Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1929

Új épület — új jövő.

Sziklás hegyen bazilika, régi vár, alatta két templom, primási palota és kanyargó, széles folyam: a Duna.

Ebben a csodálatos keretben látjuk az esztergomi zárda új épületét, kiegészítő részét, amely az érseki nőnevelő-intézetnek új korszak megnyitását jelenti, a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének újabb megerősödését és Esztergom város, és általában Magyarország iskolaügyének hatalmas fejlődését.

fiit, történelem, — tradíció, tudomány, erő, szépség és szeretet fényét vetíti ez az épület . ..

Ég felé hajló háromszögből sugárzik a hit. Fenn a bazilika, jobbra a zárda és balra a Víziváros temploma. De a fényáradás mintha a háromszög közepéből sugároznék a legerősebben. Kettős kereszt függ a várfalon: Szent István királyunk születési helyét jelöli, azokat a falakat, amelyek mögött Szent Imre herceg részére az Intelmek napvilágot láttak.

Ez a történelem sugárzása is, a tradícióké. — Meg a tudományé is, amely itt a Szent Jobb által termőtalajra hullott.

Az erőt, amely ezer esztendő távlatából felénk nyúlva, ma is közöttünk van, a bazilika hatalmas méretei szimbolizálják. Ez az erő beözönlik a hitbe, a történelembe és a tudományokba és itt épít, alkot, hogy új jövőbe vezessen.

A szépség a lelkiségben nyilatkozik meg, a kibontakozó magyar jövendőben, amelyhez az érseki nőnevelő-intézet minden leánya is hozzáad egy_egy alapkövet, az élet legszebb idejében magukbaszívott esztergomi ihletettséggel.

Itt kapcsolódik bele a szeretet, amely a nevelés koronáját teszi fel a munkára. Szeretni azt a földet, ahol a Haza megszületett, ahol Szent Király mutatta meg a hitet és ahol az Intelmek szellemében hangzanak el ma is a szavak, a tanítások, útravalóul az életre.

Gondolatunk átszáll a váron és a bazilikán, messze a Dunán, Tiszán, Szamoson át: Szatmárba.

Az anyaház idegen megszállás alá került és utcájában román bocskorok csoszogása visszhangzik.

3