Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1939

Iá miiyen kötelességeik és jogaik voltak a történelem folyamán az embereknek és hogyan teljesítették, illetőleg gyakorolták azokat. A földrajzban, természettanban bőven kínálkozik alkalom arra, hogy rámutassunk az ismereteknek pl a honvédelem céljaira való felhasználhatóságára. De az ismereteknél nagyobb jelentősége van a szoktatásnak, a megfelelő készség és akarat fejlesztésének. Itt legelső kötelességünk, hogy a tanulókat munkára szoktassuk. Kifejezésre kell juttatnunk, hogy a társadalomban, az államban és az iskolában sem végezhet mindenki ugyanolyan munkát, hanem munkafelosztás van. A munkafelosztásból azonban csak úgy valósulhat meg a munka kívánatos egysége, ha mindenki a rábízott részletért felelősséggel tartozik. Azért szoktassuk hozzá a tanulókat, hogy a nekik kiosztott munkáért, rendtartás, ablakkezelés, virágöntözésért felelősséggel tartoznak. A mondottak szem előtt tartásával a középiskola eléri azt, hogy növendékei jó és áldozatkész állampolgárokká legyenek. A középiskolai nevelésnek végül társadalminak is kell lennie, vagyis, hogy növendékeit olyan emberekké nevelje, akik magyar testvéreik, mint egyének iránt és az egész magyar társadalom iránt szociális lelkülettel és áldozatkészséggel viseltetnek. A társadalmi nevelés célja, hogy a tanulók felnőtt korukban teljes vértezettel és komolysággal a magyar társadalomban nekik juttatott helyet betölthessék. A társadalmi nevelésnek közösségi életszemléletet kell a tanulókban kialakítania. Ehhez egyik alapvető követelmény a társadalom életének és erőinek ismerete. A társadalomban értékek hatnak. Ilyenek a vallás, erkölcs, tudomány, művészet, politika stb. A tanulók közösségi életszemléletéhez hozzátartozik annak a tudata, hogy az életnek minden területén ugyanaz az erkölcsi törvény uralkodik, meg kell tehát győznünk őket, hogy jellem, becsület, tisztesség, erkölcs és igazság, csak egy van mindenütt és mindenkiben. Hasonlóképen ehhez az életszemlélethez tartozik a mélyen érző szociális lelkület és az abból folyó helyes magatartás. A társadalmi bajok forrása nem csupán a gazdasági helyzetben keresendő, hanem a megfelelő lelkület hiánya és embertársainkkal való bánni nem tudás sok félreértés okozója. Rá kell nevelni az ifjúságot, hogy minden ember büszke emberi méltóságára, van önérzete és fáj neki, ha ebben megbántják, és hogy a legjobb összetartó kapocs mindig a tapintatos bánásmód, a helyes magatartás és figyelmesség. A közösségi nevelésnek egyiik fontos feladata, hogy felhívja a tanulók figyelmét arra, hogy a közérdek és magánérdek magától össze nem hangolódik; magánérdeknek van egy természetes korlátja és ez a közérdek. Összeütközés esetén az utóbbinak érdekei és szempontjai a döntők. Be kell láttatni a tanulókkal, hogy saját érdekeiket is akkor szolgálják legjobban, ha a közösség érdekeinek önként alávetik őket. Ezek azok az elvek, melyek segítségével a tanulókban a szükséges közösségi életszemléleteket kialakíthatjuk. Mármost szükséges, hogy a tanulók később olyan körülmények közé kerüljenek, amelyek kialakított életszemlélet megvalósításához megadják a lehetőséget. Ennek megvalósításához legmegfelelőbb eszköznek látszik, ha