Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1932

5

Miként rójjuk le hálánkat nagy Jótevőnk iránt? Hogy virágos, pálmás koszorúnkat gyászos ravatalára tettük, azzal hálánkat csak szimbolizáltuk.

Igazi, mély, bensőséges hálánkat másként is le kell róni. Ne múljék el iskolánk szent falai között egy nap sem, melyen égbe nem szállna buzgó sóhajunk: Adj Uram, örök nyugodalmat neki. Pihenjen csendesen kedvelt városának síri magányában, hisz rövid földi életében sokat, korszakot alkotó munkát végzett. De mi nem pihenünk, kezünkbe vesszük a tudomány fegyverét, azzal küzdünk, harcolunk, hogy kultur- fölényünkkel, nagy Halottunk vezéreszméjével visszaszerezzük az integer Magyarországot.

Segítsen ebben a jóságos Isten s gróf Klebelsberg Künónak örökké köztünk lebegő szelleme!