ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-07-26 / 30. szám

* A Selmecbányái igazi kulturmissiót teljesítő kath. leányiskolának a fökáptalan jelentékenyen tetemes összeget adományozott. * Dicsérendő elr. Vajha minél több nagybirtokos követné a fökáptalan azon, keresztény szereteten és morálison alapuló elvét, hogy a cselédei számára külön lakásokat épit, melyekben minden családnak saját elkülönitett lakóháza lesz. A fökáptalan elhatározta, hogy valahány helyen ujabb építkezések szükségesekké válnak, ezen elvnek megfelelően fog intézkedni. * Tanácsülés. Folyó hó 24-én volt tanácsülés, mely a következő héten tartandó városi közgyűlés tárgysorozatát állapította meg és átvette a pénzügyi bizottság különféle jelentéseit és határozait, melyek fölött a közgyűlés fog dönteni. * A bazilika restaurálása. A hercegprímás és a fökáptalan között tárgyalások folynak a főszékesegyház külsejének helyrehozatala iránt. A bazilika fekvésénél fogva nagyon ki van téve az időjárás romboló hatásainak, ami külsején itt-ott meg is látszik. A hercegprímás a káptalannal egyetemben kijavíttatja most. Az épület óriási arányai miatt a javítási költségek majdnem százezer forintot tesznek ki, * Az országos gazdasági kongresszusra, mely szeptember hóban tartatik, a fökáptalan kiküldte dr. Roszival István gazdasági előadó kanonokot és Munkácsy Károly gazdasági igazgatót. * A fökáptalan uj házai. A fökáptalan a székesegyházzal szemben fekvő Dvihaly-féle telken két uj házat épit, amelyek építésére a legközelebb pályázatot hirdet. Az építési munkálatok 1897. év tavaszán veszik kezdetüket. * Ujabb állás. A legutóbb lefolyt városi tisztviselő választás alkalmával takarékossági szempontból betöltetlenül hagyták a második rendőrbiztosi állást: most a városi kapitány sürgeti ez állás betöltését, melyre legközelebb pályázatot hirdetnek. * Mit kivan a belügyminister Esztergomtól. Éppenséggel nem sokat, csupán azt, hogy a kedves anyakönyvvezető részére épittesen egy »a város tekintélyének« megfelelő lakást, szerezzen be tűzmentes szekrényeket és a polgármester, kinek amúgy is oly sok teendője van, hogy alig győzi, oszsza meg az anyakönyvvezetés munkáját a helyettes anyakönyvvezetővel. Valóban szerény kívánalmak, mintha városunknak, mely évente ezreket áldoz kulturális célokra, egyéb kiadása nem is volna. Esztergom keresztény polgársága meg volt elégedve teljesen az előbbi anyakönyvvezetéssel, ha a minister urnák nem tetszett, az ő baja, de ne sózza rá a túlterhelt városi polgárságra eme hiába való költségek fedezését. És ha másképpen nem lehet, akkor lesz még a rendelkezési alapban néhány bitang ílóres, mely éppen elegendő, hogy városunk részére szép anyakönyvvezetési helyiséget építtessen. A rendelkezési alapból sok minden féle dolog kerülhetne ki, első sorban pedig olcsóbb vagyis leszállított áru képviselői mandátumok. A közgyűlés majd érdemlegesen bánik el ezen kegyelmes leirattal. * Az óvónő képezde új lépcsőháza. Miután a helybeli óvónő képző intézet lépcsőháza célszerűtlennek bizonyult, a főmagasságű hercegprímás 500 frtot utalványozott ennek újjáalakítására. * Esztergom elemi iskoláinak jellege. Ugy látszik, hogy Esztergom »jó« katholikusai igen szeretnék kivetkőztetni a város elemi iskoláit katholikus jellegükből, a mint ezt a legutóbb megtartott közigazgatási bizottsági ülésen láttuk. Már maga azon tény, hogy a tanügyi dolgokban a közigazgatási bizottság dönt, oly nevetséges, hogy ehhez hasonlót a földkerekségén nem találunk. Ugyanilyen joggal és észszerüséggel lehetne rábízni akármilyen, vegytani intézet vezetését is. Tanfelügyelőink legjobban érzik ennek visszás voltát. Némelyeknek feltűnt, hogy egy volt hercegprimási ügyész különös hévvel kardoskodott az iskolák községi, illetve felekezetnélküli volta mellett. Sokan azonban, a kik látták azt, hogy ezen uri ember olyankor, midőn a kath. egyház körmenetei alkalmával még a nem hivők is kivilágítják ablakaikat, — befüggönyözi ablakait, ezen legutóbbi viselkedésén egy csöppet sem csodálkoztak. * A papi nyugdíj-szabályzat munkálataival a kiküldött bizottság, mely