Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895
15 2. Golyó, koczka, henger. A kisdedben a korral a változatosság után való vágy fokozódik, Fröbel azért második eszközül a golyót, koczkát és a hengert szemelte ki. A golyó a labdával alakjára, gördülékenységére nézve egyenlő, de egyéb tulajdonságaiban ellentétes, amennyiben a a labda puha, könnyű s az ütésnél alig ad hangot, a golyó ellenben kemény és élénken hallható hangot ad. Mivel pedig Fröbel az ellentétek kiegyenlítésének törvényét fö nevelési törvénynek tartá, a golyóhoz csatolta annak ellentétét, a koczkát s ezek kiegyenlitöjét, a hengert. A golyó a mozgást, a koczka a nyugvást fejezi ki, a henger a közvetítő; azért együttesen kívánja a kisdednek adni. Fröbel ez eszköznél ballépést követett el, midőn a labdától, mint valódi játékeszköztől, hirtelen mértani alakok ismertetésére tért át. E foglalkoztató eszközt az óvó-intézetben úgy, a mint azt Fröbel egy dobozban elhelyezte, alkalmazni nem lehet, hacsak száraz szemléltetésbe s mértani alakok magyarázatába nem akarunk bocsátkozni. S ép ezért e foglalkoztató eszközt bátran elhagyhatjuk. 3. A 8 egyenlő részre osztott koczka. A kisdedben nagy a tudás vágya, ez ösztönzi öt arra, hogy játékainak a belsejét vizsgálja, ezért bontja szét játékeszközeit. S ha a szétbontás sikerült, a részeket megvizsgálva, ismét lankadatlan kitartással igyekszik egészszé összeállítani. Fröbel szerint erre legalkalmasabb eszköz a 8 egyenlő részre osztott koczka, mely az egésznek és a résznek szemléltetésére, az alak és nagyság különbségének feltüntetésére legmegfelelőbb. A bemutatás után ismertessük meg a koczka tulajdonságait, de ne az iskolába való oktató mód szerint, mint pl. a hol két lap érintkezik, ott él keletkezik, ha pedig három él találkozik, akkor csúcs támad. Ilyen eljárás a kisdedeknél nem való; a koczka az óvó-intézetekben csak szemléltetendő és pedig alkalomadtával, építés közben. A gyermek kezébe adjuk a koczkát, a mit az összeszorít
