ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-07-26 / 30. szám

jogos érdeke és másodszor nem szerencsésen lőn megválasztva a hely, hová az új iskolák terveztetnek. Az a Dunaparti terület, a mely a jelen célra ki van szemelve, röviden és leplezetlenül szólva, nem iskolának való. Az iskola-épités kérdését más kérdésekkel kapcsolatosan kellene megoldani. Az tény, hogy a buda-utcai kaszárnya nincs azon a helyen, a hol egy kaszárnyának a mai helyes fogalmak szerint állania kell. Misem lenne tehát célirányosabb, mint a jelenlegi kaszárnyát komoly számításba venni akkor, midőn új épületek emeléséről van szó. A mostani buda-utcai kaszárnya — a legcélszerűbb lenne különféle kulturális intézeteink és közhivatalaink öszpontositására és helyébe a város közeli határában kellene egy új kaszárnyát emelni. A jelenlegi kaszárnyában helyeztethetnének el az iskolák, a posta és távírda, a járásbíróság, esetleg a pénzügyi igazgatóság, törvényszék stb. Ha pedig hely maradna, oda kellene hatni, hogy városunk főreáliskolát, kereskedelmi tanodát, esetleg földműves • iskolát nyerjen. Ekként felszabadulna a Saskaszárnya is és a város egy igen előnyösen értékesíthető telekkel rendelkeznék. Ha mindezekhez még a közkórház kérdését is hozzáadjuk, láthatjuk, hogy városunknak igen sok teendője van a közeli jövőben és igen hátrányos rá nézve, hogy éppen legelső tisztviselője, feje tekintetében folytonos változások fordulnak elő. Ha azonban e szomorú tény elöl ki nem térhetünk, még kevésbbé szabad kitérnünk ama szoros kötelesség elöl, hogy férfiút keressünk az ügyek élére, ki feladatának magaslatára képes emelkedni és a város érdekében tudjon és akarjon is dolgozni. Bízunk a város képviselő testületében, hogy meg fogja szívlelni a költő némi módosítással ránk illő e szavait: Neked még virulnod kell —• Esztergom, Vagy szégyen rögzik minden fiadon. Az Esztergom szab. kir. városi elemi iskolák kath. jellege. Azon alkalomból, hogy az egyik esztergomi tanitónő jónak látta az iskolát fentartó város közönségének jogos várakozását semmibe sem véve megkisérleni, hogy férjhez menetele után is a tanügy rovására a város közönségének nyakán maradjon, Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága, mely ezen ügygyei legutóbbi időben foglalkozott, határozatában, illetve annak megokolásában — mint az egyik helyi lapban olvassuk — a városi iskolák jellegére nézve, olyan felfogásnak adott kifejezést, mely a való tényállással merőben ellenkezik, és ezen körülményre akarunk ezúttal röviden reá mutatni. A közigazgatási bizottság az iskolák történetéből azon következtetést vonja le, hogy azok soha sem voltak katholikus jellegűek, hanem községiek, az az felekezetnélküliek. Legyen szabad egész tiszteletel kijelentenünk, hogy a közigazgatási bizottság nem jól ismeri az esztergomi iskolák történetét, mert ellenkezőleg éppen ebből a történetből tudnia kellene, hogy amióta Esztergom szab. kir. város elemi iskolákat tart főn,, azok, eltekintve az 1869. évi június 10-től 1869. évi dec. 7-ig terjedő rövid időszaktól, mindig kath. jellegűek voltak. Esztergom, mint kegyúri joggal felruházott szab. kir. város nem is tarthatott fön más, mint katholikus jellegű elemi iskolákat. Ez egyenes folyamánya volt a kegyúri jogok és kötelezettségeknek. Aki erről bővebb tájékozást akar szerezni, olvassa el dr. Timon Ákos értekezését a szab. kir. városok kegyúri jogairól. Ami továbbá az elemi iskolák jellegét illeti, azt meghatározni egyes-egyedül és kizárólag az iskolát fentartó akár erkölcsi akár fizikus személynek a joga. Aki fizet, ez határoz is e tekintetben. Esztergom szab. kir. város közönsége kétséget kizárólag ugy határozott 1869. év decz. 7-én, hogy összes iskolái katholikus felekezeti jellegűek. És ezt a határozatot egész a mai napig fenn is tartotta. Hiszen ezen határozat fentartása miatt adott az egyesülés után a helybeli izraelita hitközségnek csak ezen év elejétől fogva hitoktatási célokra 500 frtot. Esztergom tehát az ő elemi iskoláit nemcsak „névleg" de „tényleg" is katholikusoknak akarja és nem pusztán „tűri" ezen iskolák katholikus „nevét", de azoknak a katholikus ,felleg

