megszállják. Igy osztán alámentenek magok is Deli Bálihoz. Aztán ebedí embereket küldöttek Busik Jánost és Busik Tamást. Szállította le az sommájokat 130 forinttal, in fl. 270 forintban hagyta. Tihajáét 20 flban hagyta. Deákjáét in 11. 5. Komornikjáét in fl. 5. Tolmácsáét in fl. 2. den. 50. Vajdájáét in fl. 5. Császár adóját in fl. 30. az búzát in szapu 30, az zabot in szap. 15. Erre az pasától Murtaszétöl levelet hozott, maga is hitlevelet adott, hogy mindenkor az legyen sommájok. Az több békék mindezekben megtartották ököt mindeddig, hanem ez mostani Amhát pasa 65 frttal vett feljebb rajtok. A vajdája is 14 forintot kér rajtok, mely miatt el kell pusztulniuk. Nemzetes Béládi Pál szolgabírónak járásában az úrnak 1634. évében történt inquisitio. Az Zyttua torkon való végezés után erővel behóditott faluk. Vidék. Missió. Hétfőn délben távoztak Szakolcáről P. Flódung, Daubner és Szilveszter jézustársasági atyák, ahol tiz napon keresztül szent missiót tartottak. A nép öröme, áhítata megható volt. A missiókon résztvettek nemcsak a helybeli és vidéki nép ezrei, de az egész városi intelligens közönség, köztük jó példával előljárván a gymnáziumi tanári kar és ifjúság, kik a missió tartama alatt résztvettek a magyar nyelvű szent beszédeken és az Ur oltárához is kétszer járultak. Az összes gyónók száma meghaladta az ötezret. A keresztkörmenetben óriási nagy néptömeg vett részt. A jó atyákat bandérium, néhány száz koszorús leány és az egész nép kisérte a vasúti állomáshoz, áldván jótékony működésüket és lelkipásztorukat, Mezey Ferenc prépost-plébánost, ki lehetővé tette, hogy az Ur kegyelmének bőséges részeseivé legyenek. Robbanás. Egy igen könnyen végzetessé válhatott robbanás történt szerdán hajnalban Tokodon az esztergomvidéki kőszénbánya-társaság ottani bányájában. Négy munkás dolgozott a 355 méter mély tárnában egy kőszéntömeg szétrobbantásán. Hat dinamitlöveget helyeztek el szokásos elővigyázattal és félrevonultak biztos helyre. A robbanás szabályosan folyt le. Mind a hat patron puffanását megolvasták s nyugodtan mentek vissza a szétomlott tömeg felgyüjtésére. Balog .lános vájó ép egy nagyobb darab kőszén lefeszitésével vesződött, midőn ismét robbanás reszkettette meg a tárnát. A légnyomás mind a négy munkást messze eldobta attól a helytől, ahol dolgoztak. Ezek között Balog súlyosabb, a másik három vájó pedig könnyebb sérülést szenvedett. A veszedelmet az okozta, hogy egy patron csak félig sült el és csak akkor robbant fel a megmaradt rész, amikor a széntömeget bolygatták. Baleset. Annávölgyön a vasúti állomáson helytelen váltó állítás következtében kedden egy tolató mozdony oly erővel ment neki a másik sínpáron lévő kilenc teherkocsinak, hogy azok egymásra torlódva többé-kevésbbé megsérültek. Hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, az a gépész lélekjelenlétének köszönhető, aki az összecsapás pillanatában a féket rögtön működésbe hozta. Ugyancsak Annavölgyön az ottani kőszénbányában tegnap egy munkást a csillekocsi oly szerencsétlenül ütött el, hogy az menten meghalt. Erről a további részletek hiányoznak. Székesfehérvárott központi katholikus egyleti házat építenek, idáig a következők jegyeztek részvényeket: Prifach József praelatus, nagyprépost 30 drb. = 3000 frt. Kreutz Ignác kanonok 10 drb. — 1000 frt. Szuborics Jenő kanonok 5 drh. = 500 frt. Gremsperger István belv. apát-plébános 5 drb. = 500 frt. Schultz István lángi plébános 1 db. — 100 frt. Látics György belvárosi káplán 1 drb. = 100 frt. Chay Antal hitoktató 1 drb. = 100 frt. Dr. Klautz György theol. tanár, szentszéki jegyző 3 drb. = 300 frt. Streit Ferenc