Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

33 illius Magistri.. ." kezdetű körlevelében így fejt ki: „.. .a keresztény ne­velés célja: . . .együttműködés az isteni kegyelemmel az igazi és tökéletes keresztény kialakításában. . ." Igaz ugyan, hogy a nevelés célja korok sze­rint változik, de a keresztény nevelés célja 2000 év óta változatlan és kor­szerű, a kereszténység első századaiban éppenúgy, mint a modern XX. sz.-ban. Ezt bizonyítja a kereszténység története. A kereszténység első századaiban vértanúkat, bátor hitvallókat nevelt, a középkor szentjeiben valósította meg eszményi célkitűzését, a reformáció kora, a hit harcosait állította sorompóba, ezzel igazolta, hogy célkitűzése korszerű, nevelési rendszere életképes, életeszménye megvalósítható. A XX. század öntuda­tos katolikusokat nevel, akik az Actio Catholica táborában dolgoznak Krisztus országáért. Az iskolai vallásos nevelés feladata, hogy előkészítse növendékeit erre a munkára azáltal, hogy az Istentől beléjük öntött, az édes anya meg­győződésével-táplált hitet erősítse, öntudatosítsa bennük és megtanítsa őket arra, hogy hitük szerint éljenek. Ez a felelősségteljes munka, nem szorítkozik kizárólag a vallástan órákra, ennek szolgálatában áll az egész oktatás. A tanári kar egyetértés­sel támogatja e téren a hittanár hivatásszerű munkáját akkor, amikor tervszerűen irányítja tanításának menetét úgy, hogy a növendékek meg­lássák a Teremtő bölcseségét a természet törvényeiben, a számok birodal­mában, a történelmi igazságszolgáltatásban, megérezzék az isteni Gondvi­selés jóságát a megpróbáltatásokban. A lélek mélyéből fakadó vallási gyakorlatok a vallásos nevelés kitűnő eszközei. Nagy súlyt helyez az iskola arra, hogy ne legyenek ezek a gya­korlatok külsőségek, ne félelemből, emberi tekintetből, kényszerűségből járuljanak az Űr asztalához, vigye őket oda lelkük természetéből fakadó életszükséglet. Éppen azért a napi szentmisehallgatás, a szentségekhez való gyakori járulás nem kötelező, ellenőrzött gyakorlatok, hiszen ezek­nek a cselekedeteknek súlya az erkölcs mérlegén, nem a quantum, hanem a qualitas. Ha a szentségekhez való járulást számszerűleg mérlegeljük, akkor is örömmel és hálatelt szívvel könyvelhetjük el az önkéntes gyako­ri szentáldozások számát. A hitélet elmélyítését szolgálják: a Mária Kongregáció és a Szívgárda. Ez a két egyesület, mint a vallásos nevelés önképzőköre működik. Itt is­merik meg az erények elméletét, itt kapnak utasítást azok gyakorlására, itt készülnek elő arra az öntudatos katolikus életre, amelynek hiányát annyira érezzük korunk válságában. Milyen más lenne a mai keresztény társadalom képe, ha sokak vallásossága nem lenne csak külső máz, ha­nem a bensőséges kegyelmi élet kiáradása. — Ennek a benső kegyelmi életnek kiépítését célozzák az évi lelkigyakorlatok. Nov. 26-29-én tartot­tuk ezeket a lelkigyakorlatokat két csoportban. Az I.-1H. o.-osok vezető­je dr. Vajda József teológiai tanár volt, aki megtalálta az utat a gyer-

Next

/
Thumbnails
Contents