Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

33 illius Magistri.. ." kezdetű körlevelében így fejt ki: „.. .a keresztény nevelés célja: . . .együttműködés az isteni kegyelemmel az igazi és tökéletes keresztény kialakításában. . ." Igaz ugyan, hogy a nevelés célja korok szerint változik, de a keresztény nevelés célja 2000 év óta változatlan és korszerű, a kereszténység első századaiban éppenúgy, mint a modern XX. sz.-ban. Ezt bizonyítja a kereszténység története. A kereszténység első századaiban vértanúkat, bátor hitvallókat nevelt, a középkor szentjeiben valósította meg eszményi célkitűzését, a reformáció kora, a hit harcosait állította sorompóba, ezzel igazolta, hogy célkitűzése korszerű, nevelési rendszere életképes, életeszménye megvalósítható. A XX. század öntudatos katolikusokat nevel, akik az Actio Catholica táborában dolgoznak Krisztus országáért. Az iskolai vallásos nevelés feladata, hogy előkészítse növendékeit erre a munkára azáltal, hogy az Istentől beléjük öntött, az édes anya meggyőződésével-táplált hitet erősítse, öntudatosítsa bennük és megtanítsa őket arra, hogy hitük szerint éljenek. Ez a felelősségteljes munka, nem szorítkozik kizárólag a vallástan órákra, ennek szolgálatában áll az egész oktatás. A tanári kar egyetértéssel támogatja e téren a hittanár hivatásszerű munkáját akkor, amikor tervszerűen irányítja tanításának menetét úgy, hogy a növendékek meglássák a Teremtő bölcseségét a természet törvényeiben, a számok birodalmában, a történelmi igazságszolgáltatásban, megérezzék az isteni Gondviselés jóságát a megpróbáltatásokban. A lélek mélyéből fakadó vallási gyakorlatok a vallásos nevelés kitűnő eszközei. Nagy súlyt helyez az iskola arra, hogy ne legyenek ezek a gyakorlatok külsőségek, ne félelemből, emberi tekintetből, kényszerűségből járuljanak az Űr asztalához, vigye őket oda lelkük természetéből fakadó életszükséglet. Éppen azért a napi szentmisehallgatás, a szentségekhez való gyakori járulás nem kötelező, ellenőrzött gyakorlatok, hiszen ezeknek a cselekedeteknek súlya az erkölcs mérlegén, nem a quantum, hanem a qualitas. Ha a szentségekhez való járulást számszerűleg mérlegeljük, akkor is örömmel és hálatelt szívvel könyvelhetjük el az önkéntes gyakori szentáldozások számát. A hitélet elmélyítését szolgálják: a Mária Kongregáció és a Szívgárda. Ez a két egyesület, mint a vallásos nevelés önképzőköre működik. Itt ismerik meg az erények elméletét, itt kapnak utasítást azok gyakorlására, itt készülnek elő arra az öntudatos katolikus életre, amelynek hiányát annyira érezzük korunk válságában. Milyen más lenne a mai keresztény társadalom képe, ha sokak vallásossága nem lenne csak külső máz, hanem a bensőséges kegyelmi élet kiáradása. — Ennek a benső kegyelmi életnek kiépítését célozzák az évi lelkigyakorlatok. Nov. 26-29-én tartottuk ezeket a lelkigyakorlatokat két csoportban. Az I.-1H. o.-osok vezetője dr. Vajda József teológiai tanár volt, aki megtalálta az utat a gyer-