Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895
16 ván, észrevétetjük a csúcsokat, melyek szúrják a kisded markát, majd az éleket érzékeltetjük, melyek a gyermek kezét metszik. Egy más foglalkozás alkalmával a lapokat mutatjuk be, a gyermek kezéhez, vagy arczához érintvén, a koczka sima, lapos oldalait. Ez eszközzel is sokan visszaélnek, midőn azt szépészeti idomok alakítására alkalmazzák; leghelyesebb, ha nevének épitö-eszköz — megfelelően, építésre használjuk fel. 4. A 8 hasábra osztott koczka. A kisded újat kíván és keres, de nem összefüggés nélkül való újat, hanem újat az ismert alapján, mely a meglevőből fejtik ki. Ilyen a 8 hasábra osztott koczka. A hasáb bemutatásánál is óvakodnunk kell a mértani ismertetéstől. Leghelyesebben járunk el, ha a koczka és a hasáb között lévő hasonlatosság és különbség feltüntetése végett egy koczkát és hasábot adunk a gyermekeknek. Eleinte nem kívánhatjuk a gyermekektől a hasonlóságok és különbségek szabatos meghatározását, hanem lassan-lassan minden foglalkozás elején néhány perczen át folytatott és a hasáb tulajdonságaira irányozott beszélgetések által törekedjünk arra, hogy azokat a gyermekek mintegy játszva elsajátítsák. Szépészeti idomok készítésétől tartózkodjunk. 5. Az egészekre, felekre, negyedekre osztott koczka. A 111. építő-doboz is koczkát képez, melynek részei az első építő-doboz részeivel alakra nézve megegyeznek, de számuk sokkal nagyobb. Mig az első építő-doboz koczkája minden irányban egyszer van felosztva, addig ez minden irányban kétszer van átmetszve, mi által 27 kis koczka keletkezik. Fröbel ez egyszerű felosztáson kívül hat koczkát még második felosztásnak is alávetett és pedig három koczkát csak az egyik, hármat pedig mindkét átló irányában metsz át; ily módon 6 fél és 12 negyed koczkát nyerünk s így az egész szekrény tartalma 39 darabból áll. Ez építöeszköznél megjegyezzük, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi kisdedóvók is elismerték, hogy az a szigorúan mértani alap, melyen Fröbel ez építöeszközt létesítette, túllépi a
