Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1935

velkező szakosztályokban fejtik ki működésüket: játék, torna, úszás, tenisz, korcsolya, turista, ritmika, s az ez évben alakult asztal-tenisz. Az intézetnek 225 m 2 nagyságú vakító tisztaságú tornaterme ez évben kiegészítést nyert felszerelt öltözővel, amely fehér szekrényeivel, vörös szőnyegével, üde friss virágával csábította a tornaterembe a moz­gásra vágyó leánysereget. A testnevelés szolgálatában áll még az inté­zet 1800 m 2 területű udvara, a nagy Dunaparton 3750 m 2 nagy füves játszótere. A gyógyvizéről híres 29 C fokú uszodában, amelyet rendszeresen látogattak a növendékek, — az országos úszóhéten a sportkör tagjai elnyerték a M. U. Sz. jelvényét. Úszni tudók száma: 196. A téli sportok űzését a mostoha időjárás megakadályozta. Pedig néhány határozott tehetség van : pl. Cseresznyés J. IV. o. t. A tenisz-szakosztály tagjainak már jobb sors jutott osztályrészül. Meg is rendezte házi versenyét mindvégig izgalmas és nívós játszmák­kal. Első Podhradszky J. VI. o., második Kögler Lili IV. o., harmadik Püspöki Márta VI. o. Megrendeztük a kosárlabda versenyeket is, hol a VI. osztálynak ugyancsak küzdeni kellett a vezető helyért. Második az V. osztály csa­jtata lett. A legjobb bedobónak a játékok folyamán Fábián M. VI. o. tanuló bizonyult. Az asztal-tenisz szakosztály újonnan beszerzett két asztalán szor­galmasan játszottak a beosztott tagok. Igen jók: Muhoray K. VI. o., Püspöki M. VI. o., Sághy É. V. o. Ez év junis 13-án egy kis ízelítőt adott a sportkör az egész évi csendes és ielkes munkájáról. Jelen voltak: Benkő M. Szeréna h. tart. főnöknő, dr. Körössy László VIvM. V. ü. o. főnöke, Dr. Kemenes Illés kir. főigazgató, Dr. Szukováthy Imre Testnevelési Főiskola igazgatója. Magas vendégeinket az igazgató üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy nem tornavizsgáról, versenyről vagy tornabemutatóról van szó; a növendé­kek a testnevelés terén elért eredményt mutatják be csupán. Mert a leányközépiskolában a torna mint ilyen, a maga öncélúságával nem szerepelhet, hanem csupán mint testnevelés, vagy helyesebben a test útján való nevelés a maga sokrétű, eszmei célkitűzésével. A leány­középiskolai testnevelésnek hygiénikus, esztétikai, ethikai, sociális és hazafias céljainak kell lennie. Csak így lehet szerves kiegészítőrésze a testnevelés a középiskolai értelmi és erkölcsi nevelésnek. Az ilyen célkitűzésű testnevelés nem ellenkezhelik a legszigorúbb egyházi fel­fogással sem, mert hisz célja a harmonikus, testileg lelkileg tökéletes ember kialakítása. Ezt az eszményt látjuk az egyház szentjeiben is, kik egyrészt gyöngédségnek, bájnak, szépségnek, másrészt pedig az ener­giának, a testi és lelki erőnek dokumentálói. A zárdai nevelésnek célja a vallásos nő lelkületetének kialakítása. Hogy a vallásos nő lelkületé­nek egyénre, családra, államtársadalomra gyakorlandó nemes, felemelő hatása érvényesülhessen, erőre, egészségre is szüksége van. Ezt meg­adni hivatása a minden túlzástól ment, a fejlődő, gyengéden-nemes leányléleknek megfelelő, ideális célkitűzésű testnevelésnek. A Boldog Margit leánygimnázium ezt az ideális célt tűzte ki a testnevelése elé. Hiszi és reméli, hogy a bemutató meggyőzi a magyar középiskoláknak,

Next

/
Thumbnails
Contents