Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1939

Iá miiyen kötelességeik és jogaik voltak a történelem folyamán az embereknek és hogyan teljesítették, illetőleg gyakorolták azokat. A földrajzban, természet­tanban bőven kínálkozik alkalom arra, hogy rámutassunk az ismereteknek pl a honvédelem céljaira való felhasználhatóságára. De az ismereteknél nagyobb jelentősége van a szoktatásnak, a megfelelő készség és akarat fejlesztésének. Itt legelső kötelességünk, hogy a tanulókat munkára szoktassuk. Kifejezésre kell juttatnunk, hogy a társadalomban, az államban és az iskolában sem végezhet mindenki ugyanolyan munkát, hanem munkafelosztás van. A munkafelosztásból azonban csak úgy valósulhat meg a munka kívánatos egysége, ha mindenki a rábízott részletért felelősséggel tar­tozik. Azért szoktassuk hozzá a tanulókat, hogy a nekik kiosztott munkáért, rendtartás, ablakkezelés, virágöntözésért felelősséggel tartoznak. A mondottak szem előtt tartásával a középiskola eléri azt, hogy növendékei jó és áldozatkész állampolgárokká legyenek. A középiskolai nevelésnek végül társadalminak is kell lennie, vagyis, hogy növendékeit olyan emberekké nevelje, akik magyar testvéreik, mint egyé­nek iránt és az egész magyar társadalom iránt szociális lelkülettel és áldozat­készséggel viseltetnek. A társadalmi nevelés célja, hogy a tanulók felnőtt korukban teljes vértezettel és komolysággal a magyar társadalomban nekik juttatott helyet betölthessék. A társadalmi nevelésnek közösségi életszemléletet kell a tanulókban kialakítania. Ehhez egyik alapvető követelmény a társadalom életének és erő­inek ismerete. A társadalomban értékek hatnak. Ilyenek a vallás, erkölcs, tu­domány, művészet, politika stb. A tanulók közösségi életszemléletéhez hozzá­tartozik annak a tudata, hogy az életnek minden területén ugyanaz az erkölcsi törvény uralkodik, meg kell tehát győznünk őket, hogy jellem, becsület, tisz­tesség, erkölcs és igazság, csak egy van mindenütt és mindenkiben. Hasonló­képen ehhez az életszemlélethez tartozik a mélyen érző szociális lelkület és az abból folyó helyes magatartás. A társadalmi bajok forrása nem csupán a gaz­dasági helyzetben keresendő, hanem a megfelelő lelkület hiánya és ember­társainkkal való bánni nem tudás sok félreértés okozója. Rá kell nevelni az ifjúságot, hogy minden ember büszke emberi méltóságára, van önérzete és fáj neki, ha ebben megbántják, és hogy a legjobb összetartó kapocs mindig a ta­pintatos bánásmód, a helyes magatartás és figyelmesség. A közösségi nevelésnek egyiik fontos feladata, hogy felhívja a tanulók figyelmét arra, hogy a közérdek és magánérdek magától össze nem hangolódik; magánérdeknek van egy természetes korlátja és ez a közérdek. Összeütközés esetén az utóbbinak érdekei és szempontjai a döntők. Be kell láttatni a tanu­lókkal, hogy saját érdekeiket is akkor szolgálják legjobban, ha a közösség ér­dekeinek önként alávetik őket. Ezek azok az elvek, melyek segítségével a tanulókban a szükséges közösségi életszemléleteket kialakíthatjuk. Mármost szükséges, hogy a tanulók később olyan körülmények közé kerüljenek, amelyek kialakított életszemlélet megvalósításához megadják a lehetőséget. Ennek megvalósításához legmegfelelőbb eszköznek látszik, ha

Next

/
Thumbnails
Contents