ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-06-20 / 25. szám

tási utasitás 19. §-a alapján dr. Fehér Gyula belvárosi plébános a vezetése alatt álló plébánia hiveit Esztergom szab. kir. város székházának tanácstermébe összehivta s a szervezkedést megindította. Az értekezleten oly nagy számmal jelentek meg a belvárosi hivek, hogy a tanácsterem szűk volt befogadásukra, s Fehér Gyula plébános a városház udvari erkélyéről is kénytelen volt a felvilágosításokat megadni s a választási eljárást megmagyarázni. A megjelentek üdvözlése után dr. Fehér Gyula előadta az értekezlet célját, s egyben fejtegette a választási eljáráshoz szükséges tudnivalókat. Elhatároztatott, hogy az összeírást a plébánián és a kir. városi olvasókörben eszközlik személyes és Írásbeli jelentkezés, nem különben az adó és politikai választási liszta alapján. A kir. városi olvasókörben csak vasár és ünnepnapon lehet jelentkezni. A hivatalos óra d. e. 9—12 óráig, d. u. 3—5 óráig tüzetett ki. Az összeíró I bizottságba Magarányi József ügyvéd indítványára egyházi férfiú is jelöltetett dr. Fehér Gyula plébános személyében. Elnöklő plébános ajánlatára az összeiró-bizottság 12 tagu lett s arányos viszonyban 3 tagsági helyet a földmives, 3-at az iparos osztály, 6-ot az intelligencia számára jelöltek ki. A választás egyhangúlag történt következő eredménynyel : a földművesekből: Tátus, Schiller és Horvát; az iparos osztályból: Wanitsek Lt., Fekete Géza és Dudás N. lettek megválasztva. Az intelligencia részéről: dr. Fehér Gyula, dr. Helcz Antal, dr. Mattyasovszky Kálmán, dr. Magurányi József, Brenner J. és Marossy .1. — A bizottság a választásokra a következő felhívást bocsátotta ki: I Felhívás. A magyarországi kath. egyház autonómiáját szervező gyűlésre az esztergomi, bajóthi és párkányi esperesi kerületekből és az esztergomvári plébániából álló esztergomi választó-kerület által küldendő világi képviselő választásának az Esztergom sz. kir. városi szent Péter és Pál apostolokról nevezett plébánia területén való vezetésére az utasitás 19. §-a alapján a hivek által megválasztott bizottság a választók névjegyzékének egybeállítását a legszélesebb alapon akarván foganatosítani, a következőkre hívja fel a kath. választó-polgárok figyelmét: A választók névjegyzékének egybeállításánál első sorban a választók jelentkezését veszi tekintetbe. Felhívja ennélfogva a választásra jogosult kath. híveket, hogy e végből előtte személyesen vagy írásban (akár csak egy levelező-lapon is) jelentkezzenek. Jelentkezni lehet a sz. kir. városi plébánián f. évi június hó 24. napjától július hó 4-ig d. e. 9—12 óráig, d. u. 3—5 óráig naponkint; a polgári olvasó-kör helyiségében június 27-én (vasárnap), 29-én (Péter-Pál ünnepén) és július 4-én (vasárnap) mindenkor d. e. 9—12. d. u. 2—6 óráig. Az írásban való jelentkezések ugyanazon helyekre cimzendők. Ugy a személyes, mint az írásbeli jelentkezésekben elő kell adni a választó nevét, életkorát, polgári foglalkozását és lakhelyét (utca, házszám.) Az utasitás 18. §-a értelmében választó minden 24 éves, keresztény kath. férfiú, , a ki nem áll valamely bűnvádi kereset, illetőleg fenyíték alatt, vagy nem elmebeteg. Felhívj a az alulirt bizottság a kath. választó-polgárokat, hogy ezen nagyfontosságú ügyben reá bizott működés telhető megkönnyítése és előmozdítása végett a fentjelzett időben tőle telhetőleg közvetlenül jelentkezni szíveskedjenek. Kelt Esztergomban, a kath. autonómiát szervező gyűlés választásának vezetésére kiküldött bizottság 1897. évi június hó 17-én tartott üléséből. Dr. Helcz Antal, bizotts. elnök. Magurányi József, bizotts. jegyző. Az esztergom-vizivárosi plébánia hiveit Némethy Lajos esperes-plébános mára hivta össze, következő felhívást bocsátva ki: A magyarországi kath. egyház autonómiáját szervező gyűlést 0 császári és ap. királyi Felségének Bécsben 1897. évi május hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján Ő Eminenciája a Bibornok Herceg-Prímás úr folyó évi november hő 14-ike körül fogja egybehívni. E végből ő Eminenciája 3096—897. sz. a. kelt rendeletével utasította a