Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1933

13 Egy jó, gondos anya, aki gyermeke tiszteletét és teljes bizalmát bírja, egy határozott, szigorú atya, aki leányával szemben is tud nemcsak gyengéd, de ha kell, kemény is lenni, áldás a gyermekre. A leánygyermeket is fegyelemben kell tartani. Ha fiatalságában mindent megengednek neki és csak kényeztető, becézgető bánásmódban van része hibái dacára is, akkor később, serdülés után már nehéz visszatartani a lusta és élvezethajhászó életmódtól. Az engedelmességet következetesen meg kell kívánni tőle, nehogy kevély és zabolátlan legyen. Különösen fontos ez akkor, ha az a gimnazista leány fölényben kép- ' zeli magát szüleivel szemben, kik talán nem végeztek gimnáziumot. Éreztetni kell vele, hogy minden gimnáziumi tudás messze mögötte marad az élet tapasztalatainak, mellyel az idősebbek rendelkeznek és hogy a szülői tekintély és méltóság fölébe még oly jeles bizonyítvánnyal sem kerülhet, sem az alázatos hála kötelességétől a gyermek szüleivel szemben soha meg nem szabadulhat. Ha a szülő leányát jól meg akarja óvni a világ csábításaitól, akkor óvja meg őt különösen a hiúságtól és ápolja benne a szemérmetességet. Hogy a leány tetszeni akar, az természetadta tulajdonság és legkevésbbé sem volna dicsérendő, ha külsejét elhanyagolná. De a hiúságtól, mely külső, rárakott vagy rákent ékességekkel való mértéktelen pompázásban és feltűnési vágyban nyilvánul, igenis óvni kell a leányt, mert ez erkölcsi veszedelmére válik. „Tisztességes öltözetben, szeméremmel és józansággal ékesítse magát!" mondja az apostol. (I. Tim. 2, 9.) Festett körmök és üres lélek rendesen együvé tartoznak. Kitépett szemöldök és feslett erkölcsök a keresztény köztudatban közelálló fogalmak. Az Istenadta természetes szépség kevés javításra és mázra szorul és a mértéktelen pipere semmikép sem pótolja, legfeljebb csak elrontja azt. Ha az anya a leányát mértéktelenül piperézi, ráneveli a haszontalan időlopásra, nagyigényűvé teszi, kelleti és felesleges kísértéseknek teszi ki őt. Ráneveli arra a tévhitre, mintha a legnagyobb értékek a kellően fodrozott haj, a pirosított ajkak, a festett szemöldök, a manikűrözött körmök, az illatos üvegcse, a legfrissebb divatú és legmerészebb vágású ruha volnának — és elvonja figyelmét a lélek igazi, belső értékétől: a szerénységtől, a háziasságtól, az önfeláldozó kötelességteljesítéstől, a szemérmetes tisztaságtól, a komoly és mély vallásosságtól, a szeretet műveitől, melyek mégis csak igazibb és maradandóbb értékek amazoknál és több biztosítékot nyújtanak a boldog élet megalapozásához! „Csalárd a kedvesség és hiú a szépség! Az Urat félő asszony a dicséretes!" (Pd. 31, 30.) Ami pedig a szemérmetességet illeti, azt a Szentírás a következő szép szavakkal dicséri: „Kedvesség fölötti kedvesség a szent és szemérmetes asszony." (Sirák fia 20, 19.) A női lélek kényes hamva, a szűzi tisztaságnak s az asszonyi becsületnek Istenadta pajzsa a szemérem. Olyan erény ez, melyet ha elveszt a leány, elveszti jogát a becsülésre. Tisztelve tiszteltem egy úri nőt, ideális katolikus asszonynak tartottam ! Egy estélyen megjelent szemérmetlenül megmeztelenített háttal és szétfoszlott, semmivé lett lelkemben a megkülönböztetett tisztelet iránta. Az a körülmény, hogy ez most divat, nem tudta megváltoztatni lelkem csalódását! Tisztelni tudom az ártatlan leányt, amint lesütött szemmel járul a szentáldozáshoz és Szűz Mária képét látom benne. De szomorú ellenérzést vált ki lelkemből, ha ugyanezt a keresztény katolikus leányt