Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1936

6 gazdasági életről, még később a településről. Egy táj hegyrajza, klímája, vízrajza után a tanuló maga jön rá a talaj minőségére és a földművelés lehetőségeire. A tanárnak gyönyörűség látni, hogy ilyenkor a földrajzi gondolkozás szépsége megihleti a gyermeket, érdeklődik és egy-egy probléma megfejtésében örömét leli. Ezzel a gondolkodtatva tanítással kinyitjuk a gyermek szemét. Hozzászoktatjuk ahhoz, hogy nyitott szemmel járjon a szabadban és a jelenségeknek okát keresse. Ez a módszer azért is szükséges, mert a kizárólag memoratív anyag nem hívja fel eléggé az érdeklődést. Miközben növeljük a tárgyi ismereteket, az okozati összefüggésekkel lendületet viszünk a munkába. Nem kell minden kapcsolatot elmondani, amit a tanár tud, pl. a talaj eredetéről, csak annyit, amennyire az ő vezetésével a tanulók rájönnek és megértenek. Itt említem meg, hogy földrajzi fogalmakat, fogalmi meghatározásokat ne tanítsunk a konkrét helyzetektől elvonatkoztatva. Még ma is vannak földrajzkönyveink, melyek bevezetésül, mintegy elméleti részként tárgyalják az álló- és folyóvizeket s ezek felosztásait, majd a szél, az eső, a település, az ipar stb. fogalmakat. így mindig száraz és unalmas leckeként hatnak a tanulóra és legtöbbször nem is ragad meg belőle semmi. Különösen az év elején ne kívánjuk ezt az elvont anyagot, különben elidegenítjük a tanulót a földrajztól. Egészen másképpen hatnak a földrajzi fogalmak, ha a maguk helyén, alkalomszerűen ismertetjük azokat. A szélmarta mélyedésben keletkezett tóról a Dunántúl tanulásánál, a szikes tavakról az Alföldnél, a glecsertavakról az Észak-Nyugati Felvidéknél, a kráter-tóról Erdély tanulásakor kell szólnunk. Ha pontos fogalmi meghatározásokat kívánunk, akkor a megfelelő időben visszaforgatunk az ilyen régi tipusú könyvek első lapjaira és például a felvidékek hegyeivel kapcsolatban tanulják meg a gyermekek, mi különbség van hágó és szoros közt. IV. A földrajzoktatás eredményességének leghatalmasabb eszköze a szemléltetés. A földrajz tanításánál sohasem lehetünk el nélküle. Igazi szemléltetés a valóság megtekintése. A természet nyújtja a legjobb szemléleti anyagot. És itt az internátus előnyét kell felhoznom más iskolákkal szemben. A heti 2—3 sétán, anélkül, hogy a tanár azt szórakoztató mivoltától megfosztaná, állandóan szemléltethet a természetben. Adódó alkalommal elég egy percre csendet kérni és fölhívni a tanulók figyelmét az adott jelenségre. Minden különösebb szándék nélkül is a legváltozatosabb ismeretanyag kerül szemünk elé. A folyó mellett például áradásának sebessége, huzamossága, a visszamaradt iszap, esetleg az elhordott partdarab. A hegyoldal mély útjaiban lőszfalat látunk, itt-ott kikandikál a hegy tulajdonképpeni kőzete, az andezit. Megfigyelünk hosszanti és keresztvölgyeket, völgykatlant és fensíkot. A forrás erének felső-szakasz jellegét. A város piacán, vagy vásárterén áthaladva, vagy akár a mezőn néprajzi adatokkal gazdagodik a