Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

összeesküvése után. Az ő idejében »antihumanista« volt a kancellária irányzata s ekkor kerüli oda Bakócz Tamás. (

2

8) Mátyás kedvelte Veronai Gábort, erdélyi, majd egri püspökké tette, kieszközölte neki a biborosi kalapot, ő üdvözölte a király nevében olasz nyelven a Székesfehérvárra érkező Beatrixet. (

2

9) Mátyásnak: szivén feküdt atyja munkatársának, a magyarság s a kereszténység nagy segítőjének, az ő nevelőjének Kapisztránói Jánosnak szenttéavatása. Nemcsak ő szorgalmazta, hanem a szenttéavatás munkálatai sürgetése s elősegítése érdekében levelet irt az olasz fejedelmeknek és városoknak. (

3

0) II. Pál pápától az ottocsáczi püspökké kinevezett Antal ferences atya megerősítését kérte. Felterjesztése azonban eredménytelen maradt. (

3

1) Felkereste a pápát külföldi táborhelyéről idegen ferences kolostorok érdekében is. (

3

2) Annál természetesebb, hogy a magyar barátok ügyét szívesen felkarolta. Egy meghasonlás miatt az obszervánsok dolgában IV. Sixtus pápához irt levélében nemcsak a javukra szóló döntést kért s különös gyöngédséggel »lelkiatyjának« nevezte a Romába küldött magyar P. Pályi Gábort, hanem meleg szeretettel emiitette benne, hogy »boldogemlékezetű dicső atyjának nyomdokait követve fiatal éveitől különös buzgalommal tisztelte Boldog Ferencnek a rendjét«. (

3

3) Ez a levél nem lehetett ismeretlen Temesvári Pelbárt, a XV. századi irodalmunk egyik legnagyobb alakja, a híres obszerváns ferences író és szónok előtt. Őt, mint a Mátyás-ellenes hangulat szenvedélyes kifejezőjét s a humanizmus fékezhetetlen támadóját szeretik emlegetni Szilády Áron óta. (

3

4) Szilády ezzel közvéleményt teremteti s könnyű volt. Hatása alól nem vonták ki magukat e kort jól ismerő, de Szilády véleményét komolyan aligha mérlegelők, mint például Kastner Jenő, (

3

5) Thienemann Tivadar, (

3

6) vagy a történetíró Hóman Bálint. (

3

7) Nem is szólva arról, hogy a regényírók — pl. Tarczai György, Surányi Miklós, Harsányi Zsolt — 28. Horváth J. i. m. 105. 1. 29. Fraknói Vilmos: Mátyás király. Bp. 1890. 249. 1. 30. Mátyás lev. I. 10—13. 1 31. Mátyás lev. I. 132. 1. ós 3. jegyz. 32. Mátyás lev. II. 186. lev. 33. Mátyás lev. II. 2. 1. 34. Szilády Áron: Temesvári Pelbárt élete és munkái. Bp. 1880. 34—39. 1. 35. Kastner Jenő: Humanizmus és régi magyar irodalom. Győri Szemle 1933. 36. Thienemann Tivadar: Városi élet a középkorban. Minerva 1923. 37. Hóman—Szekfii: Magyar történet III. 411. 1. 2 17