állott Boltizár József püspök, dr. Csernoch János, dr. Roszival István és Venczell Antal kanonokokból, már elkészült. E tervezetet közölte Ő Eminenciája papságával hozzá szólás végett. Végre sikerül majd eme fontos ügyet is rendbe hozni. A nyugdíj szabályzat tervezetét közli a XIX. számú körlevél. * Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselő testülete 1896. évi július hó 27. napján délelőtt 9 órakor közgyűlést tart. A tárgysorozat, mely áll 49 pontból, főbb pontjai a következők : Sztaniek József adópéntárnok kérvénye J állásának elfoglalására; a helypénz szedési jog j megváltása ; a záróra megállapítása; az árvaszéki tisztviselők ellen a fegyelmi eljárás megindítása; a belügyministerium leirata a főgymnázium épületeinek lebontásáról és alapjából való felépítéséről ; Esztergom vármegye közigazgatási bizottsáI gának értesitvénye dr. Helcz Antal volt polgármester ellen a törvényszéki eljárás beszüntetéséről; az építendő vágóhíd tárgyában beérkezett belügyministeri intézvény; kövezések ; dr. Feichtinger Sándor főorvos nyugdíjaztatása; a villamos világitás tanulmányozására kiküldött bizottság jelen; tése és az erre vonatkozó tanácsi javaslat; mérnöki előterjesztés a város térképelése és lejtmérezése tárgyában; a vallás- és közoktatásügyi minister leirata a városi reáliskolának nyújtandó segély és a belügyminister határozata az állami anyakönyvi hivatal tárgyában és az arra vonatkozó tanácsi javaslat stb. * Reáliskolánk és állami segély. A pénzügyi bizottság egy bizottságot bízott meg azzal, : hogy tárgyalásokat eszközöljön az állami segély mennyiségének megállapítása céljából. Legjobb volna, ha a város reáliskoláját egészen átadná í az államnak és pedig első sorban azért, mert I egy teljesen felszerelt és rendes fizetéssel ellátott I tanári karral biró intézet föntartása, hozzá szái mitva az öregedő tanárok nyugdiját, legalább is 16—18 ezer forintba kerül, s ezt az áldozatot egy 112 százalék pótadóval megterhelt várostól követelni teljes képtelenség. Másod sorban pedig azért, mert minél nagyobb összeggel járul az állam valamely intézet föntartásához, annál nagyobb jogokat követel magának, már pedig a jogok feladásával legcélszerűbb a terhek átadását is keresztülvinni. * Utcák kövezése. Ha a közgyűlés elfogadja a tanács ajánlatát, ugy kövezés alá kerül a Simor-utca és a Szent-Anna-tér. A kövezésről lévén szó, eszünkbe jött egy hires, a Szent-Tamás kerületben fekvő kis-lévai-utca, amelynek helyrehozatala ügyében a polgárság már régen folyamodványt nyújtott be. Oly sárfészek ez, hogy esős idő alkalmával egymást húzogatják ki a sárból az emberek és ha esetleg temetésnek kellene ott lenni, akkor azt jobb és derültebb időkre kell elhalasztani, mert megközelithetlen. Bizony a kövezés mellett jó volna, ha juttatnának ennek is legalább egy kis kavicsot. * Szent Anna napja. Városunk katholikus hivei régi szokásukhoz hiven, e napon reggel a kir. városi templomból körmenetben vonulnak a sz. Anna templomba. A szent beszédet dr. Prohászka Ottokár tanár tartja. — Hogy hölgyeink közül is I mennyien tisztelik védőszentjüket, mutatja azon körülmény, hogy szombat este csak úgy visszhagzott a város a zenétől. Sőt Anna-bál is lesz a polgári sörcsarnokban, a mely talán valamivel jobban sikerül, mint a farsang alkalmával az ott megtartott álarcos bál. * Az olvasó kör tagjainak tanulmányútja. Az esztergom sz.-györgymezei polgári olvasó tagjai elnökük dr. Okányik Lajos vezetése alatt szeptember 6. és 7-ik napjain megtekintik a milléniumi kiállítást és tanulmányozni fogják a mezőgazdasági és ipari szakcsoportokat. Mint értesülünk, Esztergomnak egyik szaktekintélyes és a gazdaság terén igazi úttörő jótevője Wimmer Ferenc úr is csatlakozik e tanulmányozó menethez és szakszerű magyarázatokat fog nyújtani a kirándulóknak. Mindazok, a kik a kirándulásban részt venni óhajtanak, jelenkezzenek a kör helyiségében, a hol a rendezőség bővebb felvilágosítással szolgál. A fizetendő dij, beleszámítva az utat, a kiállítási belépőjegyet, két ebédet és éjszakai szállást személyenkint 3 frt 50 krt tesz ki, a mely