Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1936

7 tanulók ismeretköre. A természetet legtöbbször a különféle képek helyettesítik. A rajz is a valóságot helyettesíti. A szemléltetés sok eszköze közül csak a rajzról akarok még néhány szót mondani. A táblai rajzolás a módszeres tanításban a legújabban terjedt el. Itt-ott talán túlzásba mentek vele, mert elérhetetlen követelményeket állítottak fel. Az „Utasítások" még éppen csak megemlítik a vázlatrajzokat. A tanuló a rajzolásban új szemléltetési eszközt nyert. Cselekvőleg vesz benne részt. Értéke különösen abban nyilvánul, hogy a térképen együttlevő jelenségcsoport egy bizonyos jelenségét (felszin, utak, folyók, vagy vasutak) kiemelve szemlélhetőbbé tesszük. Irányadó elvünk az egyszerűség, a vázlat. A jó eredmény érdekében arra kell vigyáznia a tanárnak, hogy a tanulók rajza ne legyen egyszerű másolás a tanár rajzáról. Ezért a térkép a tanulók füzete alatt fekszik, először a térképen nézik és figyelik meg például egy folyónak helyét és irányát, majd megfigyelik hogyan rajzolja azt táblára a tanár és csak ezután rajzolhatnak ők. A gyermekek nagyon szívesen rajzolnak. Az első rajzok többnyire igen gyengék. De hihetetlen gyorsan javul, mert nem törekszünk pontosságra, a távolság és az arányosság fontosabbak. Az oktatás csak akkor ér el eredményt, ha az érdeklődést sikerült a tanulókban felkelteni. Mi inkább az ismeret elfogadását megelőző érzelmi érdeklődést értjük ezalatt. Herbart olyan érdeklődést értett ezalatt, mely eredményként jelentkezik az oktatásban. Mind a kettő szükséges és módszeres tanítás kétség nélkül eléri mind a kétféle érdeklődést. Egyrészt állandó szellemi energiát eredményez, mely tovább ösztönzi a tanulókat, másrészt például az ok és okozati kapcsolásokkal, élénk és megjelenítő képekkel, apróbb kísérletekkel és a vázlatrajzolással érzelmi érdeklődést, figyelmet és kedvet váltunk ki. Ha a tanuló figyel, meg is jegyzi azt, amit hallott. Magának a gyermeknek természetes tudásvágya is érzelmi érdeklődés forrása. Ezt a tudásvágyat, mint parazsat a hamu alól piszkáljuk elő a módszeres tanítással. Sokszor előfordul, hogy az óra anyaga magábán érdektelen, ilyenkor csak a módszeres tanítás elevensége tud életet vinni a tanításba. A földrajz tanításánál annál fontosabb a lelkesedést nyújtó módszer, mivel a magyar nyelv mellett a földrajz föladata a hazaszeretet elmélyítése. Ezért a földrajztanár minden eszközt megragad, hogy a jövő generáció hazafiúi szeretete egykor boldogabbá tegye a magyar hazát. A fölhasznált munkák: „Utasítások" a középiskolai tantárgyakhoz, — Tanterv az első osztály tananyagához. — Willmann, Schütz, Didaktika, 1835. — Dékány István, Pedagógiai elvek, 1936. — Finánczy, Didaktika. 1935. P. Németh Pius.