Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1939

10 történik. Itt nemcsak vallási ismereteik bővülnek, hanem megtanulják a növendékek, azt hogy felnőtt korukban is hogyan legyenek tevékeny tagjai az Egyháznak. Itt a különböző szakosztályokban (karitatív, eucharistikus, missziós) végzett munka által ízelítőt kapnak abból, mily felemelő és boldogságot nyújtó munka Istenért mások javára dolgozni. A lélek másik tehetsége az értelem. Az értelem nevelése a nevelő tanítás vagy oktatás útján történik. Az oktatás, mint az értelmi nevelésre irányuló tevékenység, kétféle feladatot tűz maga elé, a tárgyi és az alaki képzés feladatát. Az előbbinek célja azoknak az ismereteknek az elsajátítása, melyek az általános műveltséghez tartoznak. Az alaki 'képzés célja a lelki tevékenységek gyakorlása, a szellemi erők kifejlesztése. Az értelem e kifejlesztésének feladatait a lelki tevékenységek irányai szerint csoportosíthatjuk. így beszélhetünk a szemléletnek, a megfigyelésnek, az emlékezetnek, a képzeletnek, az ítélő és következtető képességnek fejlesztéséről. Az első lépés az értelmi képzés útján a szemlélet gyakorlása. A gyermeket rá kell nevelni érzékszerveinek helyes használatára, a tárgyilagosságra, hűségre, pontosságra való törekvésre. Ezt jól választott szemléltetéssel érhetjük el. Az oktatás egész területén kiemelkedő szerepe van a figyelemnek. A figyelem felébresztésével és gyakorlásával szellemi erőfeszítésre, elmélyedő szellemi munkásságra neveljük a tanulót. A figyelem erősödik azáltal, hogy a tanuló olyan tanulásnál, mely nem minden kényszer nélkül megy, maga is csakhamar észreveszi a haladást. A tanításnak ezért pontosnak, kimértnek, türelmesnek kell lennie és a tanulók közreműködését kell biztosítania. Tévedés volna mesterséges eszközökkel, csupán a jutalom és büntetés ígéretével biztosítani a figyelmet. Azonban nemcsak figyelni, hanem megfigyelni is meg 'kell tanítanunk növendékeinket, mert a megfigyelés az ismeretszerzésnek egyik alapfeltétele. A megszerzett ismeretekne'k megőrzéséről és alkalomszerű felidézéséről is kell gondoskodnunk, vagyis ápolnunk és fejlesztenünk kell az emlékezetet is. A jó emlékezet a műveltségnek egyik fontos és elengedhetetlen feltétele. Óvakodni kell azonban az emlékezetnek megterhelésétől; a tan-könyv szövegének szórói-szóra való emlékezetbevésése helytelen. Szószerint csak az irodalom remek mintáit, valamint az egyes tudományágak alapvető meghatározásait követelhetjük meg. Az értelem neveléséhez tartozik továbbá a képzelet kibontakoztatása és fejlesztése is. A rendezett és gondozott képzelet hasznos támasza és serkentő ereje az oktatásnak, ezért fel kell használnunk minden alkalmat, amely a tanulók képzeletének fejlesztésére alkalmas. A képzelet munkájának az önkifejezés megnyilatkozásaiban, az élményi dolgozatokban és a tervező rajzolásban van a legtágabb területe. Az ítélő és következtetőképesség már a gondolkodás szövevényesebb lelki jelenségeihez tartozik. Az alsó fokon még keveset várhatunk ebből a belső lelki munkából, de azért még sem mondhatunk le teljesen ezekről a lelki tevékenységekről. A közös iskolai munka folyamán óvjuk a tanulókat az elhamarkodott ítéletektől és helytelen következtetésektől, így nevelhetjük őket