Városi reáliskola, Esztergom, 1942

20 meg. Elnökké az iskola tiszteletbeli igazgatója, Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos, városi iöorvos választatott meg. Az aiakuló közgyűlés megválasztotta ezután az első tisztikart, eltagadta az alapszabályokat, amelyet az 1&93 évi május ÜJ.-iki városi közgyűlés pártoló javaslattal terjesztett tel a belügyminisztériumba. Jóvahagyást az alapszabályok 76.589—1894. eln. szám alatt 1894, szeptember 14-én nyertek, 2J Az egyesület az 1894—95 iskola év elején megkezdte működését 26 alapító és 65 rendes taggal. Az alapító tagsagi díj énkor tarint, a rendes évi tagsagi díj 1 torint volt. Az első évi vagyoni kimutatás mar 1.19'1 frt. 19 kr. vagyonról számol be. Az első évben 14 tanuló nyert a Segítő hgyesülettöl teljes öltözetet, 5 cipőt, 3 pedig pénzbeli aegélyt. ' Az első, aki nagyobb összeggel támogatja iskolánkat Koller József városi polgár, aki végrendeletében emlékezik meg iskolanKról. A hagyatéki ügy végleges lebonyolítása utan ^94.50 frt. jut egyletünkneK, 3) amely ezen összeget mindaddig kezeli, amíg a város képviselőtestülete 1902. januar 15.-én tartott közgyűlésében ezen összegből alapítványt nem létesít. 4) Ugyancsak végrtndeletében emlénezik meg egyletünkről Memeth Viktor szentkereszti lelkész, az intézet volt hittanára is 100 iorintot hagyva segélyezésre. 5) Az esztergomi Hivatalnok Kör feloszlásakor vagyonának telét, 0V.12 Iorintot egyletünknek adja. o) Ugyanebben az evben a varos is 11Ü forintot ad egyletünknek. De mindezeknél sokkal nevezetesebb a két régi esztergomi pénzintézetnek : az tsztergomi Takarékpénztárnak és az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak az a nemes gesztusa, mellyel az előbbi az alakulastol fogva, tehát 1893-tól evi 30 forinttal, az utóbbi pedig 1895-től évi 25 forinttal járult a segélyegyleti tőkék növeléséhez. Ezzel az első világháborúig a Takarékpénztár 1200, az Iparbank 1050 koronás alapítványt létesített. Szegény növendékeink iránti nemes szívéről tanúskodó alapítvánnyal örökítette meg nevét Obermayer György reáliskolai igazgató is, aki végrendeletével vagyonának jórészét iskolánknak hagyta. Ebből létesült azután a 16.000 koronás Obermayer ösztöndíjalapítvány 7) s emellett még egy 500 koronás jutalom-alap is, 8) amelyet egyesületünk kezelt. Szépen gyarapodott tehát egyesületünk az első világháborúig, taglétszámban és vagyonban egyaránt. Uj ösztönzést adott egyletünknek az a körülmény is, hogy első elnökünk, Dr. Feichtinger Sándor halála (1907) után beállott stagnálást 1912-ben egyesületünk újjáalakítása követte, mikor is elnökké a város iskolaügyei iránt mindenkor a legmelegebb szeretettel viseltető Dr. Fehér Gyula prelátus-kanonokot választották. — 31 alapító, 96 rendes taggal és 6.683.96 korona törzsvagyonnal lépi át egyletünk az első világháború küszöbét. A világháború alatt beállott infláció látszólag növeli a segélyezés mértékét, erősen emeli tagjaink számát, a befolyt adományokból a törzsvagyon is gyarapodik, úgyhogy az 1918. év végén már 63 alapító és 148 rendes tagot számlál az egylet, a törzsvagyon pedig 9,287.92 koronára növekedik. A világháború szerencsétlen befejezése s az ezt követő belső zavarok következtében beállott pénzromlás elértékteleníti a betéti könyvekben, állampapírokban s hadikölcsönkötvényekben kezelt tőkéinket. A Segítő Egylet működése így megbénul s 1920tól kezdve nem működik a régi keretekben. Már az első világháború alatt, a drágaság fokozatos emelkedésével észleltük, hogy évről-évre nehezebbé válik a szülőknek a tankönyvek beszerzése. Az összeomlás után pedig a pénz értékének romlásával a tankönyvek beszerzése komoly gondot okozott még az u. n. középosztálybeli szülőnek is. Segítő Egyesületünk keretében már 1891—92. óta létezett egy szerény méretű segélykönyvtár, amely a legszegényebb tanulóknak ingyen adott kölcsön, sőt ajándékba tankönyvet. (Ebben az évben 13 tanuló kapott kölcsönkönyvet.) Most azután az a gondolat merült fel, hogy hathatósabban segítünk a tanulókon és rajtuk keresztül a gyermekes szülőkön, ha a Segítő Egyesületnek szánt adományokat nem pénzben (ruhát venni ugyanis már alig lehetett) juttatjuk az arra rászorulóknak, hanem azon tankönyveket szerzünk be és ezeket adjuk kölcsön az arra érdemes szegény tanulóknak ingyen, a többi középosztálybelinek pedig szerény évi haszná2) A jóváhagyott alapszabályokat közli az 1894/95. évi Értesítő . 3) 1898/99. évi Értesítő 4) Az alapító levél közölve az 1903 04. évi Értesítőben. 5) 1896/97. évi Értesítőben. 6) 1897/98. évi Értesítő szerinl 7) Az alapítólevél közölve az 1909 lö. évi Értesítőben. 8) Az 1909/10. évi Értesítőben.