lelkészkedő papságot, hogy a gyűlés tagjainak választására vonatkozó munkálatokat haladéktalanul megkezdjék. Ezen munkálatok között első helyen áll a választók összeírása. A választás módozatainak meghallgatására és az összeíró bizottságok megalakítására a fenti kegyelmes rendelet és a választási utasitás 19. §-a alapján van szerencsém a vezetésem alatt álló plébánia hiveit a Fürdő-vendéglő nagy termébe folyó évi június 20-án d. e. fél 11 órára tisztelettel meghívni. E gyűlésen ftdő dr. Prohászka Ottokár úr, papneveidei lelkiigazgató és tanár fogja az autonómiáról tudnivalókat előadni. E gyűlésen megjenni jogosult minden 24 éves, kath. férfiú, ki e plébániához tartozik és nem áll valamely bűnvádi kereset, illetőleg fenyíték alatt. Központi bizottságok. A választókerületek központjain a központon levő plébániai bizottságnak és legközelebbi hat plébániai bizottságnak elnökeiből központi bizottság alakul, melyek elnöke, mihelyt a vidéki bizottságok megalakultáról értesitést veend, a központi bizottságot mindjárt alakítsa meg, s gondoskodjék, hogy a bizottságok bejelentései alapján, a központi bizottság a névjegyzék kiigazítása iránti felszólamlások elintézésére és a választási szavazatok összeszámítása végett tartandó ülés határnapjait alkalmas időben kitűzze, s azokat hivatalos köröztetés végett az egyházmegyei hivatalnak nyomban s idejében bejelentse. A központi bizottság a szavazatok összeszámításánál a leggondosabb alapossággal járjon el; a szavazatok eredményét minden választási helyről külön feltüntetve s végösszegezve pontosan jegyzőkönyvbe vegye, s ezt az elnökön és jegyzőn kivül még legalább egy bizottsági tag által hitelesítve, két egyenlő példányban az egyházmegyei hivatalhoz küldje be. Külföld. —cs.— A szociáldemokraták főlapja, a Vorwärts, diadallal emliti, hogy nemcsak Európában, de a világ legtávolabbi részeiben is rohamosan vagy még ma is azokkal tart. Az egyes jelölésekről a következő értesitést vettük: A nyitra-ujlaki esperesi kerület június 10-én tartotta tavaszi gyűlését Nyitra-Udvarnokon. Szóba jővén az autonómiai képviselő választása, mely több jelenlevő hozzászólása után úgy dőlt el, hogy a kerület elfogadja a szomszéd szeredi és vágsellyei kerületek megkeresését s dr. Hortoványi József mellé sorakoznak. Papi képviselőjelöltek e kerületben még nincsenek. A gyűlés abban állapodott meg, hogy kiküldötte a kerület nevében dr. Steinhöf er Gyula

; újlaki plébánost, a Szeredben tartandó közös értekezletre, amelyben megegyeznek a 3 papi képviselő személyére nézve is. Azután az ott elfogadott 3 papi képviselőre szavaz a három kerület papsága egyhangúlag. Kitesz közel ötven szavazatot. Fölmerült a vélemény, hogy a három papi képviselő közül kettő legyen a lelkészkedő papságból, egy lehet tanár vagy akár dignitarius. — A szeredi, sellyei, ny.-újlaki kerületek f. hó 18-án megtartották együttes gyűlésüket s világi jelöltül Hortoványi\iozsef, egyházi képviselőkül dr. Prohászka (14), Palkovich Viktor (14), és Hühner János (14) esp. plébános jelöltettek. — A szempci esperesi kerület tavaszi közgyűlésén egyházi képviselőkül egyhangúlag dr. Prohászka Ottokárt, Fábián János c. kanonok érsekujvári s Ferenczy József iványi esp.-plébánost jelölte. Világi képviselőül Sághy Gyula országgyűlési képviselőt, esetleg még Apponyi Albert, Zichy József és Eszterházy Mihály grófokat ajánlja. — A nagytapolcsányi alesperesi kerület a f. hó 18-án megtartott gyűlésén következő eredménynyel ejtette meg a szavazást az autonómiai kongresszusra küldendő 3 papi jelöltre nézve. Teljes számmal —-14 — jelen lévén a kerületi lelkészek, a beadott 14 szavazatból kapott: Rayner Lajos kanonok (12), dr. Prohászka Ottokár (11), Molnár János apát (10), dr. Csernoch kanonok (5), dr. Machovics Gyula (3), Jedlicska Pál (1). — A nagyszombati kerület világi jelöltje gr. Majláth György. Több kerület Molnár János apát-plébánost, Prohászka Ottokárt s Havlicsek Vince pozsonyi plébánost kandidálta. A mult számunkban említetteken kivül jelűitekül emlegetik, dr. Steinhöf er Gyula nyitraujlaki, dr. Machovits Gyula tardoskeddi plébánosokat. Dr. Prohászka, h a a köz- I hangulatnak hitelt adunk, legnagyobb többséggel lesz megválasztva. Szervező gyűlés Esztergomban. Az autonómiai választásokra az esztergomi kerületben is megkezdődtek az előkészületek. Folyó hó 17-én délután a választás módozatainak meghallgatására és az összeíró bizottságok megalakítására a válasz* Szervusz barátom, de régen nem lattalak« — s erősen megrázta az oda nyújtott jobbot. »Hidd el, csak most tudom méltányolni akkori fellépésed a tiszti kaszinóban; reménylem emlékszel még rája.