u-éért áldozatot is hoz. A bizottság egyik tagja, úgy látszik, nem vett tudomást mindezekről akkor, midőn az uj szabályszervezetből akarta kiokoskodni, hogy ezek az iskolák községiek azaz felekezetnélküliek. A királyi tanfelügyelőnek kétséget kizárólag igaza van, midőn az Esztergom városi elemi iskolák katholikus jellegét hangsúlyozza. Az iskola jellege azonban nem egy az iskolát kormányzó hatóság jellegével. Ezen kettőnek feltétlen azonosításából származott a zavar, mely a közigazgatási bizottságban a szakférfiút a bizottság nem szakértő tagjai• val ellentétbe hozta. Az iskolák katholikus jellegűek, de nem állanak felekezeti hatóság alatt; mert a felekezeti hatóság megelégedvén az iskolák kath. jellegének biztosításával, az iskola adminisztrációját reá bízta az iskolát fentartó város közönségére s annál is inkább, mert egyrészről méltányos, hogy az intézkedjék, akinek a zsebéből I tar tátik főn az iskola, másrészről, mert az isko; Iáknak felekezeti adminisztrációját addig, amig a kath. autonómia meg nem alakul itt Esztergomban, nincs kire bizni. Esztergomban tehát a város közönsége és az egyházi hatóság megtalálta azon modus vivendit, mely egyedül a helyes és amely a törvénynyel nem ellenkezik. A törvény a felekezeti iskolákat a felekezeti hatóság vezetésealatt lévőknek jelentiki, ezzel azonban nem zárja ki azon esetet, hogy az a felekezeti hatóság ezen jogát, ha méltányosnak és iskolájára nézve kívánatosnak találja, átruházza azon tényezőre, mely ezen iskolát fentartja, s amely neki kellő garanciát nyújt ezen iskola vallási jellegére nézve. Ez a tényállás Esztergom iskoláinál. Az iskolák jellege katholikus, de azokat a város administrálja saját iskolaszéke által és mert ez az iskolaszék nem felekezeti, azért annak határozatai nem a felekezeti, hanem a politikai hatósághoz fellebbezhetök. Hogy pedig ezen következésük igaz, annak történeti bizonyságait alkalmunk lesz felsorolni. Ami a közigazgatási bizottság határozatának érdemi végét illeti, arra az iskolaszék van hivatva megtenni észrevételeit. Reánk azt a hatást teszi a határozat, mint mikor a biró a panaszost elutasítja és a vádlottat felmenti >bizonyítékok elégtelensége* alapián. HIREK. * A hercegprímás új adománya. A főmagasságú bibornok, hercegprímás jótékony és nemes szivének őszinte szeretetét követve, egyházmegyéje papságához intézett XIX. számú körlevelében tudomására adja papságának, hogy az elaggott papok nyugdíj intézetének alapjához, mig a jó Isten élteti, évenkint ezer frttal járul. A szerető szívből fakadó eme jó cselekedet, igazolja Ő Eminenciájának kegyes atyai gondosságát, melylyel megyéje papsága iránt viseltetik. * Személyi hirek. Dr. Komlóssy Ferenc prépost kanonok Vihnyéről haza érkezett. —• Niedermann .lózsef kapitány három heti szabadságot kért, ez idő alatt Kollár Károly tanácsos helyettesíti őt.—Dr. Kereszty Győző theologiai tanár, Pelczer Lipót doroghi esperes és dr. Koperniczky Ferenc nagyölvedi plébános Szatmáron hosszabb ideig időztek, ahol Meszlényi püspök vendégei voltak. — Ráró Gudenus Arthur hercegprimási levéltáros egy hónapi kürára Reichenhallba utazott. * Magas vendég. Özv. gróf Taaffe Edéné, volt Osztrák miniszterelnök özvegye jelenleg városunkban időzik testvérénél gróf Csáky Károly püspöknél. Ö excellenciája naponta sétakocsizásokat tesz a vidékre és nagyon tetszik neki Esztergom vadregényes környéke. * A munkácsi millenáris ünnepélyen részt vett Frey Ferenc országgyűlési képviselőnk is. Valóban csak örvendeni tudunk azon, hogy az országos ünnepélyek alkalmával Esztergom városa mindig és mindenkor igazán méltóképen van képviselve. * Sz. István ünnepe Budapesten. Ez esztendei sz. István ünnep lesz a kilencszázados magyar katolicizmus megnyilatkozása. Az ország minden részéből hithű katolikusok készülnek ez alkalomból Budapestre. A körmenetet Ö Eminenciája a bibornok, hercegprímás vezeti, hogy pedig a szent ereklyét sokan láthassák, a