Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1933

12 vakációban. Buzgó katolikusok 18 éves korukig és a világot hűtlenségeikkel és válásukkal botránkoztató divathölgyek az iskolás kor elmultával. Az ifjabb Holbeinnek a freiburgi székesegyházban van egy hires képe, egy előkelő polgári házaspárnak ajándéka. Azon kor szokása szerint ezen a képen ábrázolva vannak térdelő helyzetben az adományozó házaspár és gyermekeik is. Míg azonban a fiúk apjuk mögött, a leányok anyjuk előtt térdelnek sorban egymásután. Mit akart kifejezni a művész ezen kétféle ábrázolási móddal? Mindenesetre azt, hogy a fiúk tartsák szemük előtt apjuk jó példáját. Azért festette az apát fiai elébe. A leányoknál viszont nem elegendő, ha az anya jó példát ad, hanem annál is fontosabb, hogy óvó, vigyázó szeme állandóan rajta legyen leányain. Azért festette a leányokat anyjuk szemei elé. A leányokat tehát őrizni, óvni kell, jobban, mint a fiúkat. „Szerénytelen leányodat erősen őrizd, — mondja a bölcs — nehogy alkalmat találván kedve szerint éljen !" (Sirák fia 23, 13.) Ezt fokozott mértékben hangoztatni kell napjainkban, midőn a szülői óvást és felügyeletet mint elavult jogot tekintik s midőn az Amerikából ideszármazott szabadosság egyrészről és a bolseviki erkölcsi ideál (vagy ideáltalanság!) másrészről, a serdülő ifjúság emancipációjára és a szülői tekintély lerontására törekszik. Vannak jogok, melyek sohasem évülhetnek el és amelyekről lemondani nem lehet, mert örökérvényű kötelességekkel állnak szoros kapcsolatban. Ilyen kötelesség a szülői kötelesség gyermekükön erkölcsi felügyeletet gyakorolni .mindaddig, míg azt szabad szárnyaira nem bocsájtják. Ezen kötelesség teljesítéséről Istennek felelnek. Ezen kötelességből kifolyólag a szülőknek joguk van tudni, milyen társaságba jár leányuk, kikkel levelez, milyen könyvet és újságot olvas, milyen mozi- vagy színdarabot látogat. Joguk van, sőt kötelességük eltiltani serdülő vagy serdült leányukat fiatalemberekkel való magános sétáktól, csónakkirándulásoktól, strandolástól. Joguk, sőt kötelességük őket elkísérni társas összejövetelekre, ahol mindkét nembeli ifjúság együtt van. És ha ilyen összejövetelen az édesanyát vagy helyettesét „felesleges podgyásznak" tartják, oda nem fogják elengedni gyermeküket. Ha Holbein korában szükség volt arra, hogy az anya szeme leányain legyen, kétszeresen szükséges ez ma, mikor a mindkét nembeli ifjúságot a legveszélyesebb korban szinte korlátozás nélkül egybeeresztik játékban, sportban, fürdőéletben, táncban. Ha az anya nem vigyáz és szemét nyitva nem tartja, igen kellemetlen meglepetésben lehet része. Tapasztalatlan leánygyermeke nemcsak erényét veszti el talán visszahozhatatlanul, hanem olyan lejtőre csúszhat, melynél csak a fertő legmélyén van megállás. Saját tanítványaim körében is fordult elő eset, hogy egy anya ijedten hozta vissza megbotlott leányát a zárda biztonságos falai közé, mielőtt még a botlás nyilvánosságra jutott volna. Más esetben egy köztiszteletben álló atya bízta a nővérekre leányát, kinek egy hozományvadász elcsavarta fejét. Ismét más esetben gyors házassággal kellett elejét venni egy tisztes család szégyenének s a házasság amilyen gyors és kényszeredett volt, olyan szerencsétlen lett, mert a fiatalasszony öngyilkosságával végződött. És érdekes, hogy a két utolsó esetben hiányzott az édesanya, ki elhalt volt s a különben derék apák sok gondjuk és elfoglaltságuk közepette nem tudták pótolni az anya oltalmazó, védő gondosságát.