Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940

8 „Nem nehéz megállapítanunk, hogy a Gárdonyi lelkén áttomboló ateista áramlat hamarosan medrébe szállt. Lehiggadt úgy, hogy nyoma is alig maradt. Sőt, iszapja olyan televénnyé változott, amelyben aztán bimbóbaborult éo gazdagon hozta virágait az a rendkívüli módon egyéni hit, amelyről.,. . oly szépen mondja Ravasz László: „Ő az első magyar szépíró, aki a hitét, épen a maga hitét: benső meleg gyermeteg katolicizmusát beleviszi az irodalomba." 2

2- — 1897-ben az egykori istentagadó már Krisztusról álmodik, s ezt tervezi sírfeliratául: „Hiszek egy Istenben és az örök életben." 23. b.) Buddhizmus. Gárdonyi a spiritizmuson át jutott el a buddhizmushoz. 1895 táján Bródy Sándor ismertette meg Gárdonyit Jókaival. Jókai ebben az időben Fesztyéknél lakott, hova Gárdonyi az ismeretség után ellátogatott. Fesztyné szerint Jókai igen nagy hatással volt Gárdonyira, Gárdonyi úgy nézett Jókaira, mint egy naiv gyermek egy felsőbb képre, szentképre. Fesztyélk asztalánál sok szó esett a misztikus dolgokról, Jókai fanatikusan hitt a léleklátásban. 2

3- Ebben az időben ejtette Gárdonyit is hatalmába a teozófia: „És az atheista Gárdonyiból lassan misztikus Gárdonyi lett. Belesápadt, ha ezekről a dolgokról beszéltünk, írja Fesztyné, utána napokig nem tudott aludni, valósággal láza volt." 24. A Jókait utánzó Gárdonyi tehát babonás lett, a szellembarátokhoz is ellátogatott. A milleneumi években óriási tömegeiket foglalkoztatott a spiritizmus. Folyóirat is jelent meg ezzel kapcsolatban: Tóvölgyi Titusz Égi világosság-a, melynek minden más lapnál irigységet keltő sok előfizetője volt. Hock János kőbányai plébánosnál is gyűltek össze kísérletezők, ezekhez csatlakozott Sipulusz meggyőzésére Gárdonyi is. — Gárdonyi naplójegyzete szerint a médium írt. Különös, hogy tisztultabb világnézet nem mutatkozott a feleletekben, ellenben gyűlölet, vád, panasz gyakran. Legérdekesebb feleleteket a gondolatikérdésekre kapták, Gárdonyi mindig gondolatkérdésekkel fordult a szellemhez. Egy alkalommal Istent hivta, hogy jelentkezzék, válaszával vallási hitetlenségéből remélt szabadulást, de a médium az ismételt hivásra is csak ennyit válaszolt: „Deus non respondere." Gárdonyit a spiritizmus nagyon erősen foglalkoztatta. Tudományosan is foglalkozott vele, rengeteg idejét belevesztette Allan Kardec, Akszakovó és Lehstein könyveibe. 2

6Gárdonyinál a spiritizmus nem fejlődött vak hitté. Az a hatalmas harmadik főhősének szájával vallja: „Valamikor én is foglalkoztam spiritizmussal. Jártam szellemidéző ülésekre egy esztendőn át. Nem kaptam semmi bizonyosságot." Nem kapott semmi bizonyosságot, ez igaz. Azonban kapott egy gondolatot, mely egész életén át kísértette, mely hitévé lett, mely visszavonhatat-