Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1933

15 algebrával, fizikával, klasszikus nyelvekkel, de nem tanulják meg a háztartás vezetésének elemeit, nem tanulnak meg alaposan főzni, varrni, ápolni, bevásárolni, az apa kis fizetését ügyesen beosztva gazdálkodni. És ez a hiány sok házasságot tesz szerencsétlenné. A vakáció különösen alkalmas arra, hogy az anya leányát a házi munkába bevezesse. Ez a házi munka mértékkel alkalmazva és egészséges,'nemes szórakozással felváltva igen jó hatással van a testi fejlődésre az iskolaév ülő foglalkozása után. Mindenesetre jobb és üdítőbb, mint az.ábrándozásra szoktató és hamis érzelmességre nevelő túlságos regényolvasás vagy a strandon való erkölcsbomlasztó heverés. Erezze meg a leány, hogy élethivatása nem udvarlók fogadása és cigarettaszó mellett való üres o o fecsegés, hanem áldozat is, mert bizony a hitvesi és anyai kötelmek teljesítése áldozatot kíván. Most olvastam Pasteur életét. Az életrajzíró megfesti' néhány vonással Pasteur feleségének jellemét is. Derék, vallásos asszony volt. „Mulier fortis!" Méltó istenfélő, tudós férjéhez. Neki élt és szépszámú gyermekeinek. Gondosan figyelt, hogy férjének nyugalmát semmi se zavarja és háborítatlanul élhessen tudományos munkásságának. Gyöngéd szeretettel készítette kedvenc ételeit és törekedett, hogy idegfeszítő munkája után férje felüdüljön a családi körben. Nem panaszkodott, ha ez sokszor gondolataiba elmerülve hallgatagon ül asztalánál és nem szórakoztatja őt. Vagy hogy hirtelenében otthagyja az asztalt és lemegy laboratóriumába kipróbálni egy eszébe jutott gondolatot. Azon sem panaszkodott, hogy a nagy tudós gyakran késő este tért ágyába vagy álmatlanul áthánykolódott éjszaka után korán felkelt és így zavarta hitvese pihenését. Mindezt megértette és elszenvedte, mert a hittől áthatott lelke ezt házastársi kötelességének mondta. Mennyivel más kép ez, mint annak az én szomorúemlékű leánytanítványomnak képe, aki elvált derék, komoly férjétől, merthogy „unalmas volt" és nem szórakoztatta őt eléggé. Mennyivel más kép ez, mint azon modern leányoké, kik úgy lépnek a házasságra, hogy „gyermek pedig nem kell és ha másba szeretünk, elválunk!" Mintha bizony a házasság csak szerelem és nem kemény kötelességvállalás is volna !... Még sok mindent lehetne mondani a szülők feladatairól leányaik valláserkölcsi nevelése körül, de az apró részletesség felesleges lesz, ha meggondoljuk, hogy Isten a szülői szívbe beleoltotta a nevelői készséget és az érzéket a helyes nevelési elvek alkalmazásához, úgyhogy a szülő természettől fogva jobb nevelő, mint akármely könyvekből kiképzett tudós pedagógus. Ezt a készséget azonban kiölheti vagy elronthatja a modern pogány szellem, ha a szülők a maguk mélységes vallásosságában ezzel szemben ellenálló erőre nem találnak. Azért ez előadás összefoglaló gondolata csak az lehet, hogy a szülők gyermekeik boldogságát is munkálják akkor, ha a maguk hitét erősítik és gyakorolják. A hozományt a leány szülei pénzéből kapja. A legértékesebb hozományt, amelyet a rozsda el nem pusztít, a tolvajok vagy bankkrizisek el nem vesznek, t. i. a vallásos hitet, — azt se kelljen a leánynak a családon kívül keresnie, de elsősorban édes szülőktől vegye és élete fogytáig nekik köszönje.