Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1943

iö gyorsírás. Fogalmazási rész. A gyorsírási órák vezetője : Sikora M. Andrea. A tanulók névsora és érdemjegye : Altmann Aranka 1, Hajnali Hedvig 1, Kristóf Margit 1, Pálmay Izabella 1, Philipp Margit 1, Scheiber Marianna 1, Sindár Julianna 1, Stöger Magdolna 1, Wild Magdolna 1. Francia társalgás. A francia társalgás célja a mindennapi életben hasznos és szükséges szó és szóláskincs elsajátítása és a beszédkészség fejleztése. A jelen tanévben ennek a célnalk az elérésére nem voltak kedvezők ia körülmények, egyrészt a szorgalmi idő rövidsége miatt, másrészt pedig azért, mert légi veszély következtében többször elmaradt az utolsó óra. A társalgási órán használt segédkönyvek : Kemény Ferenc : Francia-Magyar beszédgyakorlatok ; Edouard Coursier : Manuel de la conversation franoaise. A francia társalgást 2 csoportban tartották, résztvett tanulók száma 19. Az első csoport növendékeivel a mindennapi élet, a szűkebb környezet köréből vett beszédgyakorlatokkal foglalkoztak : az otthon, kert, évszakok, játékok, kirándulások, sportok, egészség, betegség. A második csoport társalgási témái tágabb körben mozogtak. Utazás, étteremben, hangversenyen. A szorgalmi idő második felében a haladók csoportja Marianna Maurer : Á Bátons Rompus c. könyvéből dolgoztak fel beszédgyakorlatok alakjában ismert nevű irók és művészeik életéből vett anekdotákat. A résztvett tanulók neve és érdemjegye az első csoportban : (VI. osztályosok) Bognár K. 1, Fleischmann M. 2, Göncöl I. 1, Horváth K. 2, Kovarcz E. 2, Littera M. 1, Mezei I. 1, Nagy E. 1, Nelhiebel E. 2, Rothnagel I. 2, Simon E. 1, Simonics G. 2, Stich G. 1. A második csoportban : Barcza I. 1, Maróthy E. 1, Hettesheimer B. 1, Kajdy E, 1, Vogel E. 1, Vezető tanár : Mezey M. Perpetua, C) Erkölcsi nevelés. Valláserkölcsi nevelés. Az erkölcsi rend annyira elválaszthatatlan a vallástól, hogy nélküle erkölcs el nem képzelhető. Erikölcsi élet vallás nélkül lehetetlen, mert iaz erkölcstannak alapjait vallási igazságok képezik. Vallás nélküli etika belső ellentmondás. Hogyan teljesítse egy hitetlen ember az erkölcsi törvényeiket ? A hitből élő ember ellenben természetesnek találja Isten parancsainak teljesítését, akaratához való alkalmazkodását és végső céljának munkálását. Ezért a vallásos nevelés ugyanaz, mint erkölcsi nevelés, A vallásos nevelésnek első feladata a hitnek megalapozása, erősítése és megszilárdítása A hit belénik öntött isteni erény, amely a keresztség óta csírájában minden emberben benne van, A nevelőnek feladata, hogy ezt a osírát fejlessze, helyes irányba terelje és megtartsa. Ez elsősorban a vallástan tanárának kötelessége, azonban ebben ,a munkában a többi tárgyak tanárai is segítő társai, vagyis a vallásos nevelést az egész tanári kar egyetemlegesen végzi. Minden szaktárgy keretében akadnak olyan valláserkölcsi értékek, amelyeknek érintése alkalmas arra, hogy erősítse a tanulók hitét. A vallásos nevelésnek hathatós eszközei a vallási gyakorlatok. A vallás lényege megkívánja a vallás gyakorlását. A külső vallási gyakorlatok kötelességszerű kifejezései a belső vallási aktusoknak. Különösen a közös vallási gyakorlatok és kegyelemeszközök hatalmas lendítő kerekei a benső vallásos életnek. Ezért vannak az intézet közös istentiszteletei, lelkigyakorlatai, valamint az első pénteki és minden szombati gyónási alkalmak. A közös vallási gyakorlatok a valláserkölcsi jellemképzés kiváló eszközei, annál is inkább, mivel az Egyház kultuszát pedagógiai törvényeik alapján építette fel. A valláserkölcsi nevelésnek önképzésre is kell alkalmat nyújtania. Ez az önképzés a vallásos egyesületekben történik, nálunk a Szívgárdában és Kongregációban, Itt nemcsalk vallási ismereteik bővülnek, hanem megtanulják a növendékek, hogy felnőtt korukban is hogyan legyenek tevékeny tagjai az Egyháznak. Itt a különböző szakosztályokban (karitatív, eucharisztikus, missziós) végzett munka által ízelítőt kapnak, 2*