Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1935
33 a magyar testnevelésnek itt megjelent vezéreit, hogy ezt a célt meg is közelítették. Műsor a következő volt: 1. Felvonulás. Himnusz. 2. Magyaros szabadgyakorlatok (sportkör). 3. I. és II. osztály gyakorlatai. 4. Mozgásos reggeli gimnasztika IV. o. 5. Talajgyakorlatok( sportkör). 6. Körritmika (sportkör). 7. Tréfás staféták I., II., III. o. 8. Szekrényugrás (sportkör), i). Körmagyar V., VI. o. 10. Kosárlabda bemutató IV.—VI. osztály között. Asztal-tenisz bemutató. 11. Fátyoltánc Liszt F. Szerelmi álmok. 12. Magyar tánc Liszt F. II. Magyar rapszódia. 13. Díjkiosztás. 14. Hiszekegy. Elvonulás. Néhány buzdító szó kíséretében a jutalmakat a Főigazgató Úr Őméltósága osztotta ki. A helyezetteken kívül mint a legszorgalmasabb sportköri tag s legjobb tornász is díjazásban részesültek: Bélai E. III. o., Szabó M. III. o., Ivrősz J. IV. o., Szabados J. IV. o., Krasznav E. V. o., Sághy É. V. o., Lábdy Lili VI. o., Püspöki M. VI. o. 4. Tánc. Mint új formája a testképzésnek az utolsó évtizedben a torna s a sportok mellett mind nagyobb tért hódított a ritmikus testgyakorlás, a tánc, ez a legősibb s legszebb művészet. Hiszen mióta ember él a földön azóta él a tánc is. S kik táncoljanak, ha nem a nők, kikben az érzelemvilág oly gazdag s változatos, amit azután a test ritmikus mozgásával oly meglepő könnyedséggel, szépséggel s finomsággal fejeznek ki. Mivel a helytelen mozgás még a legszebb nőt is megfosztja minden bájától, megtartottuk mi is a szokásos tánctanfolyamot. Hat hetes kurzusunk alapmozdulatokból, alaplépésekből kiindulva nép- magyar- s társadalmi táncokból állt. A résztvevők száma 60 volt. 5. Ünnepélyek, megemlékezések, kegyeletre nevelés és a hazafias érzés fejlesztése. A női lélek nevelésénél az alakítás és fogékonnyá tevés nagyon fontos. Ezt a fontosságot nem feledjük mikor a kegyeletes érzést mélyítjük a fejlődő leány lélekben. Az életbe kilépve kegyeletes érzéssel áthatva kell a maga kis életének a porondjára lépnie. Katolikus és magyar leányokat nevelünk. Lényeges kötelesség, hogy a vallásos érzéssel kapcsolatosan a hazafias érzést tegyük tudatossá növendékeinkben. Hazafias nevelésünket nemzetünk mostani állapota határozza meg. A nemzet viszonyainak, körülményeinek megváltozása természetszerűleg átalakította a hazafias nevelést. Nem mehetünk el becsukott szemmel országunk nemzetközi helyzetében, állami szervezetében, életfeltételeiben, a föld és lakóinak .eloszlásában történt változások mellett. Ennek az állapotnak tudatossá tétele nem elegendő, hanem nevelnünk kell az egyént, bele kelt állítanunk a magyar nőt a nemzet mai életébe. Ilyen nevelő hatású alkalmak a következők voltak: Szeptember 28-án a Pázmány Péter Tudomány Egyetem 300 éves fennállásáról emlékeztünk meg. A nap fontosságát Sikora M. Andrea nővér méltatta az ifjúság előtt a tanári kar jelenlétében. Október 6-án, az aradi 13 vértanú gyászünnepén, szentmisét hall_ gattunk. Utána megemlékeztünk énekben, szavalatban és emlékbes 2 2
