Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1932

IV. a) oszt. Dánó Zsuzsanna 2, Holi Lujza 1, Pusztai Erzsébet 2.

Zeneoktatás. Intézetünkben zongorát tanultak tizenöten.

A tanulók névsora és érdemjegye: Antalik Ilona II. o. t. 2, Bergmann Anna

IV. o. t. 2, Bordács Ilona II. o. t. 2, Dohányosi Mária IV. o. t. 2, Dolnay Monika I. o. t. 1, Gemmel Ágota I. b) o. t. 1, Király Mária II. b) o. t. 1, Seidl Auguszta IV. b) o. t. 2, Spitz Ágnes I. b) o. t. 2, Szász Györgyi IV. b) o. t. 1, Szepesi Benedikta III. c) o. t. 2, Törési Margit IV. b. o. t. 2, Tihanyi Róza III. a) o. t. 1, Varga Magdolna IV. b) o. t. 1, Winkler Veronika II. b) o. t. 1.

C) Erkölcsi nevelés.

Valláserkölcsi nevelés. A nevelő figyelő szemét nem kerülheti el a korszellem bomlasztó beállítottsága, amely az üdvösség munkálásának harmadik alappillérébe igyekszik mesterkedéseivel éket verni. Az Isten, Egyház és emberi természet adják az egyéni üdvözülés és a közösségi jólét sarokpontjait. Korszellemünk a levegővel, melyet növendékeink szívnak, fújtatja beléjük az emberi természetet bomlasztó könnyelműséget és felelőtlenséget azzal a céllal, hogy az Isten és az Egyház kegyelemosztó munkája alól a természetes alapot kihúzza. A nemes és alávaló fogalmának elködösítése, a bűn és erény mivoltának tudatosan irányított keverése, a felületen mozgás, a hasznossági szempont egyeduralomra juttatása érezhető korszellemünk hatásában. Növendékeink kevés kivétellel a család bomló szellemét lehelik magukból, jórészt még ön- tudatlanul. A nevelő munkája nem az építés síkján indul el elsősorban, hanem elég gyakran előbb rombolni kénytelen a. korszellem építette alapot, melyre nem lehetséges a továbbépítés.

Iskolánk ezidei nevelő programmja valláserkölcsi téren a korszellem bomlasztó hatásának ellensúlyozásaként a természetes erények fokozottabb gyakoroltatását vette célba. Világnézeti nevelésünk alapja természetesen: az emberi természet és r* természetfölötti legtökéletesebb egysége, maga Krisztus volt. Benne emelkedett elképzelhetetlen magasba a ma annyit támadott emberi természet. Általa emelkedhettünk az ember számára csodaszámba menő istenfiú- ság méltóságára. Az eszmények sorában második helyen az istenfiúság remeke állt, a kegyelemmel teljes, az asszonyok között áldott: a Szent Szűz. Tőle tanulták leánykáink a női lélek minden szépségét. Szerették a Szűz Anyát.

Gyakorlatban vallásos nevelésünk nem rekedt meg az egyén üdvösség felé irányításában, hanem minden vonatkozásban a közösségi egyén: a magyar leány vallásosságát törekedett elmélyíteni. Lelkigyakorlatokat december első napjaiban tartottunk. Az I—II. osztályosokét dr. Zakar András hercegprímási titkár, a III—IV. osztályosokét Körmendi István hitoktató vezette. A lelki- gyakorlatos szentáldozást engesztelésül ajánlottuk fel hazánkért. — A rövidített iskolai idő alatt három közös szent gyónást végeztünk. Minden egyes alkalommal a közös ima erejével könyörögtünk honvédeinkért. Az első pénteki szentáldozást növendékeink nagyobbrésze végezte. Sokan heti gyónók voltak. — Mindazoknak a főtisztelendő uraknak, akik növendékeinknek készségesen rendelkezésére álltak a gyóntatások alkalmával, ezúton is hálánkat fejezzük ki. Külön köszönetét mondunk: Dr. Török Mihály prelátus kanonok, Gombos Géza, Pollák Miklós, Brindzik József, Tarda Jenő, dr. Gianits József, dr. Zakar András, dr. Szepesdi Sándor, dr. Ispánki Béla, Kovács Ferenc, Mezősi Béla,