Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1929
34 Esztergomban találtak letelepedésre helyet a szatmári irgalmas nővérek; idejöttek, hogy őrt álljanak és új munkába fogjanak a régi otthonért, a régi Hazáért. Végvár alatt állanak őrt, Esztergom ma határváros s az intézet ablakaiból a megszállt partok néznek át ide szomorúan. Esztergom-Viziváros régi falain épült fel az új intézet. A Kisduna partján 234 méter hosszúságban áll és Esztergom legszebb épületeinek egyike. A magyar iskolaépítésben szinte páratlan. Nemcsak külsejében impozáns, hanem elhelyezésében és helyiségeinek elrendezésében is a legszerencsésebb megoldás, ötvenhat helyisége van, amelyek mindegyikére a legnagyobb célszerűség jellemző, anélkül, hogy ott a szorosan vett iskolavonalak előtörnének és éreztetnék azt a sivár légkört, amely a régebbi generációkat az iskolában körülvette. Nem iskolában érezzük magunkat, hanem palotában, ahol azonban szertartásosság, előirt formák nincsenek, ahol szabadon lélegzünk és ahol mindenütt az otthon melege, szíve és lélekkel-teli világossága árad. Az épület közepén, egymás felett, a tornaterem és a díszterem válaszfalat alkot; lefelé helyezték el az elemiiskolát, az óvodát és a noviciátus egy részét; a primási palota felé, ahol a vízivárosi templom oldaláról nyílik a főbejárat, a polgári iskola, a közös szertárak, az előadótermek, az irodák és a vendégszobák kaptak helyet. Az 1930/31. tanévtől kezdve itt nyílik meg a leánygimnázium is, amely szintén nagy előhaladást jelent, újabb területet a Szatmári Irgalmas Nővérek munkásságának, a magyar katholikus nőnevelés és iskolaügy kétségtelen emelkedésére. Az új zárdaépület megteremtése a megboldogult Csernoch dános dr. biboros-hercegprimás nevéhez fűződik, aki a legnagyobb megértést tanúsította a menekült irgalmas-nővérek új elhelyezésében és fejlesztésében. Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás méltó utódként lépett ebbe az örökhagyásba és nagy áldozatkészségével megoldásra is vezette a tervet. Személyes munkálkodást és óriási anyagi segítséget nyújtott gróf Klebelsberg Kunó dr. m. kir. kultuszminiszter is, akinek nagyarányú közoktatásügyi politikája és teremtő munkássága éppen az új épületben nyilatkozik meg a legjellemzőbben és a legerőteljesebben. Külön érdeme van a megteremtésben Benkő M. Szeréna tartományi főnöknőnek, aki szüntelen fáradozásával az anyagi gondok terhét viselte, az építés ügyét azzal az átfogó erővel és kitartással vezette, amely nélkül a terv megvalósítható nem lett volna. Segítséget nyújtott dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, egyház- megyei főtanfelügyelő, aki mint az építkezés ügyének gondos és szakavatott vezetője vett részt a munkában. Nem csekély érdeme van az új intézet megteremtésében a szab. kir. város élén álló dr. Antóny Béla polgármesternek, aki megértő támogatásával a város áldozatkészségét a mintegy 200.000 pengő értékű telek adományozásával biztosította. Az épület Vojtka építészmérnök tervezésében készült. A polgári leányiskola 1929 szeptember 10-én költözött át az új
