Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940

12 E reinkarnaciós gondolkozásnak azonban igen veszélyes lehetőségei vannak. Minél mélyebben merül Gárdonyi e gondolatokba, annál sötétebb realizmust hirdet. Az a hatalmas harmadik c. regénye tele van ilyen sötét gondolatokkal. ,,A házasság a legőrültebb szerződés. . ." „A szerelem az az ostoba állapot, hogy ő, aki ni<ncs, lehessen." Ez a reinkarnaciós gondolkodás, bár látszólagos optimizmust takar, hiszen bizonyos értelemben az állandóan jobbfelé törekvés érzik ki belőle, tulajdonképen az emberi lét értéktelenségének filozófiája, amellyel együttjár a felelőtlenség erkölcstana is. 3

2- A szenvedély pusztításaiért nem ikeresi Gárdonyi a felelősséget. A szerelem is mint elemi erő az emberi akarattól független vihara az érzékeknek jelentkezik nála, csaknem mindig mint a fiatal ösztönök természetes játéka, amely vagy boldogságba, vagy pusztításba ragad. . . A természet tette, tehát lehet isteni gyönyör, vagy pokolbeli kárhozat, de semmi esetre sem bűn, ez Gárdonyi ítélete róla. 3

3- Ez megmagyarázza neki a jó és rossz örökös problémáját: „Én becsülöm az embereket, akármilyenek is, csak ha gyöngeséget látok, nem mondom, ez az ember ostoba, hanem azt mondom, nem elég fejlett még. — És a gazok? Óvakodom tőlük, de róluk nem gondolok rosszabbat. Innen vau minden." (Az a hatalmas harmadik.). Magyarázza Gárdonyi, hogy mért nem engedi meg Isten az embernek, hogy előző életére emlékezzék. Történetet mond el. Egy szent remetéhez elment egy idegen városbeli polgár, ki nem tudott a halál gondolatával megbarátkozni, mert a halált megsemmisülésnek tartotta, úgy gondolkozván, hogy ami születik, az meg is hal. A remete azt válaszolta, hogy ami születik, csak az hal meg, az embernek csak a teste születik, így csak az is hal meg. A lelke élt azelőtt is, csakhogy Isten befödözte előtte, nehogy előbbi élete miatt szomorkodjék. A kalmár visszatérve hajójához elmondta a tanítást társainak, majd magábamélyedve gondolkodott, látta előző életét. Régen király volt, két szép gyermek atyja, de kincseit eltékozolta, alattvalóihoz kegyetlen volt. Mikor meg halt, bánta tetteit, újra kívánt élni, hogy mindent jóvá tehessen. Kalmár atyát választott, ki fiát munkás, békés életre nevelte. De most megzavarodott, mert örökké előbbi két fiára gondolt, hogy melyi'k lett utóda és békésen uralkodnak-e? Ezentúl semmivel sem törődött, csak a csillagokat nézte mélázva. (Csillagnéző ember. Arany-tömjén-mirha c. kötetben.) Fölvetjük a kérdést, hogyan egyeztette össze Gárdonyi a keresztény felfogással a buddhizmust, a reinkarnációt? Isten rabjaiban ad rá feleletet. „A hitünk nem mond ellene. A vallásunk meg nem tiltja, hogy ne higyjük." Szerinte a keresztény vallás nem beszél arról, hogy nincs lélekvándorlás, ha tehát nem beszél, ha nem tiltja, szabad hinni. Az bizonyos, hogy a keresztény vallás beszél a bűn bünhődéséről, amelyet vagy ezen a világon, vagy a másvilágon kell elszenvednünk. Gárdonyi ebbe a inagy keretbe beleillesztette a maga felfogását, amelyet nem a keresztény vallásban talált, hanem 3 buddhizmusban," 34,