Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1936

5 ról, a Duna kanyarulatairól és szigeteiről, vagy a hegy oldalán kibuggyanó forrásokról. Sokkal fontosabb eredmény ezeknél az, hogy adva volt már bizonyos fogalom — és szemléletmennyiség a tanulókban, amikről én is tudtam és még hozzá mindez közös tulajdonuk, egy olyan alaptudás, amiben mindannyian találkoznak. Ezekre az ismeretekre már számíthattam a továbbhaladás útján. Esztergom és vidéke különben a földrajzi fogalomelemek bemutatására nagyon kedvező. Sokat ismerhetnek meg közvetlen szemlélettel. Az internátus jövevényeivel a földrajz tanárának első dolga, hogy sokat járjon a városban és annak környékén. A szülőföld értelmi benyomásait kiegészítik az új táj adatai: a tanuló ismeretei változatosabbak és főleg öntudatosabbak lesznek. II. Az ismert fogalmakról és tájakról összehasonlítás útján megy a földrajztanár tovább a kevésbbé ismert dolgokra és tájakra. Persze a haladás itt is lassú és megfontolt. Mindig csak akkora területtel mehetünk előbbre, amennyit a már ismertek után áttekinteni, vagy vázlatrajzok, képek segítségével el tudunk képzeltetni. Például Esztergom kisebb környéke után nem jöhet más, mint nagyobb vidéke: keletre a Pilis és a Dunazúg-hegység, nyugatra a Kisalföld. Az országrészek, a nyolc nagy tájegység közül a Dunántúllal kell kezdenünk, mert Esztergom mind gazdasági élete, mind települése és külső arculata tekintetében a Dunántúlhoz tartozik. A Dunántúl után általános földrajzi szempontból alkalmasabbnak találom az Alföldet. Az Alföld megismerése után jónak láttam, hogy Budapest helyi viszonyaival is foglalkozzunk. Az osztály egyharmadának szülőföldje és mint az ország fővárosáról a többi tanuló is szívesen hall és beszél. Az első osztály az „Utasítások" értelmében a nagy tájegységek megismerése után összefoglalja ismereteit. A tanulók így áttekintést nyernek az egész anyag fölött. Mint látjuk, az első osztályban a szülőföld a tanítás kiindulópontja. De központ is lesz, mert e körül koncentrikusan tágítjuk a tanulók tudásának körét. „A földrajzi ismeretek gyújtópontjai, mondja Willmann, a szülőföld és a messze távolság." (138. lap.) A következő két osztályban hazánk tölti be ezt a szerepet. A hazai föld ismerete mindig a példa, amelynek alapján idegen országokat megértünk. Ami aztán vissza is hat, idegen országokat megismerve jobban megértjük Hazánk földrajzát. Az otthon különös megbecsülésének a tanításban másik célja is van. Vele s rajta keresztül a nagyobb otthont, a hazát, kell megismertetni. Ezzel egyidejűleg, úgy hisszük, az otthon szeretetét a haza szeretetévé tudjuk felmagasztosítani. III. Módszerünk megkívánja az oknyomozó eljárást. Már a földrajzi anyag elrendezését okozati összefüggés határozza meg. Előbb a föld felszínét kell megismernünk, csak azután beszélhetünk, mint függvényéről a