« »Hogy-hogy ?« »Hat csak ugy barátom, hogy azóta én is megnősültem« — s ezzel egyet fordult és ott hagyta a bámuló katonát. Vig-Csenk. A tardoskeddi renovált templom. Irta : Fallenbüchl Ferenc. Széles kiterjedésű esztergomi egyházmegyénknek falusi templomai között alig találunk szépet, a műizlésnek megfelelőt. Felejtett rom meg bozótos vadon jelöli immár ama kegyeletes helyeket is, hol jámbor szerzetesek áhítatos zsolozsmája szállt az egek Urához; pusztulás helyeivé lőnek a bencések, premontreiek és ciszterciek sajátos művészetével megalkotott remek szentegyházak. Méltán keserg a költő panaszos dalában: >Os mohával minden kőhalom Bérctető s rom szép határodon Egy-egy pusztult oltár jó hazánk! Hol mi oly ritkán áldozánk.* Hasztalan is panaszkodnánk, hogy a ledőlt oltárokat ki sem épiti fel: »Multunk sirját hány szenteli fel Hő emlékezet tömjénivei ? A kidőlt nagy ősök szent porán Feledés köt pókhálót korán.* (Tompa.) A puszta templomokat, ó-romokat, barlangnyilast s mély vadont már csak az keresse fel, ki a letűnt idő öreg regéit kívánja hallani. Csendes ábránd helyett most oda irányuljon főtörekvésünk, hogy meglevő szentélyeinket varázsoljuk olyanokká, hol a lélek szárnyait kibontja; enyhül az élet terhe, gondja és hévsége nem tikkaszt, nem öl. A szentegyház, melylyel e sorok foglalkoznak, nem korábbi múltnak emléke. Azért nem is kell valami csúcsíves, avagy román ízlésű remek műre gondolnunk ; a múltnak halk viszhangja, a rege sem hangzik fel falairól. Abban a korban épült templomunk, mikor a renaissance korcsszülötteiért bukfencező angyalok gipszből öntött lombfüzérrel teli akasztott boltívekért ; otrombán magas, ízléstelen figurákkal eléktelenített oltárokért rajongott az elcsenevészett művészet. A mi templomunk még sem ilyen korcsszülött, sőt megfelel a szigorúbb egyházi felfogásnak, mert kereszt alakkal bir. Épen azért már évtizedek előtt megkísérelték belsejének ékesitését. A hires Jacobey műfestőnek néhány csinos frescója diszité falait. — De a kegyetlen idő és a falak bánatkönnyei elmosták a szép színeket, por és füsttől kormossá lett szentélyünk olyan sötét, mocskos, mint a bűnös lélek. Belátta azt a község nemes gondolkozású lelkipásztora, hogy ily desolalt helyen nem lehet a híveket lendületes »Sursum corda«-ra indítani és azért buzgalmának egész hevével, áldozatkészségének egész nagyságával látott a szentegyház megújításához. A lefolyt év nyarán, mikor az arany kalászszal ékes rónán vala elfoglalva népünk s fáradságteli munkájával a természet szabad templomában imádá Istenét, felállították a költséges állványokat, hogy a magasröptű, ihletett fiatal Greiner művész (hazánkfia) elfoglalhassa birodalmát. Mindenekelőtt le kellett mosni a falakat, hogy tiszta, új alapra ecsetelhesse képeit a festő. Greiner abban a genreben dolgozott, melyben az ifjú Brückner Esztergomban. Nemcsak avval egyezik vele, hogy a világos, derült színezést alkalmazta e sötét templomban, hanem motívumai is sok tekintetben ugyanazok. A legtágasabb mező, hol a művész genialitását érvényesitheté, a boltozaton kínálkozott. Ez három ivmezöre oszlik, melyek középsője szelid kupolának felel meg. Az első ivmezőn trappszinű alapon világosabb növénydisz foglalja be a fresco képet, mely Krisztus Urunk születésének idylli körülményeit juttatja eszünkbe. A három napkeleti bölcset nem lepi meg az, hogy Juda királyi sarja helyet, megvetett, tehetetlen csecsemőt találnak, hanem »procidentes adoraverunt eum.« A három királynak e csodás alázata volt a festő ideálja, melyet nem annyira eredetien, hanem