Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940
10 ketikus megsemmisítésében látja. Célkitűzésének megfelelő eredményeként a buddhizmusban egész sor olyan intézmény van, ami a kereszténységnél, különösen a katolicizmusnál megtalálható. így a világmegvetés, kísértésekkel szemben való védekezés, a magány szeretete, a lemondó élet intézménye, módszere, azaz bizonyos fajta szerzetesség. „Ami ezen felül van (a papi intézmény és bizonyos hierarchikus rangfokozat, a papok hoszú öltözete, a víznek, gyertyának, vallási jelvényeknek istentiszteleti használata stb.), nemcsak a buddhizmusban és katolicizmusban vannak meg, hanem többé-kevésbbé az összes vallásokban és a vallási életben az emberi lélek természetes hajlamához való simulásából eredő megnyilatkozások." A különbség Buddha és Krisztus tanítása között dr. Miiller János tanítása szerint, kinek pedig törekvése a kereszténység atheista-pantheista színvonalára való süllyesztése: „A buddhizmus szerint mind.n rossz, Krisztus szelint eredetileg minden jó; Buddha megváltása merőben negatív. Jézusé pozitív; Buddha mindenre nemet mond, Krisztus pedig igent; Buddha lerombolni igyekszik a természetet, Jézus tökéletesíteni. Buddhánál az Isten semmi, Jézusnál minden, mert minden az Istenbe gyökeredzik. Buddha világbölcselete és etikája negatív, Jézusé pozitív. Buddha ki akarja vonni az embert a világból, Jézus a világba küldi. Gyengeség és dekadencia jele, ha európai, embert olyan vallás, mint a buddhizmus csak egy pillanatra is megvakíthat." Buddha tanítása nem i*i vallás, hanem teljes atheizmus. Első tanítása a Brahma istenség letagadása. A nirvana pedig az emberi lét végső céljául az „örök halál"-t jelöli meg. Óriási a különbség a keresztény és buddha felebaráti szeretet között. A keresztény szeretet központja az Isten, a Buddha magyarázata szerint a szeretet csak arra jó, hogy előkészítsen a teljes érzéktelenségre, mert ezen a fokon az ember már megtisztul a szenvedélyektől és biztos lehet az örök halálban." 2! ). Megegyezik a kereszténység és buddhizmus abban, hogy a boldogságot ki kell érdemelni. Gárdonyi sokat szenvedett életében. Ifjúsága küzdelem a szegénységgel, férfikora a szeretetlenséggel. Mivel maga sokat szenvedett, kétszeresen érezte mások szenvedéseit, különösen a gyermekekét, állatokét, kik azt sem tudják, miért szenvednek. Gárdonyi a szenvedést és a szeretetet a buddhizmus reinkarnációs gondolatával igyekszik megmagyarázni. „Valamikor az ős örökkévalóságban éltünk és a szabadakarat szekerén eltávoztunk az Istentől. Valami nagy, kormos világba mentünk és így kell megtisztulnunk könnyekben, és hogy ez a tisztítóhely ez a világ." 3 0- Regényhősei azt a gondolatot hirdetik, hogy már éltünk előbb. „Rendjén valónak ismerem, mondja Az a hatalmas harmadik c. regényének főhőse, — hogy ha már egyszer élünk, éltünk előbb is. Élünk az élet után is a földi élet után, élünk új testben új meg új életet más és más világban. A látható mindenség mi más célra volna megalkotva.. .?" Ugyanitt a kölcsönös vonzalmat is magyarázza: „Ösztönökkel születünk, ösztönös valami a vonzalom és az idegenkedés is, amely al első találkozásban nyilatkozik. Akitől ide*.