összeget augusztus 16-ig a kör szolgájánál le kell fizetni. Esztergom polgárainak figyelmébe ajánljuk ez ügyet. * Az esztergomi kath. legényegylet uj háza már tető alatt van. Most folyik a tetőzetnek cserepekkel való födése. A bokréta ünnepélyt f. hó 20-án ülték meg a kőművesek. Ez ünnepségre számosan jelentek meg az egylet tagjai közül, élükön dr. Anhäupel György m. elnökkel, Finke pénztárnokkal, Magyary vál. taggal, Pelczmann háznagygyal. A vig lakoma közben lelkes toasztok hangzottak el. Dr. Anhäupel György a kőmives munkásokat éltette, akik igazi vallásos szellemtől áthatva dolgoztak a legényegylet falainak fölemelésében, mert tudták, hogy nem közönséges házat építenek, hanem egy szent csarnokot, ahol a vallásosságot, a kath. egyházhoz való hűséget és ker. műveltséget fognak az iparos ifjak maI gukba szívhatni. Az éljenzések s a zene hangjaira j nagy számú közönség gyűlt egybe az épülés alatt levő ház elé, mely meglepetéssel s nagy tetszéssel szemlélte a pompás téglaanyagból fölépült magas I falakat, az uj nagy termet s a többi helyiséget. * Temetések. E héten temették nagy részvét mellett Szabó Titusznét, párkányi ügyvéd nejét, meghalt a helybeli Simor-kórházban; Szekér Józsefet, párkányi földbirtokost és megyebizottsági tagot; Péterffy Bélánét, szül. Laiszky Máriát; és Groszner Józsefnél, szül. Hertel Lujzát, tekintélyes iparos feleségét. * Egy kis közlekedési akadály. A július 18-i zivatar utóhatásait a Széchenyi-tér néhány lakosa hosszabb ideig élvezhette; néhány napon keresztül szivattyúzták a vizet a pincékből. E héten fölbontották az új csatornát és csodák csodája, ráakadtak egy összetorlódott gerenda halmazra, mely a víz lefolyását akadályozta. Már azt hitték, hogy e gerendák bele nőttek a csatornába, midőn végre kisült, hogy az épitők azokat feledékenységből ott felejtették. A csatorna különben száraz időben kitűnőnek bizonyult, most csak várni kell egy uiabb zivatarra. * Mikor lesz villamos világitásunk? Ez ügyben döntött már a pénzügyi bizottság s a közgyűlés hozzájárulásával árlejtést hirdet, ha akad oiyon vállalkozó, ki elvállalja, a mennyiben a város az utcák és a terek világítására nem hajlandó az eddiginél nagyobb összeget felajánlani. * Őskori lelet. A régészek kebelét óriási öröm fogja el, ha ugy valami ócskaságra rábukkannak, hát ha még egy antediluvialis maradvány birtokába jutnak. Egy ilyen fontos antediluvialis maradvány — barlang lakó emberek — birtokába jutott nem régen nem ugyan a régészeti társulat, hanem éber rendőrségünk. A várkert alatt elterülő kertek gyümölcsfáit már régebben pusztították holmiféle ragadozók, de nem jöhettek nyomukra. Végre rendőrségünk nyakon csipte három 10—13 éves gyerkőc személyében, kik szüleiktől elszökve, a várhegy odúiban ősember módjára tanyáztak s onnan indultak a hadjáratokra, a melyeket a békés kerttulajdonosok gyümölcscsel terhelt fái ellen intéztek. * Szerencsétlenségek. A jelen hét folyamán két baleset történt. Az egyiknek áldozata egy üveggyári munkás, akit egy elpattant üveghenger életveszélyesen sebesített meg. A másik pedig egy fiatal gépész, kinek karját cséplés közben eltörte a gép. Mind a kettőt a Simor-kórházban ápolják. * Halálozás. A fővárosi tanítótestület egyik tagját, városunk fiát súlyos csapás érte. Szeretett hitvese élte legszebb korában eltávozott, hátrahagyván három kis árvát. A halálesetről a következő gyászjelentést vettük : Győrífy János székesfővárosi tanitó, valamint gyermekei Jolán, Károlyka és Mariska fájdalomtól megtört bánatos szivvel tudatják az összes rokonok-, ismerősök- és jóakarókkal a hű nő és legjobb anya Gybrffy Jánosné szül. Keller Irmának, folyó hó 20-án délután, keresztényi türelemmel viselt hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élete 32-ik, h ságának 14-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 22-én délután 5 órakor tétetnek a nagyperkátai sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 22-én. délelőtt 9 órakor NagyPerkátán a plébánia-templomban fog az Urnák bemutattatni. Nagy-Perkáta, 1896. július 21-én. Az örök világosság fényeskedjék neki!