körmenet a szokásosnál hosszabb utat fog tenni és bejárja egész Buda várát. Részt vesz a körmeneten a püspöki kar teljes számban és díszben. A kath. hivők nem ünnepelhetik méltóbban a millenáris esztendőt, mint ha ez alkalommal keresztény voltukat részvételökkel igazolják. * Egyházmegyei hirek. Szlávik József, felsőattraki plébános folyó hó 17-én életének 73-ik, áldozópapságának 50-ik évében elhunyt. — Plébánosoknak kineveztettek : Hajts János Nyergesújfalura, Virsik .lános Jakabfalvára. — Administratorokká lettek: dr. Frank István Ekecsen, és Nagy Géza Mohórán. — Kápláni minőségben I küldettek: Sztasek János Gajárra, Hlavathy József Selmecbányára, Ghimessy Zsigmond Óturára, Liha \ Győző Sopornyára, Schwingenschlögl József Ekecsre, Závodszky József Szenicre, Fallenbüchl Ferenc VágI Szerdahelyre. * Esztergom város millenáris ünnepe. Mint tudjuk, Esztergom város közgyűlése elhatározta, hogy első szent királyának ünnepén millei niumi ünnepélyt rendez. Idáig azonban nem hallottunk semmit a készülődések felől. Avagy talán ez is pihen, mint a Lőrinc-utca Ős-Buda várára emlékeztető romjai ? Nem tartjuk részünkről szerencsésnek a nap megválasztását sem, mert egybeesik a nagy nemzeti ünneppel; az ily partikuláris ünnepek rendezésénél egy másik nap talán jobban vált volna be. * Az országos képtár és eíry esztergomi kanonok. Az országos képtárhoz kinevezett kormánybiztos, Kammerer Ernő országgyűlési képviselő, szakértőül Maszlaghy Ferenc esztergomi kanonokot hivta meg, ki tudvalevőleg a hercegprimási kép- és metszvénytár őre. A tudós főpap most állítja össze a képtár metszetgyüjteményeiről, különösen pedig a Dürer-metszetekről a leltári jelentést. Ezt a jelentést egy alkalommal már elkészítette Maszlaghy, amikor ugyanis Dankó püspök megbízásából tanulmány tárgyává tette a híres Esterházy-féle képtárt. A jelentés azonban elveszett. Most régi jegyzeteiből készíti jelentését, kitűnő memóriája dacára, legnagyobb gonddal és figyelemmel. Az egész kis kötetet kitevő leltár — mint értesülünk — a jövő hónap végén már készen is lesz, amikor azután tisztán fog előttünk állani a sokat bolygatott országos képtár ügye. * A kath. körök kongresszusa. Augusztus 17.. 18. és 19-ik napjain lesz a kath. körök i kongresszusa Budapesten. Városunkból is többen vesznek részt benne, de még sem olyan számban, a minőre a rendezők számították. De van alapos j remény, hogy sokan bár nem is jelentkeztek, de I mivel Esztergom és Budapest között igen könnyű és j gyors a közlekedés, az utolsó napokban csatlakozj nak e kongresszusban részt venni szándékozókhoz. * Egyházi zene. Julius hó 26-án vasárnap ! a Bazilikában tartandó istentisztelet alkalmával í a főszékesegyházi ének- és zenekar a következő j egyházi énekeket adja elő: Kempter Károly 146. számú miséje; Graduale Salve magna Domina, Seyler Károlytól, férfikar. Offertorium: Salve Regina, Schnabel Józseftől. * A nemzetközi távíró kongresszus tagjainak távozása. Ezen a héten vettek véglegesen búcsűt hazánktól a nemzetközi távirő kongresszus előkelő tagjai. Elmenetelök előtt f. hó 14-én a HotelI Royalban Budapesten Vörös László államtitkár ; fényes ebédet rendezett tiszteletökre. E lakoma volt a tulajdonképpeni búcsúzás ama külföldiektől, kik rövid idő alatt hazánkat megszerették, tisztelni, becsülni tanulták és kellemes benyomásokkal távoztak e héten határai közöl. A kongresszus szórakoztatására és azon célból, hogy megismerjék hazánkat, több kirándulást rendezett a kereskedelmi minisztérium. Voltak a kongresszus tagjai jul. 2-án városunkban; előzőleg az Al-Dunát tekintették meg, azután az alföldet tanulmányozták Kecskeméten. Az említett lakomán a kirándulási helyekről is voltak egyesek hivatalosak. Városunkból Hanny Béla primási jószágigazgató, dr. Walter Gyula titkár és dr. Klinda Teofil szentszéki jegyző vettek részt a lakomán, akik előtt többszörösen hangoztatták a kongresszus tagjai, mily feledhetlen rájuk nézve az esztergomi kirándulás és a fejedelmi fogadtatás, melyben őket ő Eminenciája a hercegprímás részesítette.