Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1943

17 a növendék nemcsak gépiesen dolgozik nevelőjével, hanem akar :s vele dolgozni szívvel-lélekkel, majd megszereti a munkát és fog dolgozni önállóan akkor is, amikor nem nem áll mellette nevelője. A munkáltató oktatás eléri így kettős célját. Egyrészt élményszerűvé teszi a tanítást, az új anyag közlését, másrészt aktivitáira, önállóságra nevel. Elsősorban a fizika, kémia, földrajz, természetrajz órákon érvényesülnek ezek az elvek még akkor is, amikor a háború mostohasága a fizikai előadó, biologiai és fizikai gyakorló használatát korlátozza, mert még akkor is ott van a kréta, vázlatfüzet, amely lehetővé teszi a munkáltató oktatást. Az alsó fokon bő alkalom nyilik a geometriai munkáltatásra. Az ehhez szükséges eszközök nagyrészt megvannak és pedig oly szép számmal, hogy még népes osztályokban is valamennyi növendéket lehet foglalkoztatni. A film használatát lehetetlenné tette az épület nagy részének katonai célokra történt lefoglalása. Felszerelt vetítőtermünk iskolaterem lett, igy intenzív filmoktatásra csak a háború befejeztével lehet remény, A magyar nyelv védelme. A nyelv a nemzet legnagyobb szellemi kincse, egységének legszilárdabb biztosítéka, összetartozásának legerősebb köteléke, megmaradásának legbiztosabb záloga." Ugyanezt a gondolatot fejezi ki röviden az ismert szállóige : „Nyelvében él a nemzet." Nyelvünkkel, nemzeti létünk hordozójával szemben, tehát mindegyikünknek kötelességei vannak. Ez a kötelességtudat 'keltette életre évekkel ezelőtt a nyelvvédő mozgalmat. Intézetünk is lelkesedéssel vesz részt ebben a munkában, és hazafias kötelességnek tekinti azt. Nyelvvédő munkásságunk különösebben három szempontot követett : Nagy gondot fordítottunk minden osztályban a helyes hangsúlyozású magyaros, értelmes olvasásra, szavalásra, előadásra. Állandó munkával igyekeztünk eszményünknek minél teljesebb megvalósítására. Intézetünkben több, faluról jött növendék van. Ezek nyelvében örömmel fedeztük fel olykor a hamisítatlan népies zamatot. Ügyeltünk, hogy ez a többi tanuló hatása alatt ne szürküljön színtelen, városi hanghordozássá, hanem megfelelő, választékos kifejezésekkel gazdagodva éljen, fejlődjék tovább, mint népiségünk ép gyökerének szépen ápolt, életerős hajtása. Nyelvvédő törekvésünk másik vezető szempontja az volt, hogy növendékeink meglevő magyar szókincsét romlatlanul megőrizzük, gyarapítsuk. Középiskolai tanulmányuk folyamán igen sok szóval gyarapodik növendékeink szókincse. Ügyeltünk arra, hogy ez a gyarapodás magyaros öntudattal történjék. Növendékeink három idegen nyelvet tanulnak, ez gyakran érezteti hátrányos hatását édes anyanyelvünkre. A tanulók ugyanis sok idegen szó birtokában részben éretlen nagyzolásból, részben kényelemszeretetből — restek előhívni emlékezetükből a megfelelő magyar szót, egész sereg új szót kapnak fel és egymással szinte versenyezve használják őket. Ennek következtében azután számos szép, magyar szó szorul ki aktiv szókincsükből. Ehhez járul még, hogy újságok, folyóiratok, némelykor szintén kárt tesznek nagyobb növendékeink magyar szókincsében, mert szükség nélkül idegen szavakkal tűzdelik tele mondanivalójukat. A társadalmi érintkezésből is számos idegen, előkelőbb színezetűnek tartott szót vesznek fel tanulóink, ezektől is állandóan tisztogatnunk kell szókincsüket. Minden oldalról idegen, velünk nyelvi rokonságban nem levő nemzetek vesznek bennünket körül. Erőteljesen, igen sokszor rontóan hat nyelvük a mienkre. Ez alól a hatás alól ki nem vonhatjuk magunkat, mégis állandóan és tudatosan kell e hatás káros kinövései ellen védekeznünk. Az idegen nyelvek tanításával kapcsolatban kínálkozó alkalmakat mindig felhasználtuk, hogy növendékeink helyes nyelvérzékét megőrizzük, fejlesszük. Minden kínálkozó alkalommal tudatossá tettük a különbséget a magyar nyelv, és az indogermán nyelvek szerkezete között. Nyelvvédő munkánk eredményét akartuk biztosítani azzal is, hogy következetesen megkívántuk a szabatos, magyaros fordítást, A 2