püspöki szertartó 1 drb. = 100 frt. Összesen: 5700 frt. A nemes vállalathoz sok sikert kívánunk. Irodalom és művészet. Magyarország egyház-zenei első tanácskozmány ának munkálatait kiadta a >Kath. Egyházi Zeneközlöny* szerkesztősége. A mű magában foglalja az első egyház-zenei kongresszus munkálatait és fölolvasásait. Minden oldalról hangoztatják az egyházi zene- és ének reformálásának szükséges voltát. A helyes irányt, amelyben e reformnak történnie kell, megjelölte az első egyház-zenei kongresszus. Az erre vonatkozó irányelvek Kutschera József, Molecz Tivadar, dr. Bundala János, Haller Jenő, Léh Jakab, Ernyey József, Konrády Lajos stb. legnevesebb egyház-zenei iróink és kritikusaink tollából kerültek ki. Az egyházi zene reformjának eszközlésére egyedül az ujonan alakult Cecilia-egyletet tartjuk hivatottnak, addig is mig országra szóló működését megkezdheti, a főt. plébános és kántortanitó urak figyelmébe ajánljuk a fönnebbi müvet mint tanítót. Kapható a Szent-István-társulatnál (Budapest, Királyi Pál-utcza 13. sz.) Ára 80 kr. Felhivás. Nemcsak a szoros értelemben vett katholikus sajtónak, hanem az összes magyar időszaki irodalomnak is legrégibb munkására, a jövő évvel fennállásának ötvenhetedik évfolyamába lépő „Religio-Vallás« c. egyházi és irodalmi folyóiratra hívjuk fel a katholikus egyházi és világi olvasóközönség figyelmét. Megjelenik a lap hetenkint kétszer, mindig figyelemre méltó, tanulságos tar1 talommal, mely a hittudomány, a katholikus hitélet, az egyházi kormányzás és a keresztény állam és világpolitika köréből van pezsgő korszerűséggel merítve. Álljon itt e lap jellemzésére a legfia-. talabb katholikus lapnak, a Szathmáry Geyza által Pécskán szerkesztett *Jövőnk«-nek (3. sz.) önként tett megtisztelő nyilatkozata: »Közleményeinkben (az autonómiáról szólott) leginkább a kitűnő »Religio« után indulunk és haladunk, mert ez a legjelesebb és legrégibb lapja a kath. ügynek, s a dolgokban is legtájékozottabb és alapos tudományosság jellemzi minden hozzászólását.* Előfizethetni rá (plébániák és kath. körök részéről akár külön-külön, akár szövetségben, esperesi kerületek szerint) negyedévre 2 frt 50 krral, félévre 5 frttal, egész évre 10 frttal. Szűkebb ellátású papok

; bizonyos számig, stipendiumok fejében is kaphatják. „Hangulatok" lesz a cime Bartha Miklós könyvének, mely a könyvpiacon karácsonykor fog megjelenni. Ez a könyv 40 darab prózában irt költeményt foglal magában ily címek alatt: Virrasztás, A nö, könnyelműség, Cäsar győz, Ősapánk,! Bíróság előtt, Ki a hibás, Az árva, Tapasztalás, Verőfény, Télen, A magának való. Jutalom, Vigasz, A holnap, A szerencsétlen, A halál. Megváltás, Templomban, A költő sorsa, A költő hivatása,Elvérzés, Pásztortűz, Emlékezet, Otthon, Födélzetén, Az árnykép stb. A ki Bartha vezércikkeit: ismeri, az fogalmat alkothat magának arról, hogy mily nyelvezettel, mily szingazdag festéssel és! mily elragadó fantáziával vannak megírva ezek a költemények. A közönség körében szokatlan érdeklődést keltett hir, hogy Barthától szépirodalmi dolgozatok jelennek meg a könyvpiacon. Barthát a »Magyarország« szerkesztősége birta rá könyvének kiadására, s a »Magyarország« most azzal kedveskedik olvasóinak, hogy Bartha könyvét diszes kiállításban karácsonyi és újévi ajándékul előfizetőinek ingyen fogja megküldeni. A

: könyvet mindenki megkaphatj a, a ki a »Magyarország «-ra egy negyedévree előfizet. Az előfizetési dij (3 frt 50 kr) bármikor beküldhető ily cim alatt: „Magyarország" kiadóhivatala, Budapest} Sándor u. 2. Bartha művének bolti ára 2 frt lesz és külön is megrendelhető a »Magyarország« kiadóhivatalában.